Strasbourg

1105 évvel és 363 nappal (egyes birodalmista források szerint 359, de ne hagyjuk magunkat megtéveszteni) azután, hogy Árpád vezér döntő csapást mért a Birodalom rablóhordáira a pozsonyi csatában, Viktornak is csatába kellett vonulnia Strasbourg-ban. Az évforduló szakrális jelentősége nyilvánvaló mindenkinek, aki behatóan ismeri a numerológia tudományát. 1105 és 363 (egyes források szerint 359) a magyarság ősi hite szerint szakrális számok, Világszellemnek kedvesek. Ilyenkor jó csatába vonulni. Azonban szemben a pozsonyi csatával, a strasbourg-it elveszítettük. Miért? A választ a Háború a nemzet ellen című dokumentumfilmben találjuk meg, amiben főleg én beszélek meg még három Tényező: a Zöldenergiás, a Szentkoronás meg a Oligarchaölő.

A birodalmi véleményterroristák mindent megtettek, hogy ezt a dokumentumfilmet eltitkolják a létmagyarok elől, ezért ment csak a Duna tévén és nem a Barátok közt helyett. Ezért muszáj összefoglalnom itt is, hogy a lényeg ne vesszen el. A mélyszerkezet az, hogy a Nyugat háborút folytat a magyarság ellen. Nem egyszerűen háborút, ki akartanak irtani minket. Nem ma kezdték, hanem 1105 évvel és 363 (egyes források szerint 359) nappal a strasbourg-i csata előtt és a titáni harc ma is tart. Viktor Legfőbb Vezetővé választása után világossá tette, hogy ezt a nagyon magyar létharcot a mi korunkban ő fogja vezetni.

Voltak hibáink. Voltak dolgok, amik nem úgy sültek el, ahogy vártuk. Ennek két oka van. Egyfelől, mert szánalmas krajcároskodás miatt nem lett elég pénz költve a nemzetstratégia kidolgozására. Másfelől, mert a Birodalom beültette az ügynökeit a Legfelső Vezető közvetlen környezetébe, akik nem zártak össze, amikor a Legfőbb Vezető mögé kellett volna állni, hanem trafikmutyiztak és elvették a földet azoktól, akiket szakrális jogon megillet. Ezek miatt a rossz tanácsadók és összeesküvő udvaroncok miatt vesztette el Viktor a strasbourg-i csatát.

Akármi is történt Strassbourg-ban, a magyarság kiirtására indított háború nem ér véget, amíg egy is él közülünk (és itt most a magyarokra és nem a "magyarokra" gondolok). Nem érhet véget, mert amíg a Nyugat ontológiailag csak zabálni akar, minél többet, addig a magyarok mást, szakrálisabbat akarnak. Jó, a magyarok is akarnak két szobát, három gyereket és négy kereket, továbbá nyaralni is akarnak meg a nemzet civilizált körülmények között történő bővített újratermeléséhez szükséges létjavakat is akarnak, de nem akarják megzabálni a bolygót, mint a Nyugat teszi. Ez olyan drasztikus különbség, ami miatt a Nyugat nem hagyhatja abba a háborút.

Ezt a csatát elveszíthettük, de ez csak azt mutathatta meg, mennyi teendőnk van még. A végső győzelem úgyis a mienk, csak a Spirituális Szakralitásba vetett hitünknek kell erősnek lennie. Akkor nem veszíthetünk.