Susan Sonntag egyik legfelkavaróbb írása arról szól, hogyan akar kiirtani minket a Birodalom betegségekkel. Valamit Susan Sonntagról, ha nem ismernék. Susan Sonntag filozófus, bölcsész, teológus, metafizikus, etikus, különös tekintettel a görög és újkori európai filozófiára. Csak az ilyen holisztikus hátterű gondolkodótól várhatunk új megközelítést a betegség, mint világtörténelmi jelenség újrafogalmazásában.Susan Sonntag szerint amikor a Birodalom letépi a szakralitás alapzatáról a tradicionális közösségeket, szörnyű járványok alakulnak ki. A kórokozók mintegy meta-ontológiai érzékszerveik segítségével rájönnek, hogy a szakralitás szintje veszélyesen alacsonyra süllyedt és jól lemészárolják őket. Így volt a pestissel, a spanyolnáthával és így van most a rákkal.
A magyar életbe a Birodalom világfalásának olyan ürülékét ömleszti, mint a cigaretta és az égetett szeszesitalok. Kétszer akkora termékátlagot - amint a Birodalom megparancsolta - csak úgy tudunk elérni, ha a néptörzs humántőkéjét kizsigerelve felfokozott ütemben füstölünk. Így jutottunk el a rákbetegség elsőségéig.
Ha a rákot, mint a tradicionális magyar szakrális társadalmat felzabáló járványt vissza akarjuk szorítani, a Birodalmat kell visszaszorítani. Susan Sonntag is egyetértene ezzel. Az anyja tüdőrákban halt meg.
Úgy veszem észre, nagy az igény mostanában a rég elfeledett, ősi titkos tudás iránt. A szakralitás aranykorának végtelen bölcsessége iránt, mely materialista korunkban már az ősködbe veszett.
VálaszTörlésSzerencsére úgy ötezer évvel ezelőtt felfedezték az írást, majd később annak megfejtését is, így az ősi titkos tudás egy része azért megismerhető.
Győry Hedvig egyiptológus monográfiáját (Kriterion, 2003) olvastam nemrég. Legjobban az alábbi, nagyot-hallás elleni recept tetszett meg:
Kandúr szárított ürülékét keverd össze krokodil szárított ürülékével és szarvasagancs porával. Ezzel füstöld a beteget.
Biztosan hat.
Az előbb elvicceltem a témát. (Lélekben még mindig éretlen kamaszként.) De közben olvasgattam a linkeket, és eljutottam ide:
VálaszTörléshttp://en.wikipedia.org/wiki/Illness_as_Metaphor
»She believed that wrapping disease in metaphors discouraged, silenced, and shamed patients. ...
Sontag wrote this treatise while being treated for breast cancer (Olson, 2002:167). She does not mention her personal experience with cancer in the work, but she addresses it in her related 1988 work, AIDS and Its Metaphors.
At the time that Sontag was writing, the current alternative cancer treatment fad was psychotherapy for the patient's supposed "cancer personality". According to these proponents, patients brought cancer upon themselves by having a resigned, repressed, inhibited personality.«
Én ezekről akkoriban mit sem tudtam. De mégis valahogy így vélekedtem; benne volt ez a közhangulatban. Ilyesmit gondoltam magamban azidőtájt tüdőrákban elhunyt rokonról is például, pedig szegény még csak nem is cigizett. Ma már szégyellem!
Látja, ma már többet tudunk. Az akkori, modernista közhangulatban azt gondolhattuk, hogy ha egy társadalom sokkal többet cigizik, akkor több lesz a tüdőrák (és esetleg a kapcsolat még csak nem is lineáris). Ha egészségtelenül táplálkoznak, például naponta esznek olyan kajákat, amelyeket ritka ünnepi ételnek találtak ki kemény fizikai munkát végző embereknek, akkor megnövekszik a vastagbélrák kockázata.
VálaszTörlésMa már tudjuk, hogy mindez nem így van. Mindez a Birodalom miatt van, ami ürít.
Nyugodtan rágyújthat tehát.
Ezek szerint megint volt egy bogárkodás a Magyar Hírlapban, csak önök most elfelejtették megadni a hivatkozást.
VálaszTörlésDe hát kit érdekel a Magyar Hírlap? A példányszáma 20.000, szemben a Blikk 230.000, Kiskegyed 240.000, Nők lapja 270.000 példányszámával:
http://www.matesz.hu/data/
A helyi téma 681.000 példányáról nem is beszélve :-(
---
Azt hiszem, a mindennapi bogárnál nagyságrendekkel fontosabb témába tenyereltek itt bele.
---
A témakör fontosságához képest apróság, hogy a közkézen forgó adatok szerint a középmezőnyben vagyunk az egy főre jutó cigarettafogyasztás terén:
http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_cigarette_consumption_per_capita
Már úgy értem, hogy a hozzánk hasonló GDP/fő országok középmezőnyébe. Persze ebben nincs benne a csempészett cigaretta, melyet egész megyék szívnak.
---
Rágyújtani nem tudok se nyugodtan, se nyugtalanul: allergiás vagyok a cigarettafüstre ;)
Ó, milyen igaza van, hát elkavarodott az a fránya link. Pótoltam legott. Szomorúan látom, hogy maga is felül a tömegmédia tömegagymosásának. De hát hiszen ahogy a Professzor maga is megírta, itt a szűk elit fontolkodik a világ nagy dolgairól. A százezres példányszámokon a webproliknak szóló etetés megy.
VálaszTörlésNade a lényeg. Talán nem véletlen az egybeesés, hogy a férfiak vezető rákhalálozási oka a tüdőrák és lám, kb. 1970-től kezdve láthatóan megugrott a cigarettafogyasztás. Maga a post-ba illesztett kép egyébként a postból linkelt tanulmányból van.
Tisztán látszik, hogy a Birodalom ekkor vetette be ellenünk a cigarettafegyvert.
A teljesség kedvéért: erről a tanulmányról van szó.
VálaszTörlésNehéz adatok ezek egy kívülállónak.
VálaszTörlés---
Vajon Bogár Professzor szerint a Birodalom minket jobban nyuvaszt, mint a visegrádi négyek többi részét?
---
Pár kérdés, ami [a témától távoleső, de mégiscsak természettudományos] képzésemből adódik:
(1) A csehek átlagban többet isznak, és többet bagóznak mint mi. Viszont nem ismerjük az eloszlásfüggvényt. Lehet, hogy náluk az átlag széles néptömegek sörözéséből adódik, míg nálunk kisebb létszámú alkoholista nagyobb per/fő fogyasztása áll helyt a versenyben. És ugyanez a bagóra is. Persze írták is a tanulmányban, hogy a tömény italok fogyasztása ...
Plusz a statisztika megbízhatatlansága (nálunk biztos több a házi vagy szürkezónából származó pia és a csempészett cigaretta)
(2) A statisztikákból ugye csak az incidencia értékelhető, mivel a magas halálozás fakadhat az utolérhetetlenül elfuserált sztk rendszerünkből is?
(3) Van-e szerepe a rákban a szervezet legyengült védekezőképességének? Mi, laikusok, azt hisszük, hogy igen. Más szavakkal: vajon a rák kialakulására közvetlenül hat-e a stressz és a reménytelenség, vagy csak közvetve, a mértéktelen iváson és cigarettázáson át? Gondolom, itt került a képbe Susan Sonntag, nem pedig a Birodalmat ostorozó kemény szavaival.
Hát akkor vegyük a nehéz adatokat szövegben összefoglalva.
TörlésÉvtizedekre visszanyúló sokszor önpusztító
életmódunk ismert. Táplálkozási stílusunk sem
vált elônyünkre, zsírdús, rost-, zöldség- és gyümölcsszegény étkezési szokásaink feltétlenül
kockázati tényezôként jelennek meg. Az egy fôre
esô cigaretta-, töményszeszfogyasztásunk igen jelentôs, míg pl. fogkrém-, fogkefe-felhasználásunk
viszonylag alacsony. Környezetünk szennyezettsége régi problémánk, csakúgy, mint a reguláris
szûrések hiánya.
