2011. január 30., vasárnap

Pénzenergia

Az Európai Unió körmösök kiosztására készül. Úgy próbálja bagatellizálni a globális birodalom elleni világforradalmat, hogy úgy kezeli, mintha rakoncátlan diákok csínyeiről lenne szó, akiket be lehet hívatni az igazgatóhoz és körmösökkel lehet kiverni belőlük az igazságérzetet.

Brüsszel meg akarja mondani, mi lehet a költségvetésben.

A költségvetésben, ami nem lélektelen számtenger, hanem társadalmi önreprodukciós szociálszerződés. Aki a költségvetést birtokolja, az megmondhatja, hogy kiből legyen több és kiből legyen kevesebb. Ami önmagában nem rossz. Nekem is megvan a véleményem arról, hogy kiből legyen több és kiből legyen kevesebb, de ha az EU beleszól a szociálszerződésbe, ezt a véleményemet esetleg nem tudom érvényre juttatni és akkor mi lesz ezzel a sokat szenvedett nemzettel?

A véleményem pedig a következő. Ám vállalja fel az Európai Unió a felelősséget. Ám mondja meg, mi lehet a költségvetésben, de akkor fizesse is ki, ami jár. Írjuk csak be az egyik oszlopba a birodalmi komprádorszivattyú által kiszivattyúzott pénzenergiát és azt az Európai Unió térítse meg nekem. Az utalás mehet az én bankszámlámra és én szerény díjazás ellenében vállalom, hogy a társadalmi önreprodukció szociáláldozatainak továbbutalom, ami nekik jár.

Úgy kábé 5-6000 millió millióra gondoltam úgy kezdetnek. Mert ami jár, az jár.

Ha ezt nem kapom meg, az csak egy dolgot jelenthet. A birodalom urai "strukturális reformokra" készülnek, ami azt jelenti, hogy extraprofituk érdekében ki akarnak irtani minket, a legelesettebbeket, a modern kor proletárjait. Arra pedig csak egyetlen válasz adható: a proletárforradalom.

2011. január 26., szerda

Utolsó lehetőség

Figyeljetek, idióták. Elmondtam már képmesével, de úgy tűnik, az a két perc sok egy átlagmagyarnak ahhoz, hogy egyben felfogja. Most akkor elmondom igazán röviden.

Az a tied, ami a tied. Ami nem a tied, az nem a tied. A magánnyugdíjpénztár a tied, az állami nyugdíj meg nem a tied. Ezek után nem kérdés, melyiket kell választani.

Eszem-faszom megáll, hogy azok a tömegek, akik képesek autót átiratni meg lottószelvényt feladni sokkal nagyobb melóval, most nem bírnak lábra állni és elballagni az irodába, hogy kitöltsenek egy egyszerű nyomtatványt. Tudjátok, birkák, hazugság volt Rákosi padláslesöprése. Amilyen ez a nép, ha azt mondják neki, hogy menj be a hivatalba kitölteni egy űrlapot, különben lesöprik a padlásodat, akkor inkább lesöprik a padlásukat maguk.

Most azt akarom, hogy képzeljetek el egy szép nagy emlékművet, mint amit háborús hősöknek szoktak építeni. Ott van rajta az összes név, aki ellenállt a Fidesz önkényének. Nagypapák, nagymamák hordhatják oda az unokáikat büszkélkedni, hogy én ott voltam, amikor zengett az ég és nem hajoltam el a vihar elől, hanem bátran ellenálltam. Ellenálltam és bementem abba a kurva irodába, a pofájukba kacagtam és aláírtam, hogy én nem. A hálás utókor pedig márványba faragta a nevemet, mivel mi mentettük meg az országot.

Akarod, hogy ott legyen a neved a kövön? Ugye akarod a márványt is, meg azt is, hogy a tied legyen, ami a tied?

Akkor nyomás a hivatalba aláírni.

2011. január 23., vasárnap

Terápia

Orbán kénytelen volt behódolni Brüsszelben. Lehetne ez kurva nagy vereség, egy Sztálingrád neki, de szerencséje volt. Hagyták hogy visszavonuljon. Nem mondták neki az európaiak, hogy bazdmeg, Viki, ne hazudozz itten, ellenőrizzük minden szavad. Ezt nem mondták neki nyíltan, csak zárt ajtók mögött, ahová ugyan nem mentem utána, de el tudom képzelni, milyen lehetett. Amikor azt mondta neki Angela, hogy Viktor, a szakértőim szerint te semmilyen választást nem nyertél a fészbúkon és a "szeretjük Angelát" csoportot százszor annyit lájkolták, mint a tiedet, akkor ki kúl az interneten? Na, akkor olyan lehetett Viktornak, mint akit bolti lopáson kaptak rajta.

