Mennyi szakrális mélyrétege is van a Tavaszünnepnek, amikor a Földanya és a Világszellem megújhodását ünnepelte a szakrális emberiség az idők kezdete óta! Amikor a Nagy Egységgel való együttdobbanást megélő létező
barkát fon, léböjtkúrát tart, tüzet ugrik, kikericsekkel díszít fel!
Avagy ha a szakralitást hülyekeresztény módra éli meg, akkor elmegy a
templomba és ugyanezt a történetet megkapja Jézusba csomagolva.
De a részletek olyan mellékesek. Aki megéli a Gaiával való egységet,
annak szíve együtt dobban a bimbadzó krókuszok nedvrezdülésével, annak
vére együtt iramodik a komor fagy fogságából megszabaduló erecske
csobogó vizével. Vagy éppen Jézus feltámadásával, ha ahhoz szokott
hozzá. Jézussal, aki a szeretetet hirdette, de a kufároknak a korbácsot
hozta el. Amely kufárokat kikergetett a templomból ugyan, de oda ők
hamar vissza is özönlöttek, miután az általuk agymosott nép a napi
szennymédia-adagért még a Megváltót is keresztre szögezte.
Azok a kufárok most is itt zsizsegnek, most is itt emésztik a
létszövetet, most is itt üzérkednek a Templomban. Éppen most haraptak
egy nagyot a globaloböllérek által megsemmisítésre kijelölt disznóországok létjavaiba, ami engem is szíven ütött. A helyzet az, hogy
a Tirpákblogot finanszírozó jótét pénzembernek volt egy kis pénze
Cipruson, szigorúan szakrális célra. Ezt most a kufárok elvették és a
szakralitásra félretett alapokból rendezték meg napi dáridójukat.
És mivel töltitek a napjaitokat ti? A helyzet az, hogy ti is részei
vagytok a kufárgépezetnek, ti is fizetést húztok a kufárok által
elsíbolt létjavakból, sonkát zabáltok, testi vágyaitok vannak, a
léböjtkúrát úgy értelmezitek újra, hogy eszméletlenre lehet inni
magatokat. Megmagyarázzátok magatoknak, ebben segít a szennymédia is, de
igazából nincs magyarázat! Ti pénzt kerestek és pénzt fizettek, adtok
és vesztek a piacon, alkukat köttök, kamatot számítotok fel, egyszóval
kufárkodtok. Tesztek ti a barkaszentelésre, a tűzugrásra vagy a Nagy
Egységgel való szakrális egyesülésre, de még Jézusra is. Ezt tette a kiüresedett Nyugat, a globalitás, a haláltánc, a materiális javak
Aranyborjúja előtt való leborulás.
Ha az egyház nem lenne elválasztva az államtól, mindez másként lenne. Ezt a gondolkodási munkát adom fel így Tavaszünnep idején.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése