Üdvözlet az óhazának

Egy igazi elit horizontja nem szűkül erre a lapályországra, hanem világfigyelő tetőre kapaszkodik. Szerencsére ez könnyebb, mint gondolnátok, mivel elit megmondóemberek a Föld űrhajó legzordabb tájain is felbukkannak és vígan tenyésznek. Az a megtiszteltetés érte blogunkat, hogy Pál barátunk a fejlett nyugatról a mi blogunkat választotta arra, hogy üzenetet küldjön az óhazába.

A múltkorjában az Elysée-palotába voltam hivatalos az elnökhöz és az elnök megkérdezte: hát mondd már nekem meg, Paul barátom (per Paul vagyunk azóta, hogy 20 éve volt egy sajtóperem vele, amikor még fiatal politikus volt és könnyű préda egy magamfajta befolyásos véleményformálónak), mi van már a te Magyarországodon? Könnyedén mosolyogtam és annyit mondtam csak: ugyan, hagyd el, kedves elnököm, egy kicsit le vannak ott maradva, mondjuk ötven vagy száz évvel, fogalmuk sincs a világról meg amúgy is rebellis fajta, hát köpködnek egy kicsit. Nem kell komolyan venni. Kevés arrafelé a civilizált ember, aki ért a barbár nyelvükön, ha ők megkapják a támogatást, rend lesz. Az elnök mosolygott és láttam, hogy megnyugodott.

Ámde nem nyugodtam meg én! Riasztó híreket hallani az óhazából és könnyed mosolyom csupán az aggodalmamat elleplező álca volt. Fel is hívtam mindjárt Péter barátomat, a civilizáltak egyikét és meg is kérdeztem tőle, hogy igaz-e a hír? Hogy hiába támogatta a civilizált, nyugatos elit a Ferit, a balkániak valamiféle ellen-személyi kultusz alakítottak ki és nem szeretik őt ezért. Péter még jobban megriasztott, mert azt mondta, hogy nem csak Ferit támadják a bugrisok, hanem néhány bőgatyás egyenest az elitnek támadt. Még engem is kikezdenek.

Korábbra hoztam hát magyarországi utazásom időpontját, mert minden évben két hónapot ezen a kietlen pusztán töltök. Valahogyan el kell költeni a magyar nyugdíjamat meg aztán ki is kell alakítsam a véleményemet, vajon ezek a vademberek civilizálódnak-e, vagy továbbra is maradnak a teljesítménynélküli, lenézett mocsárban. Összejöttünk hát a Gerbaud teraszán Péterrel, Gyurival, Zsuzsával és néhány többé-kevésbé civilizálttal és ők elmondták a valódi helyzetet.

Ferit ott hagyták a hisztérikusok és az ország bármikor visszasüllyedhet az ázsiai tespedésbe. Riasztó, hogy eszmeileg egymástól olyan távol álló (ámde mind európai értelemben vett értelmiségi) barátom, mint József és Gábor is ugyanúgy látták a helyzetet. Reális a veszély, hogy Magyarország nem az igénytelen parasztjainak oly szükséges nyugatos, polgárosult jövőbe tart, hanem feudális, urambátyám múltba. Hiába próbálkozik Gábor összeötvözni a múltat és a jövőt egy olyan Budapestben, ahol van internet és wifi, de továbbra is zenél az EMKE cigánya, megint jönnek a vidéki bunkók a bűnös várossal, megint visszahúznák a magyar ugar egyetlen említésre méltó helyét Feketeországba. Egymástól teljesen függetlenül ezt mondja József, Péter, Gábor, Zsuzsa, Gyuri, Németországból Johann, Svájcból Marie, Franciaországból Pierre és jó barátom, William is ezt írta a Times-ban a minap.

Ha ennyien ezt mondják, akkor az nem lehet véletlen. Óriási a tét. Itt nem egyszerűen egy nem hibátlan, de a Haladásban, egy igazságosabb, modernebb társadalomban rendületlenül hívő miniszterelnökről van szó, hanem a jövőről. A Jövőről. Amit ezek a kunyhólakók el sem tudnak képzelni, de helyettük is elképzeli az elit.

Ez forog most kockán. Tanultam is egy pesties fordulatot ezzel kapcsolatban, hát ez egy fantasztikus képessége ennek a városállamnak, hogy akármekkora a baj, csak humort csinálnak belőle.

Hogy asszongya.

Orbán egy fospumpa.

Egy fospumpa. Hahaha, egy fospumpa.