Czakó Gábor-Banga Ferenc: Okos Kata

Bauer blogtárs ganajtúrós Andersen-meséje villámcsapás-szerűen idézte fel a Mester azon zseniális meglátását, hogy eljött a Mesék Ideje. Én is észbe kaptam és emitt megosztok egy Rémmesét a balfelől látható könyvecskéből. Mint minden Rémmese, ez is kortalan. Csak a szófordulatokat kell kissé kisuvickolni az 1988-as kiadásban és máris lehet a Haladás zászlajára tűzni.

Egyszer volt, hol nem volt, a bértömeg-gazdálkodáson túl, de a személyi fizetéseken innen, volt egy szakszervezeti bizalmi. Úgy hívták, hogy Okos Kata. Volt annál a vállalatnál több szakszervezeti bizalmi is, neve is volt mindnek, de csak ezt az egyetlenegyet hívták Okos Katának. Hogy miért, azt rövidesen megtudjátok.

Történt, hogy pecsétes, stencilezett papírokkal összehívták az üzemi ebédlőbe a szakszervezeti értekezletet. A bizalmiak gyűltek, ültek, iszogatták a kólát, rágcsálták a ropit, hallgatták az üzemi négyszöget, amely, mint valami wimbledoni páros, előadta, hogy a vállalati bérezés nem eléggé korszerű. Haladóbbnak kellene lennie, ösztönzőbbnek, élenjáróbbnak, szocialistábbnak, komplexebbnek, humanistábbnak, demokratikusabbnak, differenciáltabbnak, valósabbnak, nehogy a cég a termékszerkezet-váltás kellős közepén egy ámokfutó menetrend pályájára kerüljön.

A szakszervezeti bizalmi is éppolyan ember, mint a többi. Elérzékenyült hát mind, és kissé meg is ijedt. Hogyan is ne ijedt volna meg: ennyi varázsige egy egész kongresszus elbűvöléséhez is elég lett volna. Osztályharcosan lehurrogták Okos Katát, amikor az parlagi módon firtatni próbálta, hogy mármost ezután több lesz-e az egységnyi munkára eső bér, vagy kevesebb. Volt ám felzúdulás, amikor Kata a szavazásnál nemet mondott a javaslatra! Majd akkora, mint fizetéskor, a lappadt borítékok láttán.

- Magatokra vessetek - mondta Okos Kata.
- Miért? Mi mást csinálhattunk volna? Te hőbörögtél, és mire mentél vele?

Hülyeország címere

Az egyik előtted áll a boltban, amikor kenyeret vásárolsz és bankkártyával akar fizetni, tíz percre feltartva ötven embert. A másik elsuhan melletted a villamoson az ellenőr elől menekülve. A harmadik hálapénzért nyújtja a markát a foghúzás előtt. Ismeritek őket, ott vannak mindenütt. Pondrók, százlábúak, vérszívók, a kollektív IQ-szint lefelé tornázói.

És mind felismerhetitek őket a jelvényükről. Erről ni.


Ez a népszerű képecske tartalmaz értelmezhetetlen történelmi, klerikális és royalista jelképeket. Galandféreg barátaim! Nem sok ez így egy kicsit? Ez a sok sületlenség egy rakáson ugyan mi a szart jelent? Most én azt értem, hogy übermagyar lelketeknek kell valami szimbolikus tudatmódosító szer, valami olyasmi, mint a csillogó bugyi a Gay Pride-on, az is egy kisebbség meg ti is egy kisebbség vagytok. Ne halmozzátok azonban már ennyire, hát ez olyan, mint amikor egy Passat-ra a sötétített üveg és az alufelni mellé még sportkipufogót is szerelnek, túlzás, na! Nincs értelme, történelmietlen, röviden szólva agyatlanság, persze mit is keres az agy a képben, a papucsállatkának olyan nincs, de ezek a szimbolikus galandférgek még annyira se fejlettek, mint egy papucsállatka. A papucsállatka tudja, hogy zabálnia kell aztán kuss a neve, de ezek hörögnek is, agy nélkül hogy csinálják, nem is értem.

Kezdjük tehát a virtuális történelemórát, ha már az általános iskola nem dolgozik a kezem alá.

Az ott bal oldalon egy árpádsáv volt, kedves hülyemagyarok. Mi a faszt jelképez ez? Semmit. Történelmileg be van bizonyítva, hogy semmit se jelképez, talán csak egy-két királyt, de mit érdeklik a királyok a zsellérgyerekeket? Nem érdeklik, kukába a sávokkal. Köztársaság van és annak milyen színű a zászlója? Nem mondom meg, nézd meg a képet.







Most nézzük a jobb oldalt.



Elmondom a történelmileg képzetlen mélymagyaroknak, hogy a három domb a Tátra-Mátra-Fátra hegyeket jelképezte. Bazdmeg. A Tátrát, amikor a legnagyobb turistalátványosságunk a Hortobágy. Hülyegyerekek, a három dombból már csak a Mátra van meg, az se a legnagyobb a három körül. Sokkal közelebb áll a valósághoz, ha csak a legkisebb dombot hagyjuk meg, a több legyen lapály, mert ez már csak ilyen lapos mocsárország. A keresztet eltűntettem, erről most többet nem is írok, csak felidegesíteném magam a témán. Magyarország nem keresztény ország, a keresztények pedig csak egy kisebbség, világos? Nincs helyük a címerben.

És most tegyük fel az egészre a koronát.

Korona, bazdmeg. Mindenek a tetejébe. Ráadásul egy ferde kereszttel. Tudjátok, minek a szimbóluma volt a ferde kereszt? Nekem fogalmam sincs, de tuti valami olyasminek, aminek köze volt a vészkorszakhoz és/vagy nem vállalható fel egy zsellérgyerek számára. Korona az néhány szaros királyt jelképez, akik úgy törölhetők a magyar történelemből, hogy nyomuk se marad. Jó, még néhány történelemkönyvet át kell írni, de ami késik, nem múlik. Korona el, helyére kell valami, ami hamisítatlan magyar vívmány, valami, amire büszkék lehetünk. 1956 legnagyobb vívmánya kell oda. A szebb jövő szimbóluma. Kádár János, senki más. Az Öreg biztos nem engedte volna, hogy az arcképét tegye oda a hálás utókor, de a sör rá utal. Örökre, míg világ a világ.

Na, ilyen szimbólumot lehet kitenni. Ez történelmileg helyes, sőt előremutató. Szemben az elsővel, aminek semmi értelme nincs. A sülthülyék most már kitörölhetik az agyukból a fasz, értelmetlen történelmi szimbólumokat. Örülök, hogy segíthettem.