Áttét

Egymillióan vannak a megtévesztettek, egymillióan vannak azok, akik képtelenek úgy látni a világot, ahogy az valójában kinéz és akik agyában még mindig az elmúlthúszév téveszméi tanyáznak. Ebben a tudományos értékű elemzésemben ezen téveszmék kihüvelyezésére teszek kísérletet, nem tagadva a célomat, hogy a burjánzó daganat kiirtása is megtörténhessen. Mivel is fertőzte meg tehát a magyar törzsszövetségi fejeket az SZDSZ?

Már bebizonyítottam korábban, hogy az SZDSZ nem egy párt volt, hanem egy rákként burjánzó hálózat. A burjánzásának egy célja volt: hogy globálgazdáinak kénye-kedve szerint, ideiglenesen Magyarországon állomásozó idegenszívűek felhasználásával agymosott zombikká változtasson magyararcúakat, hogy azok aztán ne a magyarság létérdekei szerint cselekedjenek, hanem segítsék a magyar létjavak kiszívattyúzását idegen érdekek szolgálatában, ezzel mellesleg a magyarságot is egy lépéssel közelebb lökjék a sírgödörhöz, ami már a pozsonyi csata óta feltett szándéka a Birodalomnak.

Hogyan is agymosták a magyarszívűeket?

Hát először is antikommunizmussal. Nagyon ravasz antikommunizmussal. Már maga a tény is meglepő, hogyan működhetett az antikommunizmus a magyarszívűek között, amikor hála a nemzeti szocialistáknak, a magyar "kommunizmus" a magyarság páratlan létburjánzását hozta el azáltal, hogy egy teszetosza és mélyszerkezetbe látni nem bíró birodalmi helytartó szemére húzott kötött sapkát. Tehát miközben a magyaroknak jó volt, mégis valamiért megutálták a nemzet érdekében ténykedő kommunistákat, ahelyett, hogy a Rossz Birodalom, az USA érdekében ténykedő kommunistákat, a Magyarországon befurakodó és bomlasztó francia forradalmárokat utálták volna meg. Itt csíphetjük fülön az ontológia hiánya által okozott kárt, mert ha már akkor is ismert lett volna a lételméletem, miszerint a kommunisták egyben francia forradalmárok és az USA kesztyűbábjai, akkor az SZDSZ-es antikommunizmus visszacsapó íjként vágott volna a rosszbirodalmisták arcába és nem a jó nemzeti szocialistákat utálták volna meg, hanem a rossz globálkommunistákat.

Nagy különbség.

Az agymosás második eleme 1956 kultusza volt, aminek Nagy Imre temetése volt egy kulcsmozzanata. Hála a Nemzetstratégiai és Történeti Kutatóintézet fáradhatatlan szorgoskodásának, ma már tudjuk, hogy 1956-ot személyesen Lenin szervezte a globálkomprádorok utasítására. Így aztán a globalóma ügynökeinek nem okozott lelki törést, hogy Nagy Imrét, ezt a globálügynököt piedesztálra emeljék. Az ilymódon istenített Nagy Imrének aztán olyan állításokat adtak a szájába, mint hogy "az állam a legrosszabb tulajdonos" és hogy "szeressétek az amerikaiakat".

Ki gondolta volna mindezt Nagy Imréről.

A koronát a "szabadság" és az "emberi jogok" mantrázása tette fel a pusztító konstrukcióra. Nagyon egyszerűen belátható, hogy ez a kettő nem megy egyszerre. Ha hiányzik a szakrális társadalmi piramis kristályszépsége, ha szabados burjánzás van, akkor a legszegényebbeket roncstársadalmi létbe tapossák az erősek, mondjuk én. Az elesetteket csak én védhetem meg magamtól. Ha azt látom, hogy mindenki szertekolbászol kénye-kedve szerint, akkor olyan ideges leszek, hogy az elesettek retteghetnek tőlem. Ha mindenki szépen vigyázzba áll, akkor simulnak ki az idegeim és akkor az elesetteknek is jut valami. Mondjuk egy hajléktalanotthon.

Egymillió szavazópolgárba tételeződtek át az SZDSZ kártékony eszméi. Ha ez az egymillió nem tanul rá, akkor még tragédia is történhet.

Mondjuk nem oda szavaznak, ahova a magyarság érdeke megkívánja.

Nyúlvány

Egyre csak alakulnak az SZDSZ-ek a magyar politikai életben és ekkor elkerülhetetlenül eszembe jut egy történet még a '90-es évek elejéről, amikor én nemzetstratégiai célok mentén intéztem a privatizációt, mint államtitkár. Mondtam is más, hozzám hasonlóan elnyomott államtitkár kollégáimnak, hogy mi, magyararcúak tévedhetünk ugyan, játszhat velünk a globálhatalom mint holmi kesztyűbábokkal, de akkor az SZDSZ-ben maguk a bábjátékosok ülnek. Hiba lenne a spontán privatizáció során elkövetett túlkapásokat rám és a többi törzsszövetségi tagra fogni, amikor minket az SZDSZ kényszerített, hogy eladjunk mindent jócskán áron alul. Ezért a felelősség az SZDSZ-t terheli, mivel ők nem magyararcúak, hanem globálarcúak, és itt egy és még egy kacsintást kell elképzelni.

