1990-ben a győztes MDF és a vesztes SZDSZ paktumot kötött. Az SZDSZ látszólag megengedte, hogy az MDF kétharmados törvények béklyója nélkül kormányozzon, cserébe az SZDSZ néhány, látszólag jelentéktelen pozíciót, a köztársasági elnöki posztot és a tévé-rádió elnökségét kérte.
A szemetek.
Ez az elképesztően aljas, a nemzeti néprögtől való idegenségüket tökéletesen kifejező húzás eredményezte azt, hogy nekem kellett a nép vagyonát elkótyavetyélni. Látszólag. Így aztán ma, ha egy nemzetben gondolkodó tiszta szemű fiatal megkérdezi, hogy hát Professzor úr, hol a vagyon, akkor kénytelen vagyok azt mondani ... akkor inkább nem is mondok semmit. A magyarságba idegen testként ékelődő liberálisok odadobták a gyeplőt és azt mondták: tessék, tietek a pálya, csináljatok, amit akartok. Így aztán az a látszat alakult ki, hogy a magyar nemzet példátlan lepusztulását eredményező vagyonvesztés a nemzeti oldal bűne.
Pedig dehogy is. Az igazság az, hogy az igazi bűnös Soros György, Aczél György, a demokrácia, a liberálisok meg a francia forradalom. Azt csak a mélyszerkezetet áttekinteni képtelen konzumidióták gondolják, hogy a rendszerváltás 1990-ben volt. A rendszerváltás 1982-től kezdődött, amikor Soros György, Aczél, a demokraták, a liberálisok és a francia forradalmárok elhatározták, hogy a főhatalmat a liberáldemokrata francia forradalmárok kezébe teszik le és ezzel párhuzamosan egy komprádorszivattyúval kiszívják az életerőt a magyar törzsszövetségből. Ennek az ördögi tervnek az egyik kulcslépése volt az, hogy 1990-ben látszólag a nemzeti oldalnak adták a főhatalmat.
Látszólag enyém volt a főhatalom.
Azonban látni kell, hogy még ha én is kótyavetyéltem el a nemzeti vagyont, igazából a liberáldemokrata francia forradalmárok uralkodtak, tehát őket kell szidni, nem engem. Ezzel egy történelmi zsákutcába szaladt a zsákutcás magyar alkat és most ismét itt vagyunk egy sorsfordulónál, amikor látszólag a nemzeti oldal kezében van a főhatalom - már 5 éve - de a Nemzeti Hajnal csak nem akar felvirradni.
Ebből a zsákutcából kellene kifarolni, amíg nem késő.
szubjektíven neoliberális, objektíven nemzeti tett volt, ugyanis a neoliberális birodalom megerősödve hal el, azaz látszólag minél jobban erősítjük, annál jobban gyengítjük.
VálaszTörlésNa ne mosdasson itt rabszolgaősökkel rendelkező elnyomott amerikai állampolgárt! Ha az utolsó falatot is megvonjuk a nemzet bővített újratermelésén ügyködő szájaktól, azzal maga szerint a Birodalom sírját ássuk? A magához hasonló szofisták miatt ért el a nemzet a lepusztulásának olyan mélypontjára, amihez csak a mohácsi vész hasonlítható. Megvetem magát!
Törlés