2009. november 17., kedd

Európa története képekben

Debil zombiblogon a debil zombik azon témáznak, hogy hanyatlik-e már a csillagom. Megnyugtatlak titeket, élőhalottak, Bertalan erős és hatni akar továbbra is piacképes megmondásokkal. Mivel ingyen nem írok, figyelmeztetném a potyázókat.

Ez volt akkor a bevezetés, mert a post Európáról szól. A zombik semmit se tudnak Európa történetéről, akármennyi történészagyat zabálnak. Mert amikor a zombi megeszi az agyat, az a gyomrába megy, nem a koponyájába, azért nem. Tehát akkor figyeljetek, zombik. Európa története könnyen megérthető képekben.

Tessék, egy szúrós bot. Az első európaiak ezzel nyírták ki a szarvasokat meg egymást. Egyszerűnek tűnik, zombikáim? Persze, egyszerű, ha veszel olcsón gérvágót az Aldiból. A harangedényeseknek azonban nem volt gérvágójuk, sőt, akkor Aldi sem volt. A szúrós botot a saját kezükkel kellett kihegyezniük, ami rettentő sok időt elvett. Ezért azt csinálták, hogy a botokat átszállították oda, ahol éppen egymást nyírták a népek. Spanyolországból Lengyelországba, Lengyelországból Görögországba. Egy jól megedzett szúrós botot pályafutása alatt akár száz harangedényes hasába is beleszúrtak! Így kezdődött az európai együttműködés.

Ugorjunk előre 4000 évet és tekintsük ezt a páncélos lovagot. Értő szem rögtön felfedezheti, hogy európai együttműködés nélkül a páncélja nem készülhetett volna el. A mellvért Pomerániából való. A páncélt Aquitániában kovácsolták. A kard Andalúziából érkezett, a sisak viszont Izlandból. Ha az európaiak tököltek volna határokkal meg hülyeországokkal, akkor nem állhatott volna össze a páncél és a páncélos lovagok nem kaszabolhatták volna le a nemeurópai barbárokat, például a zombihadsereg őseit, a magyarokat. Akkor is, most is Európa megmaradása múlott a mélyebb integráción, ami akkor a páncél összerakásában csúcsosodott ki.








Most pedig jöjjenek a mai kor fenyegetései. A képen egy fospumpa látható. A primitív zombimagyarok azt se tudnák, mi az a fospumpa, ha az Egyesült Európa projektje nem nyomná az arcukba ezt a modern gyalogsági fegyvert. Ha nem lenne az Unió, én is szegezhetném a Pritzhuber Erik budaörsi kisiparos által összegányolt fospumpát, ami persze pont a legkritikusabb pillanatban hagyna cserben, mondjuk a MÚOSZ-elnökök elkeseredett támadása közben.

Szerencsére Európa egyesült, így én nyugatnémet gyártmányú Vinex fospumpával számolhatok le a zombikkal.

Egyesült Európa=minőségi fegyverek olcsón!

Micsoda, zombikám? Hogy te nem így gondolod? Sétálj csak egy kicsit középre, hogy célbavehesselek a fospumpámmal!

2009. november 10., kedd

Ha rend, akkor fasizmus

Azt hiszitek, udvariaskodni fogok? Nem fogok. Amióta megírtam az Igazságot, ömlenek az egyetértő levelek. Olvasóim ezrei ébrednek rá, hogy zombihadseregek veszik körül őket. Most engem kérdezgetnek, hogy lehettek ilyen vakok? Jobb későn, mint soha, kedves újjászületettek, képzeljétek el, mi lett volna, ha nem nyitom fel a szemeteket és élve esznek meg a zombik.

Ezek az élőhalottak ott nyüzsögnek Magyarország köldökében, Budapesten is. Mondjuk itt talán kevesebb kóválygó agyhalott van, nem véletlenül az értelem túlsúlya Budapesten. A budapesti utcát is beköpik viszont a hullalevükkel, otthagynak itt-ott egy lerohadt karcsontot, sőt még angolhasználtruhaboltot is nyitnak.

A budapesti főutcán.

Lehet-e rend? Ezekkel? Ezekkel az embernek legfeljebb múltidőben nevezhető lényekkel? Lehet. Lehetne. Ha rendosztagok vágnának közébük a láncfűrésszel. Ha rendbiztosok nyomnák a pofájukba a fospumpát. Ha rendellenőrök korbácsolnák őket vissza a kriptákba, ahová valók. Ha egy fasiszta végre rendet tenne.

A másik opció, ha civilizált élők élnék a várost. Akkor nem kellenének rendosztagok, rendbiztosok, rendellenőrök, rendfasiszták. Képzettből, polgárból viszont kevés van, zombiból pedig sok. Tehát ha rendet akarunk, fasizmus kell.

Válasszatok. Rend és fasizmus vagy rendetlenség és szabadság?

Tudom, hogy ti a rendetlenséget és szabadságot választanátok. Mit választanak a zombik?

2009. november 1., vasárnap

Összeomlás

Elitek, elszorul most a torkom. Egy Úr omlik össze végérvényesen, hatalmas nyögéssel. Torokszorulva vártuk, hogy majd feláll, felemeli a zászlót és újra mögé állhatunk, újra mögötte menetelhetünk, mint régen.

Erre bazdmeg, elkezd szocializmusról hablatyolni. Egy baloldali párt kongresszusán.

Ferikém, most szerettem ki belőled végleg. Mert én sok mindent megbocsátok, az őszödit, ha kell, meg is írom, de szocializmusról szó sem lehet. Baloldal lehet, vörös zászló lehet, csak kormányzássá ne alakuljon.

Nincs mese, új Úr kell, egy modern, erőteljes és győztes. Hozzá mit szóltok?