Bennszülöttek

Úgy állunk itt a vörösiszapban, mint a Jelenések Könyvében a négy élőlény tele szemekkel. Nézünk a sok-sok szemünkkel, de nem látjuk előttünk a hatalmas angyalt, aki hatalmas betűkkel valamit ír az égre.

Majd én felolvasom nektek. Azt írja az angyal az égre, hogy a pusztulás Nyugatról jön. Keleten, Délen és Északon vannak az állatok, de Nyugaton még az állatnál is rosszabb lények élnek. A nyugati ember az az állatnál rosszabb lény. Ő hozta a világra a profitot, meg a globalizációt, ami hatalmas vértócsaként terjed szét a földgolyón, mintha ezernyi hitványul megépített vörösiszaptároló köpte volna oda szörnyű tartalmát.

Ilyet egy szakrális bennszülött nem tenne. A szakrális bennszülött, aki nemnyugaton lakik sose találna ki olyan kegyetlen dolgot, mint a vörösiszap. Jött viszont a nyugati ember, aki kitalálta. Kitalálta és odaöntötte a békés dunántúli tájba a komprádor által kifosztott páriák fölé. Hányavetin besöpörte az extraprofitot a nyugati, globális tőkét csinált belőle, a vörösiszap mérge pedig megmaradt a szegény kifosztott bennszülött magyaroknak lokálisan.

Ha belenézünk a vörösiszapba, a saját hulladék voltunkat látjuk benne. Eladtuk az életterünket egy marék vörösiszapért a nyugati civilizációnak. Ők pedig idejöttek a vörösiszap-gépükkel és módszeresen kiirtanak minket.

Vagy magunkat öngyilkoljuk a nyugati civilizáció vörösiszapjával? Tulajdonképpen olyan mindegy. Ha szakrálisan élnénk, vörösiszap se lenne és akkor nem fogyna a magyar, hanem gyarapodna. Minden egyéb csak művalóság.

Félkar

Na ne őrüljünk már meg.

Jöttünk az agrikultúra sötétségéből és ha ott maradtunk volna, már ki is haltunk volna. Szerencsére azonban időben ugrottunk az ipar világosságába és most itt élvezzük ennek az áldásait, a repülőgépet vagy az alumíniumkanalat. Ingyenebéd viszont nincsen. Ezekért az áldásokért fizetni kell.

Néha vörösiszapárral, például.

Vörösiszapár nem kellemes. Sose mondtam, hogy az lenne. De egyfelől engem nem érint, másfelől olyan falun történt, ami úgyis elsorvadásra van ítélve. Nekünk még katasztrófából is kicsike jut, bazdmeg ez nem egy Csernobil vagy egy cunami, ez egy iszapáracska, ami elvitt másfél falut. Ha Budapestet, az ország köldökét vitte volna el, az pótolhatatlan veszteség lett volna, de Kolompos ... vagy Derecsk ... nehogy már ezek miatt legyen nemzeti gyász.

Kíméletlen verseny dúl a Piacon és ezek a fiúk ott a vörösiszap-gyárban győztesek. Kiálltak a világpiacra és jól pofánverték a versenytársakat. Bátrak voltak, vállalkoztak, beszálltak a Versenybe és megszerezték a világpiac 4%-át. A kurva életbe, tudtok még egy tevékenységet az országban, ami a világpiac 4%-át uralja? Legfeljebb talán a hülyeség. A győzelemnek pedig ára van, a vörösiszap. Ami néha megindul. Majd ügyesebbek leszünk és máskor nem fog.

Ezt az árat én szemrebbenés nélkül megfizetem.

A bukás

Asztakurva, hogy én mekkora jós vagyok! Ezer éve tépem a számat, hogy ha a Fidesz nem fejezi be és nem hallgat rám, akkor csak bukások sorozatára számíthat. És tessék, be is következett. Totális vereség, hanyadik is? 2002 tavasza óta legalább a nyolcadik fideszzakótól futhatott össze a nyál az ínyenc közönség szájában.

