A görög kérdés

Szemeink előtt bomlik ki a görög probléma, ami a mélyszerkezet legalaposabb ismerőit is komoly töprengésre készteti. Mert az mélyelemzés első szintjén a helyzet világos. Görögországot éppen lerabolni és létezésében megszüntetni igyekszik a Nyugat, illetve a Nyugat mögé bűjt világpusztító világerő. Itt és most a görögség és vele együtt a nyugati civilizáció bölcsőjének a megmaradása forog kockán, így nem kérdés, hogy a görögöknek mi a teendője. Tudván, hogy most már a nekik kölcsönadó tőkepénzesek aggódhatnak, meg különben is geopolitika van és ha megharagszanak, akkor annyi a Birodalom békéjének, nyugodtan diktálhatják a feltételeket. Kijelenthetik, hogy gyorsan adjanak a tőkepénzesek még több pénzt, vagy különben. Az ő harcuk a megalázottak és megszomorítottak, a bolygó szegényeinek világítótornyaként hasít a turbókapitalizmus sötét éjszakájába.

Erre fel ahelyett, hogy jól beintettek volna a pénzeseknek, a látványjólétet választották. Ezek a konzumidióták.

Patthelyzet alakult ki. Rossz hír, hogy a görögökön kipróbáltak egy olyan planetáris szuperfegyvert, ami azzal járhat, hogy ha a görögök megpróbálnak beinteni - mondjuk a geopolitikára hivatkozva - akkor a hitelezők viszik a Partheont. Darabokban, ahogy eddig is tették. Rossz hír ez a gazdasági szabadságharcot folytató népeknek, hiszen ilyen alapon az én fejem felől is elviheti a házat a globálbirodalom.

Jó hír, hogy a birodalmisták még meg is gondolhatják magukat. Például gondolhatják azt, hogy hát szép dolog-e, hogy ilyen keményen elkentük a görögök száját, még a végén minket neveznek élősködőnek. Ha a Birodalom ezt felfogja, akkor egyetlen választása marad: megadja, ami jár.

Különben imádkozhatunk a nyugdíjamért.

Miért? Hogy fordulhatott elő ez a blamázs?

Madárijesztő

Görögországban megint válság van és ez a válság rávilágít arra, hogy pusztít el egész nemzeteket a globális Birodalom. A történelem első planetáris diktatúrájának nem számít, hogy Görögország a civilizáció bölcsője, s mint ilyen, szakrális minőséggel bír, őket csak a kipumpálható profit érdekli. S lám, a görögök nem indítottak gazdasági szabadságharcot, hát pumpálják is őket.

Mélyszerkezeti elemzés következik.

A görögök úgy jutottak idáig, hogy volt egy titkos megegyezés. Ez a megegyezés arról szólt, hogy a görögök csalhatnak, amennyit akarnak, ha a csalás eredményeképpen német és francia bankokból vesznek fel hitelt. Ez azért kellett a Birodalomnak, hogy azt hazudhassa, hogy van felemelkedés a szegénységből, amikor pedig csak a kizsákmányolás kapcsolt turbófokozatba. A 2008-as válság után a Birodalom egy pillanat alatt kimutatta a foga fehérjét és képmutató módon követelni kezdte a  görögökre rátukmált hitelt.

Most itt állnak a görögök és fizetni kell. Fizetni pedig ki szeret?

Ki is eszelték a görögök, hogy ha fizetni kell, akkor el szoktak szabadulni a szélsőjobboldali erők, azoktól pedig fél a Birodalom, mert tele van pedigrésekkel. Most azonban eljött az igazság pillanata és azokat a törvényszerűen elszabaduló szélsőjobboldali erőket meg is választhatják. A Birodalom tehát választhat. Vagy fizetnek a görögöknek és minden úgy megy, mint eddig, vagy példátlanul pusztító háború hisztérikus örvénylése kezdődik, ami a világot, ahogy mi ismerjük, megsemmisítéssel fenyegeti.

Ez a görög választás nagy tanulsága a magyarság számára is.

Roncssorsok génhibáiról

Ógörögök, Ortega y Gasset és Szondi sorsanalízise! Milyen mélyértelmű, gondolkodásra ingerlő témák! Van-e sorsunk vagy már csak roncssorsa van a roncstársadalmi rétegeknek? Ez a nagy kérdés, de felesleges szószaporítás helyett álljon itt egy kép.

Szimpatikusnak találják?

És ezt?

Mindjárt gondoltam. A válaszaik arra utalnak, hogy a magyar sorsot évszázadok óta génhibák fertőzik. Óvatosan megkockáztatom a kérdést: lehet, hogy ezeket a génhibákat kívülről injektálja be egy ördögien okos külső erő? Különben nehezen tudnám megindokolni, miért vízionálok egyik pillanatban győztes huszárrohamot, a másik pillanatban pedig tragikus világhalált.

Sorsanalízist kell írnom a magyarságról. Más nemzetek képeit fogom maguknak mutogatni és maguknak válaszolni kell: tetszik vagy sem?

Kína tetszik? És Görögország?