2014. december 17., szerda

Madárijesztő

Görögországban megint válság van és ez a válság rávilágít arra, hogy pusztít el egész nemzeteket a globális Birodalom. A történelem első planetáris diktatúrájának nem számít, hogy Görögország a civilizáció bölcsője, s mint ilyen, szakrális minőséggel bír, őket csak a kipumpálható profit érdekli. S lám, a görögök nem indítottak gazdasági szabadságharcot, hát pumpálják is őket.

Mélyszerkezeti elemzés következik.

A görögök úgy jutottak idáig, hogy volt egy titkos megegyezés. Ez a megegyezés arról szólt, hogy a görögök csalhatnak, amennyit akarnak, ha a csalás eredményeképpen német és francia bankokból vesznek fel hitelt. Ez azért kellett a Birodalomnak, hogy azt hazudhassa, hogy van felemelkedés a szegénységből, amikor pedig csak a kizsákmányolás kapcsolt turbófokozatba. A 2008-as válság után a Birodalom egy pillanat alatt kimutatta a foga fehérjét és képmutató módon követelni kezdte a  görögökre rátukmált hitelt.

Most itt állnak a görögök és fizetni kell. Fizetni pedig ki szeret?

Ki is eszelték a görögök, hogy ha fizetni kell, akkor el szoktak szabadulni a szélsőjobboldali erők, azoktól pedig fél a Birodalom, mert tele van pedigrésekkel. Most azonban eljött az igazság pillanata és azokat a törvényszerűen elszabaduló szélsőjobboldali erőket meg is választhatják. A Birodalom tehát választhat. Vagy fizetnek a görögöknek és minden úgy megy, mint eddig, vagy példátlanul pusztító háború hisztérikus örvénylése kezdődik, ami a világot, ahogy mi ismerjük, megsemmisítéssel fenyegeti.

Ez a görög választás nagy tanulsága a magyarság számára is.

2014. december 11., csütörtök

Zseb

Akkor pontosítanám az előző bejegyzésben tett követelésemet: momentán a kereskedelem, a bankrendszer és az energetika kell nekem. A biztosítás, a távközlési és a közlekedési szektor még várhat, a közműszektor pedig már zsebben van, ugye. Kereskedelem, bankrendszer és energetika nélkül nincs szuverenitás, szuverenitás nélkül nincs vesztfáliai béke, vesztfáliai béke nélkül meg háború van, ha pedig háború van, akkor retteghet a Birodalom.

Jaj, a médiát majd' elfelejettem. Kell nekem a média is.

Hadd magyarázzam meg, szokásom szerint a szkítáktól vagy a hunoktól kezdve. Vagy nem is, legyen inkább a reneszánsz. Mégis inkább az egyiptomi birodalom. Szemben a reneszánsszal, az egyiptomi birodalom tudott piramisokat építeni gazdasági növekedés nélkül, azonban a reneszánsz óta ez lehetetlen. A fáraó és a reneszánsz utáni deszakralizálódott Nyugat között az a különbség, hogy a fáraó kezében volt a média, a Nyugattól pedig elvették ezt a fegyvert. Így aztán nem is épültek azóta közpiramisok, viszont a konzumidióták elkezdték lerabolni a bolygót, Rio de Janeiróba röpködnek, ezért aztán immár az emberiség túlélése a tét. Mindaddig, amíg az agymosott konzumidióták újabb agymosásban nem részesülnek, ezúttal tőlünk, a Fenntartható Jövő embereitől, nem tudom garantálni, hogy él még ember a Földön 100 év múlva.

A tét tehát óriási.

A világkatasztrófa közepette nekünk, magyaroknak is keresni kell a menekülési utat a túlélés felé. Helyzetünk nem egyszerű. A hanyatló Nyugat mögött sunnyogó angolszász Birodalom hanyatlik. Hanyatlása közepette csapkod össze-vissza és csapkodása közben felfedezett valami technológiát, ami úgy tűnik, mégis csak kevésbé fontossá teszi az emelkedő Kelet erőforrásait és a születő eurázsiai Birodalom motorja, Oroszország most kevésbé tűnik győztesnek, mint akár egy hónapja is.

Így kerültünk mi, magyarok a világesemények örvénylésének frontvonalába. Megint. És így lett a média fontos. Megint. A csapkodó Birodalom mondhat akármit, ha csak a mi sztorink jut el a konzumidiótákhoz.

Most kell összefogni, hogy ebben az új, mindent eldöntő csatában ismét győzzünk.

2014. december 4., csütörtök

A nemzet jövője

A Magyarországot 1982 óta uraló liberális diktatúra hatalmasai 1989-ben eldöntötték térségünk sorát. Bár látszólag a latin-amerikai országokról beszéltek, valójában arról határoztak, hogyan aratják le a szakralitás morzsáit még mindig makacsul örző kelet-európai értékmezőket.

A liberalizmussal csinálták.

A globálbirodalom hazug természetének megfelelően nem mondták meg, mi a valódi céljuk. Volt egy tőke nélküli kereskedelmi banki rendszer, azt mondták, hogy feltőkésítik. Volt egy alulfejlett úthálózat, azt mondták, hogy utakat építenek.  Voltak az ABC-boltok, azt mondták, hogy lesz Shopping City Süd nálunk is. Volt egy múltba ragadt közműrendszer, azt mondták, hogy felhozzák az Európai Unió követelményeinek megfelelő szintre. Volt egy történelem előtti távközlési hálózat, azt mondták, hogy minden lesz, ami a világ más részein is.

Valójában azonban csak az extraprofitot akarták kivinni.

Megnevezem a szektorokat, amelyekre mi, akarom mondani a nemzeti szocializmus nemzeti állama igényt tartunk. Kell nekem a bankszektor, a közműszektor, az energetikai szektor, a biztosítási szektor, a távközlési szektor, a kereskedelmi szektor és a közlekedési szektor, de izibe. A magyarság túlélése függ azon, hogy a komprádorszivattyú nemzeti zsebekbe pumpálja ezeknek az ágazatoknak az értékmezőit. Ha nem sikerül őket megszereznem, akkor akár ki is tehetjük Hegyeshalomhoz és Záhonyhoz a fekete koporsót.  Ha viszont nemzeti zsebekbe kerülnek azok a pénzjavak, akkor megvalósítható a nyugodt szakrális osztás Magyarországon. Újra létrejön másfélmillió munkahely, amelyet a liberálisok elvettek és lesz miből finanszírozni a magyar nemzeti babákat.

A tét, mint megszoktuk, óriási. Nem kevesebb, mint a magyarság túlélése. Így hát nem szőrözhetünk olyan apróságokkal, mint korrupció és jogállam.