Vereséget szenvedett és visszavonult, de ez csak illó aktuálpolitika. Sokkal nagyobb jelentősége van a gyógyulásában. Viktor pszichobetegségben szenved, ebbe most itt nem megyek bele a médiatörvény csizmái alatt nyöszörögve, inkább beteszek egy bécsi képet (Bécs, megvan a kód?)



A magyar politikai élet nagy kérdése, mikor gyógyul ki a pszichobetegségből. Szakértőkkel konzultálva arra jutottam, hogy a felépülését, innen a blogoszférából úgy segíthetjük a leghatékonyabban, ha minél gyakrabban leírjuk, hogy Orbán hazudik.

Rajtam akkor ne múljon.

Orbán hazudik.

2011. január 20., csütörtök

Pénz, Életenergia, Pusztító Világerő

Üdvözletemet küldöm az elveszett szakralitást kereső olvasóknak, én, aki itt és most KGB barátom kedves kérésének engedve mutatok nektek fényt és a kivezető utat.

Először is egy alapvető tévedést szeretnék tisztázni, amelyet sajnos jó szándékú emberek is terjesztenek, ezáltal egyébként sajnos maguk is a Birodalom infernális tervét elősegítve, szóval, hogy a pénz és általában az anyagi világ a szakralitással állna szemben. Tegyük tisztába a dolgot, a pénz az ontológiai létenergia egyik megnyilvánulási formája, vagyis, ha utálatosnak tekintjük, akkor éppen azt érjük el, hogy a magyarság létenergiájának egy részét a Pusztító Világerő kezére játsszuk át. A magyarság létenergiája pedig egy olyan látszólag kimeríthetetlen forrás, amelyből a Pusztító Világerő gigantikus komprádorszivattyúi a működésükhöz szükséges energiát igyekeznek kinyerni.

A pénzzel kapcsolatban legyünk tisztában azzal, hogy az apostoli szent királyink közé tartozó III.Béla is veretett pénzt. Közbevetőleg megjegyezném, hogy III. Béla egyébként annyira kiváló és szent ember volt, hogy a Kelet nagy szakrális államának, a Bizánci Császárság élére is őt választották ki. Azonban a már akkor is jelen lévő Birodalom ügynökei végül egy érdekeiket maximálisan kiszolgáló komprádor-ügynököt juttattak a trónra, majd amikor az ontológiai létalapjaiban fenyegetett bizánci nép bátor tagjai tüntetésekkel és a tiltakozás más formáival ellehetetlenítették az uralmát akkor a westernglobalizáció erői kivillantották agyaraikat és a közvetlen katonai megszállás mellett döntöttek. Elpusztítva ezzel a Kelet nagy szakrális államát és nem mellesleg megnyitva az utat a Birodalom következő képviselőjének a globalista török szultánnak az utat Európa szívcsakrája felé. Ezt most csak így közbevetőleg jegyeztem meg, hogy mindenki érezze át, milyen kegyetlen eszközöket alkalmaz, az egyébként meg-megroppanó Birodalom azokkal szemben, akiket az ellenségeinek vél.

Naszóval pénz, ezt az eszközt már a középkori szakrális renden alapuló monarchiák is alkalmazták, ugyanis elég könnyen belátható, hogy az ökoszociális gazdaság alapvető elemei a természettel való szoros kapcsolatot jelképező föld és a hegesztőtrafó milyen nehezen szállíthatóak, ha mondjuk a magyar nemzet tagjai esetleg fagylaltozni kívánnának. Közbevetőleg megjegyezném, hogy a ma kapható krémfagylalt kifejlesztésében a hírhedten neoliberális, háborús uszító vegyész-politikus is tevékeny szerepet vállalt. Ez az úgynevezett "termék", jellemző a neoliberális gondolkodásra, hogy az élet nélkülözhetetlen feltételeit jelentő élelemre is csupán, mint profittermelésre alkalmas termékként képes tekinteni, mely jelenség a modernizmus értékvesztéséből ered, de a posztmodern nihilizmusban éri el csúcspontját, szóval ez az állítólagos termék abban tér el a természetbe illeszkedő eredeti fagylalttól, hogy jóval nagyobb mennyiségben tartalmaz levegőt. Vagyis lényegében a neoliberális tőke a puszta levegőt, amelyhez való jogot állítólag az alkotmány garantálja, színleg, szóval a puszta levegőt is a saját hasznára privatizálná. De vissza a pénzhez és a szakrális monarchiához. Szóval III.Béla királyunk által veretett pénz természetesen a középkorban az uralkodó-nemzet-nép között maradéktalanul érvényesülő szakrális egység jelképszerű szimbóluma. Nem mellesleg ez a királyunk vezette be az Árpád-sávot, amely ugyanennek az egységnek és a hozzá tartozó pénznek a szimbóluma. Az úgynevezett baloldaliak nem véletlenül gyűlölik az Árpád-sávot, ugyanis az világos üzenetet fejez ki, hogy a pénz a szakrális eredetű létenergia egyik megnyilvánulása. Sajnálatos módon a legkönnyebben szivattyúzható fajtája, bár időről-időre megjelenik a földet elszivattyúzó komprádorszivattyú is Magyarország felett.

