Van az autóban egy egyszerű alkatrész. Kinyomócsapágynak hívják. Naponta mindannyiunk százszor is használja, anélkül, hogy tudnánk róla. Van aki muszájból, van, aki kedvtelésből nyomogatja. A kinyomócsapágy pedig csendben viseli a terhelést, legfeljebb néha-néha adja be némelyik a kulcsot a felesleges kuplungolás miatt.
Egy egész ország nyomogatja a kinyomócsapágyat tök fölöslegesen. Amikor Biszku Béla nevét hallja, lenyomja a kuplungot. A többség örömében tapos, mintha Biszku kopasz fején taposna. A kis számú - ámde hangos - kisebbség viszont tehetetlen dühében tapos, miközben hazugságokat fröcsög. Akármi is legyen az ok, nem Biszku Béla szenved, hanem a kinyomócsapágy! A biszkubélák miatt mennek tönkre a kinyomócsapágyak.
Ez az ország kinyomócsapágy-ország. Dolgukat csendben tevő autóalkatrészek kapják azokat a taposásokat, amelyeket Biszku Bélának kellene kapnia. Mi meg csap taposunk, taposunk, aztán csodálkozunk, amikor az autószerelő jön a számlával, miközben úgy vigyorog, mint Biszku Béla az őt vádolókra.
Megmondom, mit kell tenni. Ha piroshoz érkezel, ne várakozz kinyomott kuplonggal. Tedd üresbe a váltót, nézz ki az ablakon és ha a melletted álló kocsiban Biszku Béla ül, törj ki a kinyomócsapágy-átokból, szállj ki és vágd pofán.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése