A Pénz dicsérete

Ó, a pénz! Az a gyönyörű kialakítású, művészi papírdarab! Egyik oldalán magas erkölcsiségű, szakrális tekintélyek képmásaival. Talán nem véletlen, hogy azoknak az országoknak a pénze erős, ahol ez a képmás egy királyé vagy királyi hatalommal rendelkező egyszemélyi vezetőé, jelezvén a pénz szakrális voltát. Már a bankjegy egész kialakítása azt hordozza, hogy a tulajdonosa társadalmilag jóváhagyott, erkölcsös tranzakcióban kapta a jogot, hogy a nemzet létjavaiból merítsen egy jót. Mondjuk egyetemi tanárként tanítja a jövő létharcosait arra, hogy a véleményterroristák művalósága helyett a mélyszerkezet bugyraiba merüljenek le. Mindezt igazolja a jegybankelnök aláírása a másik oldalon, aki immáron a Nemzeti Létharc Bankját igazgatja.

Mi sem bizonyítja jobban a világ erkölcsi hanyatlását, mint hogy már a bankjegyek helyett is elektronok vannak.

Aki a pénzen rajta tartja a kezét, azé a hatalom. Szabadság, demokrácia, szuverenitás, mind csak porhintés. És van pénz? Nincs pénz, mert a Birodalom nem ad. Ha pedig nincs pénz, akkor nincs szabadság, demokrácia és szuverenitás se, ezért tökéletesen mindegy, mi van a törvényekbe írva, ezért üres fecsegés az Alaptörvény és annak módosításai felett folytatott médiacirkusz.

Ördögi csapda zárult ránk. A Birodalom nem ad annyi pénzt, ami minden magyararcú létigényeit kielégítené. Mi magunk nem gyárthatunk pénzt, mert ekkor a háttérhatalom véleményterroristái egy rosszindulatú pénzörvénnyel elértéktelenítik a nemzeti céllal nyomtatott bankjegyeket. Ha pedig a jogos igényeket hitellel próbálnánk kielégíteni, akkor a Birodalom ránk kapcsolja a komprádorszivattyút és többet követel vissza holmi kamatra hivatkozva, mint amennyit a törzsszövetség létjavítására fordíthattunk. És még nekik áll feljebb, hogy úgymond jót tettek velünk.

Mikor lázadnak már fel a szövetségeseink is? Meddig kell egyedül küzdenünk a világ ellen?

Meseország

Most két eset lehetséges. A fospumpisták vagy nagyon hülyék, vagy nagyon gonoszak. Tudjátok, én ismerem ezeket. Szijjártó nem hülyegyerek. Akkor pedig nincs más megoldás, mint hogy gonoszságból tették. Na nem öncélú gonoszságból, a fospumpisták ahhoz is lusták. Ezek semmit nem tesznek anyagi érdek nélkül.

Ezeknek nem volt elég az állami pénzeszsák, ezek a kisemberek nehezen megtakarított pénzecskéjét is zsebre akarják vágni. Mert ezek ilyenek, ezek ki vannak éhezve és éhségükben mindenre képesek.

Volt egyszer, hol nem volt egy csodálatos ország. Földje bőven termett eladhatatlan árut, ezért a lakók okosabbja elköltözött otthonról és egyetlen csodálatos városba költözött. Ott blogoltak, robotháborúztak, shortolgattak, mikor mi ment.

Azonban az ország terroristák kezébe került, mint Észak-Korea vagy a törölközőfejűek bármely országa. Ezek hazudtak nappal, hazudtak éjjel, hazudtak minden hullámhosszon. A külországbeliek először azt hitték, hogy ezek a kalózok hülyék. Aztán rájöttek, hogy nem hülyék, hanem tolvajok.

Idáig süllyedtünk EZEK miatt a hazug tolvaj terroristák miatt.