2013. december 6., péntek

Áttét

Egymillióan vannak a megtévesztettek, egymillióan vannak azok, akik képtelenek úgy látni a világot, ahogy az valójában kinéz és akik agyában még mindig az elmúlthúszév téveszméi tanyáznak. Ebben a tudományos értékű elemzésemben ezen téveszmék kihüvelyezésére teszek kísérletet, nem tagadva a célomat, hogy a burjánzó daganat kiirtása is megtörténhessen. Mivel is fertőzte meg tehát a magyar törzsszövetségi fejeket az SZDSZ?

Már bebizonyítottam korábban, hogy az SZDSZ nem egy párt volt, hanem egy rákként burjánzó hálózat. A burjánzásának egy célja volt: hogy globálgazdáinak kénye-kedve szerint, ideiglenesen Magyarországon állomásozó idegenszívűek felhasználásával agymosott zombikká változtasson magyararcúakat, hogy azok aztán ne a magyarság létérdekei szerint cselekedjenek, hanem segítsék a magyar létjavak kiszívattyúzását idegen érdekek szolgálatában, ezzel mellesleg a magyarságot is egy lépéssel közelebb lökjék a sírgödörhöz, ami már a pozsonyi csata óta feltett szándéka a Birodalomnak.

Hogyan is agymosták a magyarszívűeket?

Hát először is antikommunizmussal. Nagyon ravasz antikommunizmussal. Már maga a tény is meglepő, hogyan működhetett az antikommunizmus a magyarszívűek között, amikor hála a nemzeti szocialistáknak, a magyar "kommunizmus" a magyarság páratlan létburjánzását hozta el azáltal, hogy egy teszetosza és mélyszerkezetbe látni nem bíró birodalmi helytartó szemére húzott kötött sapkát. Tehát miközben a magyaroknak jó volt, mégis valamiért megutálták a nemzet érdekében ténykedő kommunistákat, ahelyett, hogy a Rossz Birodalom, az USA érdekében ténykedő kommunistákat, a Magyarországon befurakodó és bomlasztó francia forradalmárokat utálták volna meg. Itt csíphetjük fülön az ontológia hiánya által okozott kárt, mert ha már akkor is ismert lett volna a lételméletem, miszerint a kommunisták egyben francia forradalmárok és az USA kesztyűbábjai, akkor az SZDSZ-es antikommunizmus visszacsapó íjként vágott volna a rosszbirodalmisták arcába és nem a jó nemzeti szocialistákat utálták volna meg, hanem a rossz globálkommunistákat.

Nagy különbség.

Az agymosás második eleme 1956 kultusza volt, aminek Nagy Imre temetése volt egy kulcsmozzanata. Hála a Nemzetstratégiai és Történeti Kutatóintézet fáradhatatlan szorgoskodásának, ma már tudjuk, hogy 1956-ot személyesen Lenin szervezte a globálkomprádorok utasítására. Így aztán a globalóma ügynökeinek nem okozott lelki törést, hogy Nagy Imrét, ezt a globálügynököt piedesztálra emeljék. Az ilymódon istenített Nagy Imrének aztán olyan állításokat adtak a szájába, mint hogy "az állam a legrosszabb tulajdonos" és hogy "szeressétek az amerikaiakat".

Ki gondolta volna mindezt Nagy Imréről.

A koronát a "szabadság" és az "emberi jogok" mantrázása tette fel a pusztító konstrukcióra. Nagyon egyszerűen belátható, hogy ez a kettő nem megy egyszerre. Ha hiányzik a szakrális társadalmi piramis kristályszépsége, ha szabados burjánzás van, akkor a legszegényebbeket roncstársadalmi létbe tapossák az erősek, mondjuk én. Az elesetteket csak én védhetem meg magamtól. Ha azt látom, hogy mindenki szertekolbászol kénye-kedve szerint, akkor olyan ideges leszek, hogy az elesettek retteghetnek tőlem. Ha mindenki szépen vigyázzba áll, akkor simulnak ki az idegeim és akkor az elesetteknek is jut valami. Mondjuk egy hajléktalanotthon.

Egymillió szavazópolgárba tételeződtek át az SZDSZ kártékony eszméi. Ha ez az egymillió nem tanul rá, akkor még tragédia is történhet.

Mondjuk nem oda szavaznak, ahova a magyarság érdeke megkívánja.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése