2014. március 16., vasárnap

Világvége - forradalmak

A világ változik, a forradalmakat pedig csinálják. De ki az az eltökélt, aki forradalmakat csinál? Egyetlen tényező van, ami ilyen hosszantartóan ténykedik, ennyire a pusztítás a hobbija és ennyire eltökélten a világszakralitás ellensége.

Igen, a pusztító világerő az. Más néven Birodalom, globalitás, szefárdok.

Nyugaton azt tanítják, hogy a forradalmak jók. Ez is csak a pusztító világerő mérhetetlen perfiditását bizonyítja, hiszen hogy lehetne jó az, ami szétzúzza a szakrális rendet és a szakralitás alapzatáról letépett, gyökértelen létezőkké változtatja a proletárokat ill. a konzumidiótákat? A nyugatiság által megfertőzött aggyal éppen ezért meg se lehet érteni azt az igazságot, hogy a forradalom rossz. Ha pedig a dolgok így haladnak, akkor a forradalmak elharapózása miatt a világnak is vége lesz hamarosan.

A Kondratyev-ciklusoknak való kísérteties megfelelés szerint az első forradalmi hullám háromezer éve volt. Semmit sem tudunk erről a forradalmi hullámról, de hát a tudás a Nyugat bűneinek egyike és ha tudjuk, hogy léteznie kellett ennek a forradalmi hullámnak, akkor az meg is történt.

3000 év óta nem a szakrális istenkirály uralkodik az emberiségen, hanem a kevésbé szakrális nemesség.

A következő Kondratyev-ciklus a svájci óra pontosságával csapott le: az elmúlt 350-100 évben a kevésbé szakrális nemesség árulásával a kevésbé szakrális nemesség kezéből is kitépték a nemszakrálisok a hatalmat. Nevezzük ezt a forradalmi hullámot egyszerűen "francia forradalomnak". Angliában kezdődött és Oroszországban fejeződött be, de a magyar rebellió szomorú története is része ennek a francia forradalomnak. A francia forradalom előtt az anyag nem számított, csak a szakralitás számított. A materializmus sátáni erői ekkor vették át az uralmat a létontológia felett - mondanom se kell, hogy a pusztító világerő munkálkodásának eredményeképpen. Így jött létre nemszakralitás világrendje, amelyet kapitalizmusnak vagy proletárdiktatúrának nevezünk - tulajdonképpen annyira nem számít, hiszen tökmindegy, hogy valaki egy fogyasztói társadalomban konzumidióta vagy a létező szocializmusban része a kollektívának. Akármelyik is, a szakralitás talpazatáról le van tépve és nincs módja a pusztító világerő ellen harcolni, ami nélkül az élet elveszíti minden értelmét.

És végül elérkeztünk az utolsó Kondratyev-ciklushoz három évvel ezelőtt. Ekkor robbantotta ki a pusztító világerő az ukrán forradalmat, amivel a rögbe gyökerezett ukrán szakralitást akarja letépni az alapzatáról, az ukrán feketeföldről és a Dnyeper folyóról, mint két őselemről. Amennyiben ez sikerül nekik, az ukrán őselemeket a turbókifosztás globálrendszerébe tudják bekapcsolni, az ukrán népet magát pedig feleslegessé tudják tenni.

A történelem elérkezett a végéhez. Az emberiségre a pusztító világerőnek már nincs szüksége. Eddig arra figyelmeztettem olvasóimat, hogy a globalisták kiirtják a magyarságot, ez azonban csak egy része a képnek. Immár az egész emberiség túlélése forog kockán.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése