Békeharc

Mondtam már, hogy utálom Orbánt? Azt hiszem, ma még nem. Akkor mindjárt nyissunk is azzal, hogy Orbán egy fospumpa és a jobboldal droidjaitól hányni tudnék, olyan cuccok alatt gyülekeznek. Múltkor láttam néhány félnáci orkot, akik egy keresztre szögezett, erősen oszló sashullát tartottak a magasba, egy másik esetben a Fidesz vezérkara frissen nyúzott, még vértől csöpögő lóbőrökbe tekerte magát, hogy a szavazóik zömét kitevő szíriuszos-ufós holdkórosoknak tessenek.

Hagyjuk ezeket a zombikat, épp elég baj, hogy ilyen sokan vannak. Joggal vethetitek fel a kérdést akkor: mi alatt gyülekezzen egy modern, városlakó, marihuána-szívó, Orbán-utáló, mérsékelten baloldali, Gyurcsányt nem szerető, de legkisebb rossznak tartó, új konzervatív párt alapításán töprengő, de aztán az MSZP-re mégis gondolkodás nélkül leszavazó elit értelmiségi? Namost szögezzünk le valamit. Azért, mert az MSZP-re gondolkodás nélkül leszavazunk, azért még nem közösködünk röhejes munkásdalkörökbe szerveződő, itt-ott sztrájkolgató prolikkal. Múltkor is két ilyen munkás ásott egy gödröt az irodánk előtt, hát ezek koszosak voltak és olajosak, a gépeik pedig olyan zajt csináltak, hogy meg is mondtam nekik, azonnal hagyják abba, amíg fent alkotok. Úgy néztek rám, mint a birkák. Na, ilyenekkel nem.

Fel is hívtam mindjárt Gyurcsány Ferit, mi a lófasz van, ugye azért, mert baloldali ez a párt, aminek aktuális témáit olyan elkötelezetten tematizálom, ugye azért nekem nem kell ilyen olajos, büdös suttyókkal közösködjek? Feri megnyugtatott, van egy második vonalbeli kopóembere, aki ilyenekkel foglalkozik és türelmemet kérte, hogy vissza kell sietnie kormányülésre.

Elitek, nyugodjatok meg. Szimbólum lesz, vörös négyszög, vörös kenderlevél vagy valami olyan, ami megfelel a magunkfajta majdnem-konzervatívnak. A hagyományos baloldali marhaságok csak a zombiknak szólnak, ott lent.