2014. december 4., csütörtök

A nemzet jövője

A Magyarországot 1982 óta uraló liberális diktatúra hatalmasai 1989-ben eldöntötték térségünk sorát. Bár látszólag a latin-amerikai országokról beszéltek, valójában arról határoztak, hogyan aratják le a szakralitás morzsáit még mindig makacsul örző kelet-európai értékmezőket.

A liberalizmussal csinálták.

A globálbirodalom hazug természetének megfelelően nem mondták meg, mi a valódi céljuk. Volt egy tőke nélküli kereskedelmi banki rendszer, azt mondták, hogy feltőkésítik. Volt egy alulfejlett úthálózat, azt mondták, hogy utakat építenek.  Voltak az ABC-boltok, azt mondták, hogy lesz Shopping City Süd nálunk is. Volt egy múltba ragadt közműrendszer, azt mondták, hogy felhozzák az Európai Unió követelményeinek megfelelő szintre. Volt egy történelem előtti távközlési hálózat, azt mondták, hogy minden lesz, ami a világ más részein is.

Valójában azonban csak az extraprofitot akarták kivinni.

Megnevezem a szektorokat, amelyekre mi, akarom mondani a nemzeti szocializmus nemzeti állama igényt tartunk. Kell nekem a bankszektor, a közműszektor, az energetikai szektor, a biztosítási szektor, a távközlési szektor, a kereskedelmi szektor és a közlekedési szektor, de izibe. A magyarság túlélése függ azon, hogy a komprádorszivattyú nemzeti zsebekbe pumpálja ezeknek az ágazatoknak az értékmezőit. Ha nem sikerül őket megszereznem, akkor akár ki is tehetjük Hegyeshalomhoz és Záhonyhoz a fekete koporsót.  Ha viszont nemzeti zsebekbe kerülnek azok a pénzjavak, akkor megvalósítható a nyugodt szakrális osztás Magyarországon. Újra létrejön másfélmillió munkahely, amelyet a liberálisok elvettek és lesz miből finanszírozni a magyar nemzeti babákat.

A tét, mint megszoktuk, óriási. Nem kevesebb, mint a magyarság túlélése. Így hát nem szőrözhetünk olyan apróságokkal, mint korrupció és jogállam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése