Baráti tűz

Megjött a parancs, a Vezér háborúba hív és én rögtön indulnék is. Mi következhetne egy forradalom után logikusan, mint egy háború? Hozomra azonban nem hiszünk már el semmit. Mielőtt felkapnánk a hátizsákot, lássuk csak, ki az ellenség?

Olvasom jobbról, olvasom balról, de a Birodalom hiányzik az ellenségek közül. Ott van a deficit meg a munkanélküliség bár őszintén szólva ki a francot érdekel a deficit meg a munkanélküliség, ha a magyar nemzeti igények ki vannak elégítve és mindenki megkapja, ami jár. De jó, legyen deficit és munkanélküliség, a léthazugságban élők redukált intelligenciája bonyolultabb igazságot nem tud befogadni. Az a sajnálatosan kevés felnőtt, aki ebben az országban él tudja, hogy deficit az egy teljesen imaginárius fogalom, valójában nem is létezik, de hiába magyarázom ezt 31 éve, csak a szűk elit ért meg engem.

Én a Birodalom ellen akarok harcolni. Az hol van az ellenségek listájáról?

31 éve tart a nemzet ontológikus létalapjainak elzabrálása a deficit elleni harc nevében. Eközben leépültünk anyagilag, elsilányosodott a faj (nevezzék ezt a libsik akár rasszizmusnak, ha egyszer ez az igazság) és hamis valóságokkal lettek tömve a fejek. Mondjuk ki: évről évre degradálódik a nép és ezért választásról választásra nagyobb idiótákat választ meg a kormányra, akik tesznek a szakralitásra.

Igen, Viktor. Jól hallottad. Ti hülyébbek vagytok, mint a Gyurcsány Feri.

A libsik bűne

Magyarország infarktusizálódásában oda jutottunk, hogy a Jobbik lényegretörő kérdéseit Viktor nem válaszolhatja meg a Parlamentben. Roncstársadalomban csak roncsbeszéd eshet, különösen egy olyan roncsintézményben, mint a Parlament, ami a legkevésbé sem szakrális. Ezért aztán itt kell beszélnünk arról a kérdésről, hogy a cigányok túlszaporodják a magyar nemzetet, legyen az szakrális vagy konzumidióta.

Egyfelől vagyok én, a szakrális keresztény, akinek az emberi élet szent, különösen a magyar nemzeti babák élete. Másfelől azonban vannak a cigányok, akik aláaknázzák a nemzetstratégiai fontolkodást azzal, hogy gyerekeik vannak a komprádorszivattyúk életerő-szivattyúzási tevékenysége ellenére. Valahogy úgy néz ki, hogy a komprádorok csak a nemzeti magyarokból szivattyúzzák ki az életerőt, nem pedig a cigányokból. Erre még visszatérek.

Tehát az emberi élet, ami szent. Mondhatni szakrális. De vajon lehet-e szakrálisnak nevezni egy olyan gyereket, aki nem szerető családba születik, hanem roncscsaládba és felnőtté válva még a komprádor-mókuskerékben sem jut neki hely? Az ilyen gyereket nem nevezhetjük homo sapiensnek a szakralitás szempontjából, de még a csimpánzokkal se említeném egy lapon. Legyen mondjuk egy patkány (Rattus norvegicus), az legalább már emlős (Mammalia).

Már hallom a libsik felhördülését. Jobb lesz, ha befogják. Ha nincs a rendszerváltás pusztítása, akkor az egymillió roncs, akik közé a cigányok is tartoznak homo sapiens maradt volna.

Társadalom és kasztjai

Szögezzük le előre: az alkotmányról szóló vita üres duma. Nincs alkotmányozási kényszer, mert van nekünk egy alkotmányunk. No persze nem az 1949-esre gondolok, az egy Lepusztító Alkotmány volt. Hanem az ősi, úgynevezett Szakrális Alkotmányról van szó, ami tulajdonképpen mindig is érvényben volt, még akkor is, amikor a lepusztítók ültek tort.

Mi akadályozza meg, hogy egyszerűen azt mondjuk, hogy holnaptól a Szakrális Alkotmány van, a Lepusztító Alkotmány pedig megy a szemétbe? Mi a teendő, hogy ezt elérjük? Ehhez azt kell megvizsgálni, milyen kasztokból áll a magyar társadalom, mert ezeknek a kasztoknak a bázisán kell visszaépíteni a szakralitást.

A kasztok tehát.

1. Konzumidióták. Ezek vannak a legtöbben és ezek kajálják nagykanállal a véleményterrort. Tesznek ezek a Szakrális Alkotmányra.
2. Hülyekeresztények. Minden keresztény, aki a reneszánsz óta élt ebbe a kategóriába tartozik. Ezek kiszolgálják a Birodalmat és alapjában csak a konzumidióták gyártására valók.
3. Szakrális keresztények. Mindazok, akik csak a reneszánsz előtti világban éreznék jól magukat. Az ő számukra a Szakrális Alkotmány természetesen következik a Szent Korona szakralitásából, amelynek viszont másik támasza a ...
4. Szakrális magyarok. Mindazok, akik számára a kereszténység mellett minden szakralitás szinte zsigerileg lényege. Lehetnek ezek szakrális keresztények, szakrális buddhisták vagy akár szakrális táltosok, a lényeg, hogy ők mennek vissza évezredekig. Ebből is látszik, hogy őket újpogányoknak csak a véleményterroristák hívják, ők nem újpogányok, hanem régiszakrálisok.

Nem kérdés, hogy a Szakrális Alkotmányt milyen kasztokra lehet építeni. Ezek nincsenek sokan, de annál szakrálisabbak meg elitebbek.

A demokrácia tömegterrorizmusa helyett a szakrális elit jó diktatúrája virrad ránk, magyarok!