A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fukuyama. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fukuyama. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. október 24., szombat

Fukuyama harmadszor

Nagy kedvencem nekem a Fukuyama, már írtam az elméletéről itt meg itt. Azt mondja ez az ember, hogy a "liberális" "demokrácia" mindig győz.

Hahaha. Nincs ennél egyszerűbben megcáfolható téveszme.

Hát először is, mi az, hogy "demokrácia"? Van-e egyáltalán olyan, hogy demokrácia? Mert ha demokrácia nincs is, akkor a "liberális demokrácia" nem létezik, tehát nem is győzhet. Most tekintsünk el attól a mellékes kérdéstől, hogy eleve, miféle ötlet az, hogy a többség véleményét követjük? Akkor hol marad az elit, az ő magasabbrendű tudásával meg a transzcendens beavatottságával? Ha egy beavatott Látó szavazata pont annyit ér, mint egy alkoholista paraszté, akkor hogyan haladunk egy jobb, igazságosabb világ felé, amelyhez az utat csak a Látók tudják megmutatni?

De ez egy mellékszál, mert sokkal fontosabb, hogy a demokráciában az emberek nem úgy szavaznak, ahogy ők gondolják, hanem úgy, ahogy politikaipari holdingok megmondják nekik. Tehát demokrácia nincs is, ebből az következik, hogy a "liberális demokrácia" nem győzhet.

Most annak bizonyításába nem megyek bele, hogy a spirituális szakralitás ("Isten") felsőbbsége nélkül az emberiség végpusztulása következik majd be hamarosan, így okozza a Nyugat a történelem végét, de nem úgy ám, ahogy Fukuyama elképzeli. Halálhörgés lesz és siralom, nem örökké tartó jólét.

Ezért van az, hogy a vasárnapi boltzár nem népakarat kérdése, mert ez a spirituális szakralitás ügye. Aki vasárnapi bevásárlást akar, az a világ pusztulását sietteti. Gondolják meg.

Így éldegélünk a pusztulás felé rohanva egyre növekvő sebességgel, mivel a profithajsza kizsigereli a bolygót és az emberi lelkeket, a birodalmi csúcsragadozó kizsákmányolja Európát, Oroszországot és Kínát, ezek viszont a szörnyű kizsákmányolás miatt nem tudják azt mondani, hogy ácsi, nem akarunk kizsákmányolva lenni, ezzel szemben a bolygóval és emberi lelkekkel összhangban akarunk élni, hanem kénytelenek behódolni a kereskedelmi, pénz és médiafegyverek nyomásának. Vagyis magyarra fordítva rettegnek attól, mit szól majd a nép, ha okostelefon helyett füstjelekkel kell kommunikálni, kissé tradicionálisan, de nagyon öko-kompatibilisen. Tudják, hogy a tömegpusztító médiafegyver birtokában a nép bármikor fellázítható, hogy ők okostelefont akarnak és nem veszik észre, hogy a jövőjüket képező ivóvizet adják ezért.

Fukuyama mindezt nem tudja és nem akarja megérteni. Ezzel cinkossá válik abban, hogy a Birodalom nem képes megérteni a spirituális szakralitás igazságát és így borzasztó atomháborúba dönti majd a világot. Vagy ha nem dönti, akkor kihal majd a fehér ember, mivel nem születik elég gyerek.

Ami majdnem olyan rossz, mintha az emberiség halna ki teljesen. Mert fehér ember nélkül mi értelme van az emberiségnek?

2014. augusztus 13., szerda

Fukuyamának üzenjük

Ritkán fordul elő, hogy valamit olyan fontosnak találjak, hogy egynél több blogbejegyzést is szenteljek neki. Orbán Viktor tusványosi beszéde ilyen fontosságú. Egyfelől, mert végre sikerült elérni, hogy olyan személyiségek is foglalkozzanak velem, akarom mondani a beszéddel, mint Francis Fukuyama. Másfelől, mert remekül megmutatkozott a világuralmi erők perfiditása és erőszakossága.

Kezdjük egy színtiszta logikai levezetéssel. A magyar nép kétszer adta meg Orbán Viktornak a teljhatalmat, hogy azt csináljon, amit akar. Igaz, vagy sem? Igaz. Teljhatalommal rendelkező személyiségként joggal gondolkodhat el azon, hogyan kellene megváltoztatni az országot, hogy a magyarságnak jó legyen. Igaz, vagy sem? Igaz. És ha azt látja, hogy a magyarságnak a liberális demokrácia semmi jót nem hozott, hanem csak töpörödést, szegényedést, lecsúszást, létpusztulást hozott, akkor joggal vetheti fel, hogy mi inkább egy, a nemzetkarakterünkhöz jobban illeszkedő rendszert kísérleteznénk ki szociálisan.

Igaz, vagy sem? Igaz.

Ezen bizonyítás után haraggal vegyes szomorúsággal kell látnunk azt nekem meg Orbán Viktornak így együtt, hogy a világerők meg akarják dönteni a hatalmunkat. Hát mi végre, kérdem én? Milyen alapon? Csak azért, mert Francis Fukuyama írt egy könyvet, attól még Magyarországon, ebben a pillanatban még lehet úgy, hogy nekünk (nekem meg Orbán Viktornak) jobban megfelel egy, a magyar nemzetkaratkterhez jobban illő, a magyar nemzetstratégiát jobban szolgáló, szakrálisabb rendszer.

Innen üzenem tehát Fukuyama úrnak, hogy söpörjön a maga portáján. Ha már a világerők nem adták meg a magyarságnak, ami jár, akkor hadd dolgozzunk mi itt a Kárpát-medencénkben azon a magunk sajátos magyar útján, hogyan szerezhetjük meg a méltó élethez szükséges létforrásokat. Hogyan osztjuk el a hazaárulás díját olymódon, hogy az a megalázott és megnyomorított magyar tiborcoknak végre elhozza a méltó életet. Méltó élet alatt nem azt értem, hogy több legyen a lakás meg az autó, de végre felemelhetné a magyarság a fejét, lehetne valami, amire büszke lehet.

Mondjuk a pozsonyi csatára.

Ezt ne akarja tőlünk elvenni, Fukuyama úr.

Vagy különben.