A Pénz dicsérete

Ó, a pénz! Az a gyönyörű kialakítású, művészi papírdarab! Egyik oldalán magas erkölcsiségű, szakrális tekintélyek képmásaival. Talán nem véletlen, hogy azoknak az országoknak a pénze erős, ahol ez a képmás egy királyé vagy királyi hatalommal rendelkező egyszemélyi vezetőé, jelezvén a pénz szakrális voltát. Már a bankjegy egész kialakítása azt hordozza, hogy a tulajdonosa társadalmilag jóváhagyott, erkölcsös tranzakcióban kapta a jogot, hogy a nemzet létjavaiból merítsen egy jót. Mondjuk egyetemi tanárként tanítja a jövő létharcosait arra, hogy a véleményterroristák művalósága helyett a mélyszerkezet bugyraiba merüljenek le. Mindezt igazolja a jegybankelnök aláírása a másik oldalon, aki immáron a Nemzeti Létharc Bankját igazgatja.

Mi sem bizonyítja jobban a világ erkölcsi hanyatlását, mint hogy már a bankjegyek helyett is elektronok vannak.

Aki a pénzen rajta tartja a kezét, azé a hatalom. Szabadság, demokrácia, szuverenitás, mind csak porhintés. És van pénz? Nincs pénz, mert a Birodalom nem ad. Ha pedig nincs pénz, akkor nincs szabadság, demokrácia és szuverenitás se, ezért tökéletesen mindegy, mi van a törvényekbe írva, ezért üres fecsegés az Alaptörvény és annak módosításai felett folytatott médiacirkusz.

Ördögi csapda zárult ránk. A Birodalom nem ad annyi pénzt, ami minden magyararcú létigényeit kielégítené. Mi magunk nem gyárthatunk pénzt, mert ekkor a háttérhatalom véleményterroristái egy rosszindulatú pénzörvénnyel elértéktelenítik a nemzeti céllal nyomtatott bankjegyeket. Ha pedig a jogos igényeket hitellel próbálnánk kielégíteni, akkor a Birodalom ránk kapcsolja a komprádorszivattyút és többet követel vissza holmi kamatra hivatkozva, mint amennyit a törzsszövetség létjavítására fordíthattunk. És még nekik áll feljebb, hogy úgymond jót tettek velünk.

Mikor lázadnak már fel a szövetségeseink is? Meddig kell egyedül küzdenünk a világ ellen?

Pozitív pénzörvény

Alacsony a költségvetési hiány, sírjunk vagy nevessünk? Ennek így kellett lennie, mert különben elképzelhetetlen erejű pénzfegyverekkel néztünk volna szembe. Viszont az alacsony hiány azt is jelentette, hogy nem kaphatta meg mindenki, ami jár. A következményekről azonban nem lehet őszintén beszélni. A globális véleményterroristák egyszerűen nem engedik.

A pénzfolyadék, rá logikusan épülő szivattyúelmélet és a birodalomstratégia együttes alkalmazása lehetővé teszi, hogy mesterem, Marx Károly elméletét a termelési ciklusokról új keretben alkalmazhassuk és megmagyarázhassuk vele a magyarság kifosztását. Az elmélet tehát a következő.

A kapitalizmusban termelési ciklusok vannak. A növekedési szakaszok után visszaesési szakaszok következnek, amelyekben a proletariátus létfosztása fokozódik. Magyarország esetében ezeket a termelési ciklusokat - a világ többi részétől és a környező országoktól különbözően - a komprádorszivattyú idézi elő, amelynek "tolási" és "szívási" ütemeit gondosan úgy szabályoztak be ismeretlen kezek, hogy a magyar törzsszövetség egyre elképesztőbb nyomorba süllyedjen.

Miért nem tud ez ellen valamit tenni a kormány? Tud. Ha a Magyar "Nemzeti" Bankból a Nemzeti Létharc Bankja lesz, akkor elérhetjük, hogy egy "pozitív pénzörvény" jöjjön létre, ami a pénzenergiákat végre a törzsszövetség felé áradásra kényszerítheti.

Isaac Rotschild 1863-ban világosan fogalmazott. "Egy olyan örvény középpontjában ülünk, ami a világ teljes gazdagságát a mi pénztartályainkba szivattyúzza. Hogy ez így is maradjon, senki nem tudhat a pénzfolyadékról, a szivattyúkról és a pénzörvényről". Nos, most én lelepleztem az összeesküvést. Ha a magyarság nem hallgat rám, a "szívási" ütemben még a húst is leszopogatják a csontunkról.

Csak úgy kerülhetjük el a fenyegető létkatasztrófát, ha én leszek a jegybankelnök.