Hosszú volt az idevezető út. Ahogy államtitkár és egyéb, itt nem részletezett kollégáimmal tréfálkoztunk az Antall-kormány idején, ha nem lenne az SZDSZ, ki kellene találni. Mert akkor kire tudnánk ráfogni, hogy éppen akkor kótyavetyéltük el a nemzeti vagyont, ahol a sok webproli animált az esztergagéppel? Ahelyett, hogy a globálkomprádorokat kárhoztatnák roncstársadalomba süllyedésükért, még a végén minket, államtitkárokat kárhoztatnának és egy kárhoztató webproli kellemetlen tud lenni.
Nem én voltam tehát a főkonstruktőr, hanem a globálSZDSZ meg a lokálSZDSZ tagozata, én hol privatizáltam, hol a leplet rántottam le a szivattyúsokról több száz oldal terjedelmű népszerű ismeretterjesztő közgazdaság-politológiai szakmunkákban. Így teltek-múltak az évek, míg bekövetkezett, amire sose számítottam.
Viktor lett a Vezér, nekem pedig azt kellett megmagyaráznom, hogyan lehet egyszerre globális harcot folytatni a globálbirodalom ellen és ugyanakkor pénzt kapni tőlük.
Meg kell mondjam, leizzadtam, de felnőttem a feladathoz! Íme a magyarázat, miért lehetett Viktor előbb Vezér, majd most király. Hát azért, mert győztünk. Nem egyszerűen mi, globál- és lokálSZDSZ által megtaposott államtitkárok győztünk, hanem a magyarság en bloc. A Birodalom rábólintott arra, hogy kevesebbet szivattyúzik innen, cserébe pedig Viktor rendet tart. Nem lesz permanens polgárháború, mint Ukrajnában vagy mint 2006-ban Magyarországon, hanem rend lesz. 15-20 évig rend lesz és nyugalom.
És hogy milyen módon tart rendet Viktor király és miért nem volt rend uralkodása előtt? Az csupán eszközvita, nem tartozik másra, mint ránk, államtitkárokra és egyéb kollégákra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése