A világ változik, a forradalmakat pedig csinálják.
De ki az az eltökélt, aki forradalmakat csinál? Egyetlen tényező van,
ami ilyen hosszantartóan ténykedik, ennyire a pusztítás a hobbija és
ennyire eltökélten a világszakralitás ellensége.
Igen, a pusztító világerő az. Más néven Birodalom, globalitás, szefárdok.
Nyugaton azt tanítják, hogy a forradalmak jók. Ez is csak a pusztító
világerő mérhetetlen perfiditását bizonyítja, hiszen hogy lehetne jó az,
ami szétzúzza a szakrális rendet és a szakralitás alapzatáról letépett,
gyökértelen létezőkké változtatja a proletárokat ill. a
konzumidiótákat? A nyugatiság által megfertőzött aggyal éppen ezért meg
se lehet érteni azt az igazságot, hogy a forradalom rossz. Ha pedig a
dolgok így haladnak, akkor a forradalmak elharapózása miatt a világnak
is vége lesz hamarosan.
A Kondratyev-ciklusoknak való
kísérteties megfelelés szerint az első forradalmi hullám háromezer éve
volt. Semmit sem tudunk erről a forradalmi hullámról, de hát a tudás a Nyugat bűneinek egyike és ha tudjuk, hogy léteznie kellett ennek a forradalmi hullámnak, akkor az meg is történt.
3000 év óta nem a szakrális istenkirály uralkodik az emberiségen, hanem a kevésbé szakrális nemesség.
A következő Kondratyev-ciklus a svájci óra pontosságával csapott le: az
elmúlt 350-100 évben a kevésbé szakrális nemesség árulásával a kevésbé
szakrális nemesség kezéből is kitépték a nemszakrálisok a hatalmat.
Nevezzük ezt a forradalmi hullámot egyszerűen "francia forradalomnak".
Angliában kezdődött és Oroszországban fejeződött be, de a magyar
rebellió szomorú története is része ennek a francia forradalomnak. A
francia forradalom előtt az anyag nem számított, csak a szakralitás
számított. A materializmus sátáni erői ekkor vették át az uralmat a
létontológia felett - mondanom se kell, hogy a pusztító világerő
munkálkodásának eredményeképpen. Így jött létre nemszakralitás
világrendje, amelyet kapitalizmusnak vagy proletárdiktatúrának nevezünk -
tulajdonképpen annyira nem számít, hiszen tökmindegy, hogy valaki egy
fogyasztói társadalomban konzumidióta vagy a létező szocializmusban
része a kollektívának. Akármelyik is, a szakralitás talpazatáról le van
tépve és nincs módja a pusztító világerő ellen harcolni, ami nélkül az
élet elveszíti minden értelmét.
És végül elérkeztünk az utolsó Kondratyev-ciklushoz három évvel ezelőtt.
Ekkor robbantotta ki a pusztító világerő az ukrán forradalmat, amivel a
rögbe gyökerezett ukrán szakralitást akarja letépni az alapzatáról, az
ukrán feketeföldről és a Dnyeper folyóról, mint két őselemről.
Amennyiben ez sikerül nekik, az ukrán őselemeket a turbókifosztás
globálrendszerébe tudják bekapcsolni, az ukrán népet magát pedig
feleslegessé tudják tenni.
A történelem elérkezett a végéhez. Az emberiségre a pusztító világerőnek
már nincs szüksége. Eddig arra figyelmeztettem olvasóimat, hogy a
globalisták kiirtják a magyarságot, ez azonban csak egy része a képnek.
Immár az egész emberiség túlélése forog kockán.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése