Névjegy

Eljött az ideje, hogy a Tirpákblog elitbloggerei - más Tényezőkhöz hasonlóan - egy kis személyeset is lökjenek az olvasótábort alkotó eliteknek és birkáknak. Nesztek, itt a névjegyem.

Csillagjegy: Kerecsensólyom
Kedvenc állat: hófajd, mert az fehér.
Legfontosabb: Párom, Marcsi és a kis Antonio.
Második legfontosabb: az Igazság.
Harmadik legfontosabb: hogy a rendes magyar embereknek jó legyen.
Kedvenc hétvégi program: kirándulás a pilisi Holdvilág-árokban vagy Szantorini szigetén.
Önkéntes munka: előadások az ökoszocializmusról az Atilla király Általános Iskola negyedikeseinek.
Kedvenc étel: paprikás szalonna magyar fehér kenyérrel.
Kedvenc ital: Glen Grant whisky (kicsit drágább, mint a Chivas Regal, de én a minőségért áldozatokra is hajlandó vagyok).
Autómárkája: Hummer, metálfényezéssel.
Visszatérő álma: Atilla király vagyok, hun harci ing van rajtam és a rómaiakat kaszabolom. Máskor Bulcsú vezér vagyok és a németeket kaszabolom.
Utoljára olvasott könyv: Hogyan keress százmilliót 30 éves korodig

Utolsó szó: Azok a mások, akik eddig lopni tudtak.

Audiovizuális történelemóra Kádárról

Amit érdemes volt elmondani, azt elmondtam. Az okosaknak itt egy ismétlés, a hülyékbe meg úgyis kár.

1. lecke: Ahogy kezdődött, 1956 valódi arca, ki volt a hős és ki az áruló (Megoldás: Nagy Imre korrupt áruló volt, Kádár János pedig 1956 igazi vívmánya).

2. lecke: Élet a Kádár-korszakban, kultúra a munkásoknak, érdektől mentes tiszta barátság az emberek között, úttörőmozgalom. Zsuzsanna Clark (née Feczkó) beszámolója.

3. lecke: "Miért hülye Rainer M. János, amikor a Mestert fikázza?" címmel miniesszé fogalmazása.

4. lecke: Kádár János, az igazságtevő, aki tudott goromba is lenni, ha a dölyfösök a népet izgatták.

Összefoglaló audiovizuális anyag: a Mester elmondja, hogy ma is Kádár-korszak van, hogy Kádár János nagyszerű és humánus politikus volt, nem egy véreskezű diktátor, hanem annál sokkal több, valamint ideje lenne egy Kádár-filmnek, de nem butának ám!

Versenyelőny

Elitek, az értelem túlsúlya a baloldalon van.

Hol olvastam ezt? Tökmindegy. Akárhonnan is hallottam, most már én is ezt gondolom. És mivel az Ész és a Racionalitás is a baloldalon van, ezt nem kell bemondásra elhinnetek, hanem meg is indokolom.

Vegyünk valami nagyon baloldali dolgot. Vegyük a 168 órát. És akkor vegyük a Demokratát.

Behunyom a szemem és a 168 órára gondolok. Egy kicsit kótyagos, ámde végül is kedves bohóc van előttem, egy hibbant, ámde szórakoztató barát. Tessék, most orra esik a túlméretes cipőjében, egyenest bele egy habostortába. Nevetnék, de valami sötét gomolygást veszek észre a sarokban, ami egyre nagyobb lesz, lassan beborítja a szobát és a sötétség belsejéből ... áááá, szemek, rettenetes sárga szemek, száj helyett meg töredezett betűkkel az van írva, hogy Demokrata ...

Állj. Elég a rémálomból. Hideg fej, racionalitás, érvék és nívók.

A jobboldal egyszerűen le van maradva kulturálisan. Kvantitatíve.

Mutassak grafikont, bazdmeg? Vagy elhiszitek így is?