Oh, those Russians

Az ukrán zavargások kötelességemmé teszik, hogy a globálbirodalom ezen újabb kártevését is beillesszem az ontológiámba. Beleillik? Kell egy kevés intellektuális kalapálás, de beleillik.

Ukrajna megértéséhez tudni kell, hogy vannak az oroszok. Az oroszok számára pedig mindig Nyugatról jött a fenyegetés. Dzsingisz kán, Lenin, Sztálin, Hitler mind a Nyugat birodalmának termékei voltak, akik máson se törték a fejüket, hogy a szakrális Oroszország Anyácskát hogyan változtathatnák egy hatalmas, radioaktív külszíni fejtéssé, a kiszívattyúzott orosz életerőt pedig hogyan költhetnék el luxusfogyasztásra.

Itt vannak tehát az oroszok, akik gyanakodva pislognak a szakrális hagymakupoláik alól a Nyugat felé és itt van Ukrajna, ahol az elitek hol a Nyugat, hol a Kelet fele pislognak. Hogy lesz ebből egységes ontológia?

Hát az ukránoknak nem lesz. Ők maradnak ott, ahol vannak, elitjeik által megvezetve, hol az oroszok, hol a Nyugat képviseletében felbukkanó nyugati globálbirodalom által külszíni fejtve. Nekünk viszont, nekünk van ontológiánk, ha van hozzá szemünk. Tessék, így jár az az ország, aminek elitjei a Nyugat globálbirodalmához dörgölőznek, jöjjön az a Nyugat akármilyen irányból. Mi ezt a hibát nem követjük el, mert mi fityiszt mutatunk a Nyugatnak, jöjjön az akár oroszok képében is. Mi tudjuk, amit tudunk, hogy mindenki a mi létjavainkra ácsingózik, hogy mindenki csak elvenni akar abból a sokból, ami a mienk.

Egyedül vagyunk, barátaim. De legalább más nem lopkod a tányérunkból.

Nemzetstratégiai és Történeti Kutatóintézet

1956 október 23.-át ünnepeljük, de ez az állítás csak a legfelületesebb, konzumidiótizmusba beleidiótult elméket képes kielégíteni. Jó, 1956 október 23, de mi történt valójában akkor? Ez alatt nem triviális történelmi tényeket értek, hogy X felvonult meg Y-t kinevezték, hanem a történelem mélyörvényének mélysodrását mozgató mélyerők hüvelyezését. Amire csak én vagyok képes.

Történészek köteteket töltöttek meg a "kapitalizmus" és a "szocializmus" rendszerének magyarázatával, pedig az igazság egy viccben van. Hogyaszondja:

ÁVO-s tiszt a Zserbónál üldögélő idősebb hölgyekhez:
- Kávézunk, kávézunk? A temetők meg üresek?

A vicc mélyszerkezetét csak egyféleképpen lehet értelmezni: a "szocializmust" jelképező brutális karhatalmista a temetőbe küldené a bütyökmagtermelő rögparaszti szakralitásban élő nénikéket, hogy aztán a "kapitalista" menyországba, a Zserbóba csak ő vonulhasson be. Ebbe a viccbe kódolta bele egy, a Valóságot a megengedettnél tisztábban látó Látó a XX. század Nagy Kelet-Európai Sorstragédiáját, ami a következő. A Nyugat a XX. század elején kapott észbe, hogy szinte a küszöbön, Kelet-Európában még nem lett elidegenedés, nem kerítették be a közlegelőket és nihilista konzumproletariátus helyett a szakrálparasztság az égben él. Így nem maradhatott, mert a szakrálparasztoknak az égben jó volt, ők meg azt akarták, hogy mindenkinek egyformán rossz legyen.

Megbízták Lenint, hogy legyen nekik is rossz.

Így jutottunk el 1956-hoz, amikor Lenint a szőnyeg szélére hívták, hogyan halad a prodzsekt. Ő meg összehozott egy "laborforradalmat" és rájött, hogy a magyar nép még túl szakrális.

Ezt az igazságot kellene már végre feltárni, de nem csak a Látók között, hanem magyar konzumagyacskák millióiban. Ezért ezennel - "K" nagylelkű támogatásával - megalapítom a Nemzetstratégiai és Történeti Kutatóintézetet, amelynek célja a nemzeti agyak tisztára pucolása a terrormédia szennyétől nagyáruházi szórólapok stílusában elkészített kiadványokkal.

Az első füzetecske már a postaládátokban is van. Az van az elejére írva, hogy "most sokkal olcsóbb".