2015. április 27., hétfő

Boldog rabszolgák

Beszéljünk akkor az Egyesült Államok piszkos kis titkairól.

Volt az a polgárháborújuk. Azt hiszik, nem olyan volt, mint bármely háború, piszkos és véres, hanem nemes eszményekért folyt? Hát egy fenét, az amerikai polgárháború piszkos és véres volt, pénzért és hatalomért folyt, nem nemes eszményekért!

Tessék, remegj világ, ki lett mondva az igazság.

És azt hiszik, jó lett a déli rabszolgáknak, miután felszabadították őket? Hát nem lett jó, rabszolgaként több malacpöri jutott nekik, mint "szabadként". Hajukra kenhették a nagy szabadságot, ha nem kapták meg, ami jár. Amit pedig korábban megkaptak a rabszolgatartóiktól.

Ezek után mindenki eldöntheti, ilyen feltételek között szabad akar-e lenni vagy rabszolga, aki megkapja, ami jár.

Én már választottam.

2015. április 15., szerda

A nemzet nevében

Ratkó Anna kommunista volt, ezért az emlékét megsérteni nem lenne helyes. Azonban lássuk világosan, hogy világerők parancsának engedelmeskedett, amikor betiltotta az abortuszt. Nem hiszem, hogy ő felfogta volna, mit szabadít a magyarságra ezzel.

Engem.

Pedig akkortájt az abortusztilalom tökéletesen felesleges volt, hiszen úgy is született volna gyerek a háború után bőven, ahogy máshol meg is történt. Telt-múlt az idő és egy generációval később ismét családbarát intézkedéseket hozott a Kádár-kormány - lett is zsúfoltság az oktatásügy minden szintjén.

Nem is meglepő, hogy egy, sőt még egy generációval később a gyerekvállalási mutató meg se rezzen. Mert ugye van a két korábbi nemzetstratégiai intézkedés kellemetlen emléke.

Pedig most igazán szükség lenne rá.

Mert ha így mennek a dolgok, akkor pont akkor lép a magyarság a nemzethalál útjára, amikor én megyek nyugdíjba. Nemzethalálban vergődő ország pedig esetleg nem lesz képes kiköhögni azt a nyugdíj-juttatást, amit én méltónak tartok szem előtt tartva a nemzetmentő munkálkodásom közben szerzett érdemeket. Ezermilliárdok fognak hiányozni, de nem ez az igazi baj, hanem esetleg azok a milliók is fognak hiányozni, amit nekem kellene kifizetni az éppen aktív nemzedéknek.

Ez így nem maradhat. Egyfelől a magyarság nem halhat ki ilyen szánalmas módon, pusztán anyagi megfontolások miatt 3000 évnyi kárpát-medencei jelenlét után. Másfelől nagyon szomorú lenne, ha számos érdememért cserébe nem kaphatnám meg egy érdemdús élet után, ami jár.

Nincs mese, meg kell győzni a magyarságot arról, hogy újra nemzetstratégiai intézkedések váltak szükségessé. Természetesen ezúttal nem világerők parancsára, hűbelebalázs módon bevezetett felesleges intézkedésekről lesz szó, hanem kizárólag a nemzet érdekében végrehajtott nagyon szükséges intézkedésekre.

Szigorúan szakrális alapon, persze.

2015. április 10., péntek

Hazárd

Szögezzük le mindjárt ezen dolgozat elején: a brókerbotránnyal kapcsolatban semmit sem tudhatunk meg. A médiából nem tudhatunk meg semmit, mert az vetít, közvetlenül meg végképp nem tudhatunk meg semmit, mert az a tapasztalás a pénzre vonatkozna és a pénz fogalma meg már magában közvetítést von maga után, tehát nem más, mint egy újabb vetítés.

Ezt a tételt mindjárt el is nevezhetjük a László, a Professzor Határozatlansági Elméletének és méltó helye van Schrödinger macskája és a Gödel-tétel mellett.

Határozatlanság ide, határozatlanság oda, egy dolgot mégis tudhatunk. Minden bróker csaló, meg úgy általában mindenki, aki pénzzel dolgozik. Ez azért van, mert akik pénzzel dolgoznak, azok részei a háromezer éves világerőnek, a világerőt pedig nem érdekli más, csak a pusztítás. Ha ezért embereket kell kiforgatnia a vagyonából, akkor azt nevetve megteszi, hiszen mi okozna neki nagyobb örömet, mint mások nyomora?

Ennyit akkor a pénz embereiről. Most akkor valamit a kötvényről.

A kötvény a lopás másik neve. Azért adnak neki ilyen furmányos nevet, mert ha a pénz emberei azt mondanák, hogy tessék, ellopom a pénzed, akkor az utca egyszerű embere felháborodna. Ha azonban kötvénynek hívják a lopást, akkor a pénz emberei akadály nélkül fürdőzhetnek a luxusjavakban, hedonista élvezeteiket kielégítendő.

Viszont felmerül itt Orbán Viktor neve, aki valahogy belekerült a pénz emberei pusztító világerejének uszályába. Nem arról van szó, hogy itt bárki hazardírozott volna, nem. De azért az utca egyszerű emberében mégis felmerül a kérdés, hogyan került több milliárdnyi közpénz közönséges bűnözőkhöz. Ilyenkor bizony kinyílhat a bicska a zsebben és ennek a felháborodásnak adott hangot Orbán Viktor is, aki az utca felháborodott emberének nevében maga is felháborodott.

És ha kell, a bicskanyílási mozgalomnak az élére is fog állni, hogy ilyen nemhazardírozó közpénzkezelés többé sose fordulhasson elő.