Ezért vagyok különösen érzékeny az SZDSZ újbóli felbukkanására. Nem akarom, hogy ezek a globálarcúak ismét rákényszerítsenek minket, nemzetmagyarokat, hogy a nemzetstratégia ellenében tegyünk. Nem akarom, hogy a globálmédia véleményterroristái által agymosott tiborcok ismét ránk mutogassanak, hogy hát te voltál a miniszterelnök, miniszter, államtitkár, a te felelősséged. Nem akarom, hogy a Birodalom komprádorszivattyúi az életerő utolsó cseppjeit is kiszívják a fajmagyarokból és helyettük roncsnéppel teljen meg Árpád földje.

Az nem úgy van.

Komplex mélyszerkezet örvényében vergődtünk akkor is és most is. Megnevezem az örvény létrehozóit: Bajnai Gordon, LMP, Együtt 2014, DK, Bokros Lajos. Ezek jelenleg a globális SZDSZ lokális SZDSZ-ei még akkor is, ha SZDSZ néven létezik egy párt, ami már nem a globális SZDSZ fiókvállalata. Ez megzavarhatja a nagyobb összefüggések átlátására képtelen agymosott konzumidiótákat, de egy nemzeti sorson a nap 24 órájában fontolkodó mélyelemzőt, mint amilyen én vagyok, nem.

Én szagról is felismerem az SZDSZ-eseket.

A magyar politika összefoglaló rendszere

Lehet-e más a politika attól, hogy a Lehet Más a Politika a Fidesz leváltására tesz javaslatot az ellenzéknek? Rossz hírt kell közölnöm: nem lehet más. Amíg ugyanis az LMP nem hirdet a Birodalom ellen kíméletlen csatát, addig csak ugyanazt a maszlagot esszük más és más színekben. Ennek bizonyítására tekintsük át röviden a magyar politika összefoglaló rendszerét.

Kormány és ellenzék, ezek kézenfekvő, de megtévesztő kategóriák. A valódi törésvonal a nemzeti és nemnemzeti tábor között húzódik. A nemnemzetieket onnan lehet felismerni, hogy a nemzet kiirtására törekednek, amit a nemzeti létalapok elszivattyúzásával érnek el. Vagyis a nemzetiek azok, akik adnak a nemzetnek, a nemnemzetiek azok, akik elvesznek a nemzettől. Úgyis mondhatjuk, hogy az igazi nemzeti az szocialista. Rövidebben: a nemzeti: szocialista, a nemnemzeti pedig SZDSZ-es. Amely párt nem szűnt meg, csak átalakult, erőszakosan nyomuló kisebbségi kommandói ma is terroruralmuk alatt tartják a magyar politikai életet. A szagukról lehet felismerni őket. Már, akinek van nemzeti orra.

A Fidesz jól kezdte, adott a nemzetnek. Sajnos azonban most már elvesz a nemzettől, ami azt a gyanút kelti, hogy az SZDSZ hatalmába került. A Fidesz elárulta a forradalmat, de ami sokkal nagyobb baj, hogy az SZDSZ-es véleményterroristák által véleményterrorizált nép is elárulta a forradalmat. Itt állok én, a forradalmár, de egyedül a Birodalom ellen nem sokat tehetek. Egyedül legfeljebb az SZDSZ-eseket nevezhetem meg. Ott van például evil overlord, az egy SZDSZ-es. Aki magyar, leköpdösi a kommentjeit.

Az ellenzéki oldalon a Jobbik egyértelműen nem-SZDSZ-es, viszont 10%-nál többet nem tud elérni a stílusuk miatt. Az MSZP-nek van egy inkább SZDSZ-es meg egy kevésbé SZDSZ-es része. Az utóbbiak szociálisak tehát nemzetiek. Bennük van remény.

És a végén ott vannak, akik szerint lehet más a politika. Látszólag nem férnek a két kategóriánk egyikébe se, mivel szociálisak, de nem nemzetiek. Ebből a nemzeti orrúak kiszagolják, hogy kibújt a szög a zsákból! Ha az LMP nem nemzeti, akkor a szociálissága egy nagy hazugság, hazudni pedig az SZDSZ szokott. Ebből az következik, hogy az LMP is SZDSZ-es, vagyis nemnemzeti.

Tűz és víz, nemzeti és nemnemzeti sose köthet szövetséget, ebből is látszik, mekkora hülyeséget mondott az LMP. Csak amennyiben a magyar politikai életet átszelő nemzeti-szociális és nemnemzeti-nemszociális törésvonal nemzeti oldala összefog - tartozzon jelenleg habár a Fideszbe, Jobbikba vagy MSZP-be az a nemzeti szociális - akkor lehet a forradalmat folytatni és elkenni a Birodalom száját.

Az LMP pedig abbafejezheti a pampogást az SZDSZ-es oldalról.