A korábban beígért, 3 lépcsôs sugárterápiás
fejlesztés megakadt, s rengeteg a késôn felismert,
elhanyagolt eset.
Öregedô népesség vagyunk kétségtelenül, de
ez a tény is csak egyetlen tényezôként értékelen-
dô, mivel számos európai országban öregebb a né-
pesség, s mégis alacsonyabb a rákhalandóság (7).
Többen hangsúlyozták már, hogy az ún.
„ôszinte” orvos-beteg kapcsolat – különbözô okok
miatt – nem megfelelô, amely kihat a betegköve-
tés eredményességére.
A korszerû daganatos betegkövetés alapvetô
feltétele a programozott tumormarker-vizsgálat
folyamatos alkalmazása, megfelelô számban és
kombinációban.
Magyarországon az utóbbi években kb.
280 000–300 000 tumormarker-meghatározást vé-
geztek, megyénként szeszélyes megoszlásban,
amely szemléletbeli (esetleg anyagi) különbsége-
ket tükröz. Ausztriában, Belgiumban és Hollandi-
ában 2-3,5 millió hasonló vizsgálat történik, meg-
felelô tervezéssel (4, 8, 12, 14).
Annyira azért nem egyszerű ez. Egészségtelen életmódban kemény versenyben állunk más országokkal. Az sztk gyalázatos színvonala pedig elsősorban a gyógyítás esélyeit csökkenti; a rák kialakulását férfibetegeken az esetek többségében nem. (Incidencia vs halálozás: az incidenciában is szarul állunk.).
TörlésBocsánat, az előbb nem vettem észre, hogy a posztban pótolták a magyar Hírlapra utaló linket, és ehelyett a második linkként megadott Magyar Onkológia c. szaklap tanulmányára fókuszáltam.
VálaszTörlésMost megnéztem a Magyar Hírlap linket is. Vannak benne meglepő mondatok:
"Ha például [a kórokozók] érzékelik azt, hogy a gazdaállatok nagy tömegei igen intenzíven fokozzák térbeli mozgásaikat, és ebből következően fokozódik gyakori érintkezéseik valószínűsége, akkor ez arra ösztönzi őket, hogy brutálisan növeljék pusztító erejüket, hisz nagy és növekvő esélye van annak, hogyha egyet el is pusztítottak, azonnal találnak új gazdaállatot. És fordítva, ha érzékelik, hogy a gazdaállatok kicsiny, elszigetelt közösségekben élnek, ahol csekély az érintkezések intenzitása, ott spontán csökkentik virulenciájukat."
Vajon milyen elképzelései lehetnek Bogár professzor úrnak egy vírus vagy egy baktérium működéséről? Meg az olvasószerkesztőnek, ha van ilyen egyáltalában manapság.
---
Elnézésüket kérem. Példányszám ide, példányszám oda, tényleg meg kell mutatni a világnak, mekkora faszok ezek.
Ejnye, Orángután, maga nem tudja értékelni, hogy a Professzor egy hatalmas járványtani felfedezést tett. A kórokozó virulenciáját úgy lehet csökkenteni, ha megszűnik a neki előnyös közeg. Ha az emberek nem utaznak, hanem helyben kordonozzák a bütyökmagot, a pestis rájön, hogy neki itt nem terem babér és egyből átalakul náthává.
VálaszTörlésHasonlóképpen a rákkal. Ha a Birodalmat elhajtjuk a vérbe, akkor a rák is rájön majd, hogy a megemelkedett szakralitás-szint mellett nem lesz esélye és átalakul egyszerű anyajeggyé.
Holisztikus-szakrális egészségstratégiát!
Igaza van, Berci! Keblem büszkén feszül, hogy ily széles látókörű tudósnak lehetek honfitársa. Mit széles látókör, a Legnagyobb Magyar Poliészter ő.
Törlés