És hogyan szivattyúzza el a komprádorszivattyú a pénzt a magyarságtól? A szakrális középkori rend tiltotta a kamatot, amely nem véletlenül alakult ki, hanem az infernális alvilág elleni védekezésül. A modernség az "észkultusz" nevében leszámolt ezekkel, az elavult "babonákkal" vagyis lényegében megnyitotta a világot a pokolbéli erők előtt, miközben igyekezett gyengíteni az ember feletti világgal való kapcsolatot. Ennek egyik súlyos következménye, hogy a részleges szakralitás állapotában élő Józsi, a kisvárosi munkás és Pista a falusi földműves morális immunrendszere képtelen ellenállni a bankok erejének. Vagyha mégis képes lenne ellenállni, akkor a létezésében fenyegetik meg őket, akár vörösiszap, akár felheccelt cigányhordák formájában. Végülis a dolog odajut, hogy mind Pista mind Józsi úgy érzi, hogy a pénzük számára a bankok jelentik a nagyobb biztonságot. A bankok, amelyek a Pusztító Világerő legnyilvánvalóbb megnyilvánulásai a valóságsók mellett.

Ráadásul a bankok simamodorú komprádor-ügynökeit egyetlen dologra trenírozzák, nevezetesen, hogy kiváló meggyőzőképességükkel elérjék, hogy a részleges szakralitást megélő Józsi és Pista a magasabb kamat reményében a hosszútávú lekötés mellett döntsön. Azonban a hosszútávú lekötésnek bizony megvan az a hatása, hogy Józsi és Pista lemond a saját pénze feletti önrendelkezés jogáról. Márpedig a saját önrendelkezés nélkül képtelenek a létalapjuknak számító minőségi magyar élelmiszerek beszerzésére például. És itt csattan a bank ördögi csapdája, ugyanis Józsi és Pista kénytelen-kelletlen a bankhoz fordul kölcsönért, merthiszen neki van pénze. Ezután a bank Józsi pénzét odakölcsönzi Pistának, Pista pénzét pedig odakölcsönzi Józsinak, természetesen illő haszonkulcsért. Itt az illő szócskát természetesen iróniának szántam, hiszen a Pusztító Világerő tagjaiként a bankok számára egyetlen fillér sem számíthat illő haszonnak. Azonban a bankok vetése itt még nem ért véget, mert a komprádorszivattyú segítségével elszívott pénzen kívül még egy további hatást is sikerül neki kiváltania: érdekellentétet szít magyar és magyar között, akik így egymással és nem a Birodalom elleni küzdelemmel foglalkoznak.

A tanulság pedig az, hogy senki ne törődjön azzal, hogy mi lesz a bankban lévő pénzével, arra már sajnos keresztet vethet, hanem inkább térjen rá az ontológiai létalapjainak újjáépítésére.

2011. január 19., szerda

Bátor, őszinte, ám lojális gondolatocskák Nagy Emberek Nagy Dolgairól


Nagy elmék is nehezen igazodnak ki a világpolitika kősivatagában. Hazánk Titánjai gyürkőznek a Konföderáció viszályaival, s tartják vállukon felülről a kontinens már-már megrogyó alapzatát. És nekem, ki senkibb vagyok a senkibbnél, piciny kis pislákoló csillag, ám mégis az Ő fényükben élhetek, lehetőség adatott (Ők megengedték), hogy megértsem -no nem a Nagy Egészet, de pár érdekes összfüggést, amit itt fogok nektek elmagyarázni, hogy mindenki lássa, milyen érdekes. Ideírom majd azt is mind, ami az eszembe jut, e helyen legalább még nekem is lehet véleményem.