Hogy kúrhatták el ennyire? Összefoglalnám tanulmányban diszkontáron, itt lássunk csak néhány étványgerjesztő részletet.

Kezdjük azzal, hogy a Fidesznek nincs programja, soha nem is volt. Fiúk-lányok, ez így nem mehet tovább. Jelezném, hogy van egy teljesen kész program, az Egy Program, amit csak át kell venni. Ki kell rúgni a barmokat, helyükre független szakértőket kell felfogadni - na persze nem mogyoróért, a havi kétmilkót el lehet felejteni - és beindulhat a láncreakció, amint a reformok elérik a kritikus tömeget.

Aztán a kommunikáció, hát az borzalmas. Már Feri végzete is az volt, hogy nem kommunikált jól, hogy Kóka Janiról ne is beszéljek. Hozzájuk képest a Fidesz kommunikációja még okádékabb. Szar, hogy mást ne mondjak! Hiába jó a szakmunka, ha a kommunikáció egy nagy fos! A mostani narancsos buktánál is világosan látszott: hiába volt Esztergomban minden tuti, ha egyszer úgy kommunikáltak, mint egy varacskos disznó.

Megjegyzem, hogy programszakértő mellett a képességeimet főként kommunikációs szakértői vonalon tudom kibontakoztatni.

Szeretetjószág

Savanyú a szőlő. Pang annak a megmondóipar, akinek a terméke nem piacképes. Bezzeg aki megállja a helyét a Piaci Versenyben, annak nincsenek ilyen gondjai.

Leltárt kell csinálni, mielőtt a szivattyú mindent kiszív. És ha már leltárt csinálunk, akkor nagyon vigyáznunk kell, ki ne feledjünk valamit.

Egy ország esetén például a humánjavakat.

A Piac és a Verseny fétisisztái egész társadalmakat pusztítanak el azzal, hogy nem veszik figyelembe a humánjavakat. Azt hiszik, hogy minden a pénz meg a kettős könyvelés, holott több dolgok vannak a Főkönyvben, mintsem az ő csekély értelmük álmodni képes.

Azért hanyatlunk, mert a humánjavak nem lettek forintosítva. Ha a szeretetjószág is forintosítva lenne, akkor a Piaci Érdek az lenne, hogy termelődjön több ebből a jószágból, akár a pénztőke kárára is. Így oldaná meg Pacioli kettős könyvvitele a szeretethiányt, egy hozzám hasonló piacfétisiszta így lehet szeretetfétisiszta is egyszerre.

Vegyünk csak egy konkrét példát az országleltárból.

Egy kedves szó: 2000 Ft.

Ez eddig az országleltárból kimaradt. Nem lehetett piaci alapon kedvesszó-kampányt indítani, mert a kedves szónak nem volt ára. Most, hogy van ára, be lehet írni a követel rovatba és az ilyen leltár fölött a Piac már mondhat ítéletet. Be lehet szállni a Versenybe, hogy ki mond több kedves szót minél kisebb fajlagos költséggel. Ki lehet számolni, ér-e annyit egy kínai kedves szó, mint amennyivel kevesebbe kerül.

És akkor mindannyian büszkén felvállalhatjuk, hogy az élet szerintünk egy kíméletlen Verseny egy bazinagy Piacon.

Mappetsó

Elég volt, abbahagyom. Ebben a milliőben gyöngyöt disznók elé a megmondás. Most egy rövid ideig teljesen mással akarok foglalkozni, nem véleményformálással. Nem végleges az elhatározás, csak most egy rövid ideig nincs fizetőképes kereslet arra, amit én a Piacra tudok tenni. Válság van a megmondóiparban.

Mást akarok csinálni.

Gyerekeknek akarok politikai napilapot csinálni.

Tarlós finanszírozhatná is.

Paraziták

Ki az Ellenség? Napnál is világosabban látszott ez az európai történelemben párját ritkító választási küzdelem végjátékában.

