Pénztartály

Vagyon. Tőke. Pénz. Micsoda mágikus szavak ezek és mégis, milyen sokunknak nem jut belőle elég. Hadd utaljak most csupán arra, hogy az új Mohács felé tántorgó, már tízmilliós létszámot sem elérő magyarságnak annyi vagyona van csupán, mint a világ leggazdagabb hat emberének. És míg a majdnem tízmilliós magyarság tudná mire költeni a leggazdagabb hat ember vagyonát, addig a leggazdagabb hat embernél ott áll kupacokban a pénz és nem használják semmire.

A pénzfolyadék elmélete alapján a pénz összenyomhatatlan és szivattyúzható. Úgy kell elképzelni, hogy a nagyon gazdag ember palotájának alagsorában egy hatalmas pénztartály rejtőzik, ahová a komprádorszivattyúk döntik a pénzfolyadékot. Ezzel szemben a történelem által megtaposott magyarság pénztárcájában a hó végén alig csordogál néhány csepp. Ha tehát sikerülne megcsapolni a szupergazdagok pénztartályait, egyből lenne jólét a sokat szenvedett Kárpát-medencében. A pénzfolyadék mágikus képességei olyanok, hogy azt meg lehet inni, meg lehet enni, sőt autóvá is formázható. Nem kellene többé bütyökmaggal bíbelődni, ha mindenki annyi pénzfolyadékot szürcsölne, ami beléfér.

Most ezzel szemben örvénylés van. Az örvénylés eredményeképpen a manna a hat embernél gyűlik össze és nem a Kárpát-medencében vagy Bangladesben hanem Kínában. Az a hat ember pedig mire megy a mannával? Megenni belőle többet már nem tud, mert így is dugig van tömve a gyomra. A logikus lépés tehát az, ha egy globális rendszerrel, egy gigantikus ellen-komprádorszivattyúval odaszivattyúzzuk a mannát, ahol a legnagyobb szükség van rá.

Mondjuk az én zsebembe.

Az emberiség előtt álló legbonyolultabb feladat, hogyan lesz ez lépésről lépésre megoldható.