Pumpálók

Elég, ha kimegyünk az utcára.

Ott süti a pogácsás a pogácsát meg a túrós buktát (eleve, a liberálizmus állampusztítását mutatja, hogy a pogácsás túrós buktát is árulhat és nem csak pogácsát). Odamegy a szakralitástól elszakított modern proli a pogácsáshoz és sanda kezeibe számol 200 forintot. Számoljunk csak! A 200 forintból 30 forint anyagköltség, 70 forint munkadíj, 50 forint energia és 50 forint profit. Először is, miért 50 forint az energia és miért nem 5 forint? Mert a Birodalom így akarja. Másodszor pedig kinek a zsebébe csorog az 50 forint profit? A Birodalom zsebeibe. Ha összejönnénk egy nagy közösségbe és mindennap más felesége sütné a pogácsát, a Birodalomnak pedig csak 5 forintot fizetnénk az energiának a teljesen irreális 50 forint helyett, akkor a reggeli pogácsa 200 forint helyett csak 35 forint lenne!

Hasonló példák szinte ordítanak ránk. Az újságos, a nyilvános vécé, a virágárus mind egy-egy komprádorszivattyú, álcahálóval borítva. Sőt, fogadjunk, hogy te is, sunyi olvasóm, te is csak a mocskos profitot hajkurászod mocskosul, ahelyett, hogy kockázatközösségben tartanád a pénzedet és nem a bankban.

Orbán Viktor felismerte ezt és kivetette a komprádoradókat. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa. Amíg a komprádoradókon vitatkozunk, a pogácsások a százmilliárd forintnyi pénzeket szivattyúznak a Birodalom brókerhordáinak mohó zsebeibe.

Ideje cselekedni. Viktor nem bánhat el mindegyikükkel egyedül.

Békeharc

Mondtam már, hogy utálom Orbánt? Azt hiszem, ma még nem. Akkor mindjárt nyissunk is azzal, hogy Orbán egy fospumpa és a jobboldal droidjaitól hányni tudnék, olyan cuccok alatt gyülekeznek. Múltkor láttam néhány félnáci orkot, akik egy keresztre szögezett, erősen oszló sashullát tartottak a magasba, egy másik esetben a Fidesz vezérkara frissen nyúzott, még vértől csöpögő lóbőrökbe tekerte magát, hogy a szavazóik zömét kitevő szíriuszos-ufós holdkórosoknak tessenek.

Hagyjuk ezeket a zombikat, épp elég baj, hogy ilyen sokan vannak. Joggal vethetitek fel a kérdést akkor: mi alatt gyülekezzen egy modern, városlakó, marihuána-szívó, Orbán-utáló, mérsékelten baloldali, Gyurcsányt nem szerető, de legkisebb rossznak tartó, új konzervatív párt alapításán töprengő, de aztán az MSZP-re mégis gondolkodás nélkül leszavazó elit értelmiségi? Namost szögezzünk le valamit. Azért, mert az MSZP-re gondolkodás nélkül leszavazunk, azért még nem közösködünk röhejes munkásdalkörökbe szerveződő, itt-ott sztrájkolgató prolikkal. Múltkor is két ilyen munkás ásott egy gödröt az irodánk előtt, hát ezek koszosak voltak és olajosak, a gépeik pedig olyan zajt csináltak, hogy meg is mondtam nekik, azonnal hagyják abba, amíg fent alkotok. Úgy néztek rám, mint a birkák. Na, ilyenekkel nem.

Fel is hívtam mindjárt Gyurcsány Ferit, mi a lófasz van, ugye azért, mert baloldali ez a párt, aminek aktuális témáit olyan elkötelezetten tematizálom, ugye azért nekem nem kell ilyen olajos, büdös suttyókkal közösködjek? Feri megnyugtatott, van egy második vonalbeli kopóembere, aki ilyenekkel foglalkozik és türelmemet kérte, hogy vissza kell sietnie kormányülésre.

Elitek, nyugodjatok meg. Szimbólum lesz, vörös négyszög, vörös kenderlevél vagy valami olyan, ami megfelel a magunkfajta majdnem-konzervatívnak. A hagyományos baloldali marhaságok csak a zombiknak szólnak, ott lent.