Az ország vérén élősködő, bosszúszomjas paraziták azt remélték, hogy országrontó tevékenységüket tovább folytathatják az önkormányzatokat használva bázisul a nemzet életfájának rágására. A kisemmizettségben, megnyomorítottságban is büszke magyar faj csattanós pofont küldött nekik. De ők nem adták fel. Továbbra is itt fertőznek, itt pusztítják a lelkeket függetlennek és barátnak álcázva magukat. Az Ellenség tehát itt van körülöttünk. Cinikus, hitetlen poénkodás álcázza a szellemi vírusokat, melyeket baráti álarc mögül hintenek a máslelkűek. Legyetek ezért extra óvatosak és ne a nagyhangú fogadkozásoknak higgyetek, csakis a megérzéseteknek. Ha úgy érzitek, az Ellenség befurakodott közénk, ne habozzatok odacsapni.

De mindez semmi a kisebbségekhez képest.

A kisebbségeket ösztönösen félelemmel tölti el a kiegyenesedett magyar gerinc látványa. Egymást keresik perverz szövetségben. Vannak az egyikfajta kisebbségiek, akik a pénzoligarchia világát tartják ellenőrzés alatt. Ezek bújtogatják és pénzelik a másikfajta kisebbségieket, akik a piszkos munkát végzik el. Verés, megfélemlítés, sötét lyukakban fertőzés, csürheként tombolás, erre alkalmasak azok, akik kiszaporodják a gerincmagyarokat a saját országukból.

Nyissátok ki az ablakot és füleljetek bele az éjszakába. Ha igaz magyarok vagytok, halljátok majd, ahogy együtt nyüszítenek az országrabló paraziták és a magyarok kiirtására uszuló kisebbségek. Már nem kell sok idő és megindulnak.

Készen álltok, hogy véres leckét adjatok nekik? Kezeket a magasba!

Rendszerszint

Most, hogy mindjárt vége van a 8 éve tartó kampányoknak, ideje, hogy elkezdjünk komolyan beszélni.

Van a Nyugat meg a fejlettség. Meg ezen kívül van a Kelet, az ugar meg a mocsár.

Hogyan csúsztunk idáig? Alaposan analizálva a Nyugat és a Kelet közötti különbségeket egyből szembetűnik, hogy a Fejlett Nyugaton van ingatlanadó, a Mucsai Keleten pedig nincs ingatlanadó.

A megoldás ezek után egyértelmű: ingatlanadó vagy halál! Más, logikus érvek is vannak, miért az ingatlanadó a kibontakozás rendszerszintű záloga.

A Piac és a Verseny jó. Sajnos azonban olyan mellékhatása is van, hogy a Verseny az adók terén azt jelenti, hogy ha valahol csökken az adó, akkor odamegy az üzlet. Emiatt a Verseny szempontjából haladó az egykulcsos adó, de ügyelnünk kell, nehogy emiatt egy ámokfutó menetrend pályájára kerüljön az ország.

Úgy igazságos, hogy ha csökken egy adó, akkor azt kompenzálja egy másik.

És most jöjjenek újabb pontjaim.

1. Az adócsaló minimálbéresek palotákban élnek. Az ingatlanadó bevezetése után nem tehetik majd meg, hogy kikerüljék a közösbe való adakozást.
2. A föld ára azért alacsony Magyarországon, mert nincsen megadóztatva. Ha meg lenne adóztatva, egyből megnőne az ára, ami nagy lépés lenne a Nyugat felé. Ingatlanadót a termőföldre is!
3. Az ingatlanadózás egy csomó hivatalnoknak ad munkát, ami csökkenti a munkanélküliséget és végre lehetőséget nyújt arra, hogy egy csomó hivatalnokot kirúgjunk a vízfejként működő települési önkormányzatoktól hatékonyabb járási önkormányzatokká alakítva őket, amelyek elviselik az ingatlanadót beszedő hivatalnokok magas költségét.

Ezen változások mindegyike rendszerszinten rengeti meg a magyar ugart.