Csak a láncaitokat veszthetitek

Két grafikon került a kezembe a minap. Az egyik az amerikai államadósság növekedését mutatja, a másik pedig a bolygó átlaghőmérsékletét. Az egybeesés döbbenetes. Pont a '90-es években, amikor az amerikai államadósság a leggyorsabban növekedett, pont akkor gyorsult fel leginkább a globális felmelegedés. Talán nem véletlen az egybeesés. Alapos okkal feltételezhetjük, hogy a birodalmi globalóma féktelen étvágyát kielégítendő olyan lendülettel harapdált a Földanya élő húsába, hogy a súrlódástól az egész bolygó felmelegedett.

De beszéljünk mégis az amerikai bűnözésről.

Amerikában verik a négereket. Ennek oka pedig nem más, mint az amerikai nemzetállamra telepedő mohó globálbirodalom, ami a négerek kiszivattyúzott centecskéiből épít hatalmas repülőgéphordozókat, hogy azokkal aztán másokat, például a magyararcúakat félemlítse meg, ha több zsozsót mernek követelni. A kizsákmányolt 20 millió szörnyű szegénységben él és nem jut hozzá az egészségbiztosításhoz. Most is, mi történik. Amikor Obama elnök kiadta a parancsot, hogy fizessen mindenki egészségbiztosítást, hogy a nyomorultak is hozzá tudjanak jutni az egészségügyhöz, akkor az ultraliberálisok nem átallották aláaknázni a tervet. Ezt én korábban az USA hanyatlásának tudtam be, de most, a mélyszerkezet alapos tanulmányozása után mégis inkább azt gondolom, hogy ez a birodalmi USA dölyfe miatt van. Azok a nyomorultak, akiknek korábban nem volt egészségbiztosításuk, most tiltakoznak, hogy milyen jogon kényszerítik őket arra, hogy vegyenek kötelezően. Ez is mutatja a birodalom perfiditását, hogy pont a megalázottakat és megszomorítottakat kényszerítik egészségbiztosítás vásárlására.

Elkalandozom! Ott tartottunk, hogy verik a négereket és börtönbe csukják őket. A börtönöket meg odaadják a karvalytőkének, amely karvalytőke kiapadhatatlan étvággyal új négereket akar a börtönbe zárni, hogy ilymódon garantálja az extraprofitját. Akinek persze pénze van, az meg tudja fizetni a jó ügyvédeket és kikerül a börtönből. Amerikában van ez így, hála a Világszellemnek, Magyarországon nem.

Mindebből az következik, hogy Amerikában csak annak van szabadsága, akinek pénze is. Ti, szabadságmániától és liberalizmustól fertőzött agyú konzomidiótácskák, az USA-ban csak a láncaitokat veszthetitek.

Szeressétek a vizet

Jött és elment az árvíz és mi a saját vállunkat lapogatjuk, hogy milyen ügyesen sikerült elkergetnünk. Valóban, ez a történet egyetlen elbeszélési módja, vagy netán a vas bűne által megmételyezve, globálkonzumista véleményterroristák által széthazudva látjuk így? Gondoljuk csak meg, akár már a hétvégén is meleg lesz, melegben meg mi esik jobban, mint egy pohár víz? Akkor azonban az a víz már nem lesz itt, mert vasgátakkal kergettük ki az országból, embertelen technológiánk bűvkörében elkábulva. Sőt, megtörténhet, hogy a víz, ami igazából a Világszellem egy manifesztációja, megsértődik és vissza se jön.

Testünk 70%-a, a sörital több, mint 90%-a áll vízből. Folytathatnám a sort a malacpörivel vagy a szakrálkenyérrel, mind-mind tele van vízzel. Tudta ezt a szakrális létét a maga teljességében megélő szakrállétmód-ember és ahelyett, hogy a vizet elkergette volna, magához engedte. Nem próbálta útját állni a Világszellem áradásának, hanem ha jött a víz, akkor azt kellett szeretni. Az csak a csodagépei hamis biztonságérzetében magát elringató, szakralitástól, Világszellemtől, ökosámánizmustól elrugaszkodó vasember önbecsapása, hogy ha a vizet nem akarnánk a nappalinkban, akkor az csak úgy kirekeszthető. Ezért az elbizakodottságért drágán kell megfizetnünk, hatalmas árvízekkel, sáskajárással, háromnapos sötétséggel, elsőszülöttek halálával. Lám, az árvíz már itt is van.

Egy új világrend keretében egy új létmódot kell kialakítanunk a vízzel, a szeretet jegyében. Szeretnünk kell a vizet, legalábbis azoknak, akik a víz környékén laknak. Meg kell érteniük, hogy a víz időnként úszni akar és ha úszni akar, akkor a szakrális elődeink által fokoknak nevezett csatornákkal egyszerűen oda kell engedni az emberek közé, hadd élvezzék egymás közelségét. Meg kell változtatni a társadalom gondolkozását a vízzel kapcsolatban.

Nekem erre mondjuk nincs szükségem, mert a hegyen lakom.

Tavaszünnep idején

Mennyi szakrális mélyrétege is van a Tavaszünnepnek, amikor a Földanya és a Világszellem megújhodását ünnepelte a szakrális emberiség az idők kezdete óta! Amikor a Nagy Egységgel való együttdobbanást megélő létező barkát fon, léböjtkúrát tart, tüzet ugrik, kikericsekkel díszít fel! Avagy ha a szakralitást hülyekeresztény módra éli meg, akkor elmegy a templomba és ugyanezt a történetet megkapja Jézusba csomagolva.

De a részletek olyan mellékesek. Aki megéli a Gaiával való egységet, annak szíve együtt dobban a bimbadzó krókuszok nedvrezdülésével, annak vére együtt iramodik a komor fagy fogságából megszabaduló erecske csobogó vizével. Vagy éppen Jézus feltámadásával, ha ahhoz szokott hozzá. Jézussal, aki a szeretetet hirdette, de a kufároknak a korbácsot hozta el. Amely kufárokat kikergetett a templomból ugyan, de oda ők hamar vissza is özönlöttek, miután az általuk agymosott nép a napi szennymédia-adagért még a Megváltót is keresztre szögezte.

Azok a kufárok most is itt zsizsegnek, most is itt emésztik a létszövetet, most is itt üzérkednek a Templomban. Éppen most haraptak egy nagyot a globaloböllérek által megsemmisítésre kijelölt disznóországok létjavaiba, ami engem is szíven ütött. A helyzet az, hogy a Tirpákblogot finanszírozó jótét pénzembernek volt egy kis pénze Cipruson, szigorúan szakrális célra. Ezt most a kufárok elvették és a szakralitásra félretett alapokból rendezték meg napi dáridójukat.

És mivel töltitek a napjaitokat ti? A helyzet az, hogy ti is részei vagytok a kufárgépezetnek, ti is fizetést húztok a kufárok által elsíbolt létjavakból, sonkát zabáltok, testi vágyaitok vannak, a léböjtkúrát úgy értelmezitek újra, hogy eszméletlenre lehet inni magatokat. Megmagyarázzátok magatoknak, ebben segít a szennymédia is, de igazából nincs magyarázat! Ti pénzt kerestek és pénzt fizettek, adtok és vesztek a piacon, alkukat köttök, kamatot számítotok fel, egyszóval kufárkodtok. Tesztek ti a barkaszentelésre, a tűzugrásra vagy a Nagy Egységgel való szakrális egyesülésre, de még Jézusra is. Ezt tette a kiüresedett Nyugat, a globalitás, a haláltánc, a materiális javak Aranyborjúja előtt való leborulás.

Ha az egyház nem lenne elválasztva az államtól, mindez másként lenne. Ezt a gondolkodási munkát adom fel így Tavaszünnep idején.