Rothschildok markában

Történelmi tény, hogy a napóleoni háborúk befejezése óta a Rothschildok kezében van a világpénz. Ők uralkodnak a világon a pénz által, pedig az nem az ő pénzük, hanem az emberek pénze. Az emberek által megválasztott vagy szakrálisan vezérré emelt Vezető kezében pedig nincs pénz, mert a Rothschildok elvették. Ha például az emberek azzal a panasszal fordulnak a Vezetőhöz, hogy nincs zsozsó, akkor a Vezető nem tud nekik adni, mert először a Rothschildoktól kell kérnie. Ha pedig a Rothschildok nem adnak, mert félnek, hogy a jogosan zúgolódó magyar törzsszövetség egy új világforradalom magja lehet, akkor a Vezető kénytelen azt mondani a tiborcoknak, hogy nincs zsozsó. Bármilyen jogos is lenne a tiborcok igénye.

Hát hol demokratikus ez?

A véleményterroristák által elvakított magyar emberek még arra sem jöttek rá, hogy a forint is a Rothschildok fizetőeszköze. Amikor zsömlét veszel a péknél, valahol, a Rothschildok terrorpalotájában megcsörren egy pénztárgép. Ezért van szükségük arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank az ő kezükben legyen. Ezért teljesítette eddig ez a "magyar", "nemzeti" bank pincsikutyaként az ő ukázaikat. Ezért nem jutott minden tiborc asztalára bütyökmagból készült ízletes kása.

Ennek most vége. Miénk a bank. Mostantól az már a Nemzeti Létharc Bankja.

Nem lehetett másként. Az volt a legbiztonságosabb, ha a nemzeti létharc által elkötelezett kézbe kerül ez a pénzcsap. Tiszta őrület, hogy a globálkomprádorok biztonságát szolgálja a devizatartalék. Hogy azok, akik nekünk kölcsönt adnak, ép bőrrel távozhatnak, ha az ország bedől. Hogy nekünk kell fizetnünk azért, hogy az ő pénzük biztonságban legyen.

Hát nem. Ha jőni fog, ha jőni kell, akkor egyszerre szállunk a pokolra. Ez majd a Rothschildoknak is ad egy leckét.