A fejlécben lesz a Tőle kapott gondolkodós kispárnám, mert megjeleníti az értékrendemet.

Igazságok a deficitről

Van egy nagyon fontos tudnivaló. Mindig az első mondatot jegyzik meg az olvasók. Sokan el se olvassák tovább. Ezért mindjárt az esszém elején elsütöm a megmondást, amit mindenkinek meg kell jegyeznie:

Deficit az nincs. A deficit az hazugság.

Mostanra elvesztettem az olvasóim harmadát, aki megmaradt, az pedig jobban tűri az unalmas fejtegetéseket, tehát akkor kibontanám. Igen, létezik egy olyan dolog, hogy a bevételek és kiadások különbsége, amit hívhatunk deficitnek is. Ez azonban mi, ez a deficit? Ez csak egy szám, amit papírra írnak. Tessék, ide írok számokat, 12567, -2300000, 3.2, ennyit számít a deficit. A lényeg nem a deficit, hanem hogy mi jár. Hogy mi jár, az nem egyszerűen azért fontos, hogy tudunk-e lapostévét venni svájci frankhitelre, nem. A lapostévé csak a konzumidiótáknak fontos, itt fontosabb dolgok forognak kockán. A tét óriási: reprodukciós katasztrófa van. Ha a magyar nemzet nem kapja meg, ami jár, akkor a reprodukciós katasztrófa örvénye Szkülla és Kharübdisz módjára szippantja a mélybe a sokat szenvedett magyar nemzetet.

Tehát onnak kezdjük, hogy szépen összeadjuk, mi jár. Utána megnézzük, honnan tudjuk összeszedni, ami jár. Még szerencse, hogy van ez a Pusztító Világerő, ami egyre csak járatja a szivattyúit. A Világerőnek mindig van pénze, attól csak elszedjük és már meg is van, ami jár.

Vegyük akkor sorra, mi jár.

Jár a nyugdíj. Azért jár, mert fizettek évtizedekig. Tehát mivel fizettek, az ott van az államnál és nem mondhatja, hogy nincs. A bank, az mondhatja, hogy nincs, mert a bankok a Pusztító Világerő részei (ezért rossz a magánnyugdíjpénztár), de a magyar állam csak akkor mondhatja, hogy nincs, ha maga is a Pusztító Világerő része. Nyugdíj tehát van és ennyi legyen is elég.

Jár a gyógyszer. Ennek nagyon egyszerű oka van. Régen a gyógyszer olcsó volt, most meg drága. Ha ilyet látunk, azonnal gyanakodhatunk, hogy a Pusztító Világerő szivattyúzik éppen. És valóban. Kinek a kezében van a gyógyszeripar? A Pusztító Világerő kezében van. Azt hiszem, nem is kell tovább magyarázzam.

Jár még a munkanélkülieknek. Jár nekik, mert a munkahelyüket a Pusztító Világerő vette el, akkor fizessen nekik kártérítést. Ezen felül még az olcsó tömegközlekedés is jár.

Most így hirtelen ennyit tudtam kitalálni, mi jár. A listát később bővíteni szándékozom és ha mindenki igénye rákerült, mehetünk a Puszító Világerő elleni újabb szabadságharcra.

UI: Ki merte leszedni a cikkemet a Magyar Hírlap Véleményoldaláról? Tegnap még ott volt.
Update: visszatették a cikket a véleményoldalra. Ez a média hatalma.

2011. január 15., szombat

Csatlakozunk ...

... László, a professzor felhívásához.

Részemről a Spar csoport ki van zárva, mert a közeli Kaiserben szoktam vásárolni, de a többi multit kíméletlenül bojkottálni fogom.

Aki nem csatlakozik a hűségnyilatkozathoz 24 órán belül, ki van zárva a blogról!

2011. január 11., kedd

Elzúgtak forradalmai

Szinte számíthattunk erre. Számíthattunk, de milyen felemelők voltak a reménykedés, az egymásra találás pillanatai, amikor azt gondolhattuk, hogy a forradalom győz és elsöpör! Sose felejtem el, amikor magyarságot hobbiszinten sanyargató Birodalom egyik serege totális vereséget szenvedett! Szép volt. Ma már legenda.

Azt hittük, hogy a Birodalom csak két sereget küldött ránk. Nem tudtuk, hogy ott rejtőzött a harmadik, csak a tőrbecsalásunkra várva.

A globaloböllérek csak a valósággyárak fülsiketítő dübörgésében mészárolhatnak PIGS-eket észrevétlenül. Ha ezt a "virtuális valóságot" ki tudná kapcsolni a megalázottak cunamiként áradó felháborodása, a demokráciamáz mögül azonnal kivillanna a globálmészárosok véres köpenye. Ezért volt fontos, hogy ezzel a harmadik globálsereggel is felvegyék a harcot a világforradalom erői - mely világforradalom legfontosabb hadszintere jelenleg Magyarország. Pont, mint a középkorban, amikor a világot ugyancsak Magyarországon védték a Birodalom akkori képviselői, a török hordák ellen.

1848-ban azt hittük, egy sereg ellen harcolunk. Akkor a Birodalom kétfejű sárkányként támadt ránk és még akkor is győzhettünk volna, ha nincsenek az árulók. Most megállunk-e a három tatárhorda előtt?

Csak akkor, ha európai elnökökként a keleti szél - mit szél, orkán vagy stílusosan tájfun - jelképezte világharc élére álunk.

Kicsi az esély a győzelemre, de még győzhetünk. Csak azon múlik, elkapjuk-e időben a szabadságharcunk árulóit.

2011. január 8., szombat

Hazafiak

Orbán egy fospumpa.

Ezt nem azért mondom, hogy gyalázzam, hanem azért, hogy elhárítsam az országimázs-katasztrófát. Ez mutatja, hogy mekkora sajtószabadság van itt.

2011. január 5., szerda

A számok nyelvén

Azt hiszitek, a szovjetek vagy 1956 rossz volt? A számok nyelvén vizsgálva kiderül, hogy nem. A véleményterroristák nektek azt hazudták, hogy 1945-ben a szegénység és az elnyomás érkezett az országba. Pedig ha megnézzük a statisztikákat, olyan gazdagodást látunk, ami sohase volt a magyar történelemben. Ha valakinek 1945-ben csak egy vájlingja volt, 1978-ban joggal számíthatott 8 vájlingra. És mi a helyzet ma? A multik garázdálkodásának eredményeképpen kinek van ma 8 vájlingja? Neked mennyi van? Egy? És neked? Egy se?

Idáig süllyedtünk.

Ez nem azért van, mert a szovjetek olyan rendesek lettek volna. Ők is a Birodalom aktuális képviselői voltak, mint az utána következő globálgazdi. Míg azonban a szovjetek lúzerek voltak és a magyar nemzet ellen viselt háborújuk ellenére virágzás volt és vájlingsokszorozódás, addig az új globaloböllérek sokkal kegyetlenebb fegyvert vetettek be.

A demokráciát.

Csak annyit mondok, hogy Aczél György és Soros György voltak.

2011. január 3., hétfő

Például egy elnök

Vannak jófej köztársasági elnökök. Na most ők engem kurvára nem érdekelnek. Jóhírek kommunikálása nem illene az én gondosan kimunkált főgeci profilomhoz. Ezért most olyan köztársasági elnökökről fogok írni, akik szemét geciládák.

Nem Schmitt Pálról van szó, hanem Laura Chinchilla Mirandáról, Costa Rica államelnökéről. Schmitt Pál nevét még csak le se írom, nehogy a médiahatóság lecsapjon.

Tehát riherongy gazemberekről van szó. Beszervezett provokátorügynökökről. Emberszabású papucsállatkákról. Eldobható szócsövekről.

Schmitt Pál nem ilyen, de például Yoweri Museveni, Uganda elnöke ilyen. Maga Xenu az az ember, egy teljesen lealjasodott gonosztevő.

Tudjátok, még egy alávaló gazember is megérdemel egy kalapbiccentést, ha van gerince. Ha lehet tudni, hogy nyílt sisakkal ártott élőnek és élettelennek, felvállalva, hogy ő egy mekkora mocsok faszfej. Vannak viszont államelnökök, akik a televényben tanyázva, behízelegve, végbélen felkúszva kerültek fel a legmagasabb posztra. Ahol nem emberségből, hanem szartúrásból mutatnak példát, takonygerincüket tekergetve.

Frank Bainimarama, a Fiji-szigetek elnök-diktátora pont ilyen, míg Schmitt Pál pedig nem.

Ne menjetek se Costa Ricába, se Ugandába, se a Fiji-szigetekre, mert ott ilyen férgekbe futhattok. Magyarországon pedig.