2012. december 31., hétfő

Mennybemenetel 2.

A Tirpákblog nem szűnik meg Tényező lenni és ennek itt az újabb látványos bizonyítéka. Ahogy Mesterünk 2009-ben mennybe ment a képmeséivel, úgy vált miniszteri programmá egyik bloggerünknek, Lászlónak, a Professzornak a váteszi víziója, amit még 2010-ben álmodott blogba.

Íme a 2010-es igazságbeszéd, ahol László először ismerte fel, hogy Magyarország kulcscsatatér.

Titáni erők szaggatják világunkat és Magyarország az egyik kulcsfontosságú csatatér. Aki a Kárpát-medencét birtokolja, annak már csak egy ugrás London, Moszkva, New York, Peking. Tudják ezt a nagy manipulátorok, a világcsatatér mindenható tábornokai is, ezért koncentrálják a legjobb csapataikat ide.

És íme, egy újabb Miniszter, aki kormányfilozófiává tette a víziót erről a titáni csatáról.

2010 végén valahol valakik forgatókönyvet dolgoztak ki a magyar miniszterelnök és kormánya megbuktatására. Sok érdeket sértettünk már 2010-ben is, kockázatossá vált a magyar példa: ha sikeres lesz, sokan sokat átvesznek szokatlan megoldásainkból. Ahogy 1956-ban, most is kicsi, de veszélyes ponttá váltunk a globális sakkasztalon: fegyveresen már nem lehet leverni az új magyar szabadságharcot, más eszközöket kell bevetni.

Mit is tudnék mondani? Azt, amit mindig: az Igazság ideát van a Tirpákblogon. A magyar nyelvű média összes többi része csupán zajgenerátor.

Ennek szellemében folytatjuk 2013-ban is.

2012. december 18., kedd

Ifjúsági humántőke

Hatalmas összegek forognak, miközben a magyar létszövetség újratermeli magát - szándékunk szerint bővítetten, valójában az önlepusztulás ördögi körében vergődve. A valóban elköltött pénzösszegek mit se számítanak, mert hiszen mennyit ér egy gyerek? Nyilván többet, mint a pulóvere, amit pénzért vettek neki a szülei. A számításokat egyszerűsítendő legyen egy gyerek értéke 570 milliárd forint (kerekítve). Ha azt vesszük, hogy egy évben 90000 gyerek születik és a gyerekkort átlagosan 18 évben szabjuk meg, akkor könnyedén kiszámolhatjuk, hogy a magyar humántőke egy generáció kitermelésével 51 millió 300 ezer milliárd forint értéket állít elő.

És hol fizetik meg ezt a birodalmi életerő-kitermelők?

 Nem fizetik meg. Ezt látván a globálmédia által agymosott konzumidióták azt gondolják, hogy akkor ők se fizetnek.

Mit tehet ilyenkor egy kormány? (és most itt nem a korábbi szociálliberális kormányokra gondolok, akik ilyenkor cinikusan elvettek az emberektől) Nem tehet mást, mint hogy újra a Birodalomhoz fordul egy kis zsebpénzért. Mást azért nem tehet a kormány, mert komprádorszivattyú által Magyarországról létforrásokat szívnak ki, sokkal többet, mint más országokból. Ennek az az oka, hogy sokkal többet is fektettek be, de be van bizonyítva, hogy igazából azt a pénzt nem kaptuk meg. Vagy sokkal kevesebbet kaptunk meg. Akárhogy is, a Birodalomnak nem jár annyi, amennyit szivattyúzna. Az utcán dühöngő ifjúsági humántőkének pedig meg kell értenie, hogy ne a kormányt pumpolja a pénzért, hanem a Birodalom érckapuit verje kőtörő kalapáccsal.

Amikor pedig befejezte a Birodalom érckapuinak verését, akkor leülhetünk és higgadtan megbeszélhetjük, hogyan fizethetik vissza a fiatalok a beléjük fektetett 51 millió 300 ezer milliárd forintot.

2012. december 5., szerda

Halált megvető megalkuvás

Szabadságharc és kollaborálás. Kurucok és labancok. A reneszánsz óta ezen két elitcsoport egyike vezeti az országot. Ha a kurucok kezébe kerül a hatalom, rövid és diadalmas tavaszi hadjáratokat követ szörnyű megtorlás a Birodalom részéről. Ha a labancokat ülteti nyeregbe a globálkomprádorok ura, akkor hosszú, hazug kompromisszumokkal teli hanyatlás után a törzsszövetségünk újabb katasztrófát szenved el. Mohács, Trianon, párizsi béke, rendszerváltás - mind egy-egy szomorú állomása nemzetünk ezeréves hanyatlásának, amely a mostani létszorításokkal új mélypontra ér.

Sok idő telt el a pozsonyi csata óta, amikor még be tudtunk verni a Birodalom aktuális helytartójának!

Létkarakterek nemzetstratégiai létharcában lehet-e kompromisszum? Ment-e a világ a kurucok vagy labancok által elébb? Ha a kurucok kiegyeznek a labancokkal, nem válik-e mindkettő árulóvá a sajátjai előtt? Kínzó kérdések ezek és nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a magyarság következő ezeréves fennállása ezen múlik. A tudományos tények azt bizonyítják, hogy a halált megvető vagdalkozók és a gerinctelen megalkuvók jobban teszik, ha összefognak és egyfajta halált megvető megalkuvás nemzetstratégiai útjára lépnek.

De lesz-e elég erő és bölcsesség a magyar elitben, hogy ezt a győztes stratégiát a gyakorlatban is megvalósítsa?