Nyúlvány

Egyre csak alakulnak az SZDSZ-ek a magyar politikai életben és ekkor elkerülhetetlenül eszembe jut egy történet még a '90-es évek elejéről, amikor én nemzetstratégiai célok mentén intéztem a privatizációt, mint államtitkár. Mondtam is más, hozzám hasonlóan elnyomott államtitkár kollégáimnak, hogy mi, magyararcúak tévedhetünk ugyan, játszhat velünk a globálhatalom mint holmi kesztyűbábokkal, de akkor az SZDSZ-ben maguk a bábjátékosok ülnek. Hiba lenne a spontán privatizáció során elkövetett túlkapásokat rám és a többi törzsszövetségi tagra fogni, amikor minket az SZDSZ kényszerített, hogy eladjunk mindent jócskán áron alul. Ezért a felelősség az SZDSZ-t terheli, mivel ők nem magyararcúak, hanem globálarcúak, és itt egy és még egy kacsintást kell elképzelni.

Ezért vagyok különösen érzékeny az SZDSZ újbóli felbukkanására. Nem akarom, hogy ezek a globálarcúak ismét rákényszerítsenek minket, nemzetmagyarokat, hogy a nemzetstratégia ellenében tegyünk. Nem akarom, hogy a globálmédia véleményterroristái által agymosott tiborcok ismét ránk mutogassanak, hogy hát te voltál a miniszterelnök, miniszter, államtitkár, a te felelősséged. Nem akarom, hogy a Birodalom komprádorszivattyúi az életerő utolsó cseppjeit is kiszívják a fajmagyarokból és helyettük roncsnéppel teljen meg Árpád földje.

Az nem úgy van.

Komplex mélyszerkezet örvényében vergődtünk akkor is és most is. Megnevezem az örvény létrehozóit: Bajnai Gordon, LMP, Együtt 2014, DK, Bokros Lajos. Ezek jelenleg a globális SZDSZ lokális SZDSZ-ei még akkor is, ha SZDSZ néven létezik egy párt, ami már nem a globális SZDSZ fiókvállalata. Ez megzavarhatja a nagyobb összefüggések átlátására képtelen agymosott konzumidiótákat, de egy nemzeti sorson a nap 24 órájában fontolkodó mélyelemzőt, mint amilyen én vagyok, nem.

Én szagról is felismerem az SZDSZ-eseket.