2015. június 23., kedd

A világ rákja

Az emberiség egy rák a Földön. Először mindent megzabál, majd elpusztítja a környezetét, végül azzal maga is elpusztul.

Ez egy kicsit kemény így, nemde? Bele az olvasó arcába, hogy hé te ott, te nem egy olvasó vagy, hanem egy kiirtandó betegség. Oké, enyhítek rajta egy kicsit: a kedves olvasó azért betegség, mert egy világfaló parazita hatalmának engedelmeskedik. A kedves olvasó azt hiheti, hogy azt csinál, amit akar, sőt, a demokrácia által még a főhatalomban is részt vesz, de ez ámítás és hazugság. Valójában a világpusztító világerő uralkodik azáltal, hogy képeket vetít és ezzel megmondja, hogy mit gondoljunk. Ha pedig valaki megpróbálja leleplezni, arra a törvény szigora sújt le. Óvatosságból nem mondhatom meg, hogy melyik paragrafus, de azt hiszem, értjük egymást.

A világpusztító világerőt védő paragrafus.

Ezek után lássuk a bevándorlókat.

Már beszéltem a bevándorlókról, de ismétlés a tudás anyja. A bevándorlók jönnek, sokan vannak és másképp néznek ki, mint mi. Ebből az ember azonnal gyaníthatja, hogy itt ismét a világpusztító világerő ténykedik. És valóban. Úgy kezdődött, hogy a Nyugat ment ki a világba, természetesen nem a saját szakrális elitje parancsára, hanem a világparazita mondta neki. Kiment, ezzel bevándorolt más népek életterébe. Ott szétrombolta a szakralitást, minek eredményeképpen az egész világ egy nagy romhalmaz, egy deszakralizált pép lett szakrális szempontból. Most a deszakralizált néptömegek össze-vissza kóvályognak a világban, ahelyett, hogy szépen ülnének a fenekükön és imádnák a Vezérüket.

Ott van például Tunézia is, akik milyen jól megvoltak, amíg a pusztító világparazita meg nem puccsolta  bölcs vezérüket. Most rendetlenség van ott, békétlenség és nem szűrik ki a bevándorlókat, hanem éppen tovább engedik. Felénk.

Mi pedig harcolunk a világ ellen, ahelyett, hogy a világ harcolna a főparazita ellen. Így nem fogunk túlélni, ezt megmondom nagyon határozottan. Vagy mi pusztítjuk el a globális rákot, vagy az minket. Vagy-vagy.

Akármit is mond a büntető törvénykönyv. Amit egyébként szintén a világfalók írtak.

2 megjegyzés:

  1. ... és lőn megvilágosodás... és már nem röhögjük ki és nem rugdossuk azokat, akik jóval korábban kétségbeesve kongatták a vészharangot, és tenni akartak valamit (Ángyán József, Tanka Endre, Lányi András, a kishantosi Ács Sándorné, Gyulai Iván és sok-sok társuk a Borsófalrahányó Művekből) - hanem a helyükre pofátlankodunk!
    Többé nincs helye az ilyen gúnyolódásnak:
    "a beszerzett eszközökkel a falvakat, városokat könnyebben szépítik, gondozzák (például az árkokat, járdákat, parkokat tisztán tartják), fenntartható fejlődésüket elősegítik” - írta volt a belügyminiszter szakértője jelentésében.
    Igaz ugyan, hogy már elkéstünk, de azért még lesz mit szakítani a jó helyen lévő "integrátoroknak".
    Csányi Sándor agráriparos "...tartom, hogy az előttünk álló évszázad nagy üzlete az élelmiszer, az ásványvíz és az egészségügy...!"

    Azaz éhínség, ivóvízhiány, járványok - micsoda profit!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Korai lenne belemenni abba, Csányi Sándor a világpusztító világerő ügynöke-e, vagy a nemzeti ipar bajnoka. Meglátjuk majd. Az idézete azonban rámutat arra, hogy a világpusztító világerőnek érdeke, hogy éhinség és járvány legyen és úgy általában rossz legyen az emberiségnek. Érdekük nekik, hogy gyökértelen menekültek kóboroljanak Európában. Azért érdekük nekik, mert amíg az elkeseredett embertömegek küzdenek a nyomorral, addig nem veszik észre, hogy a világpusztító világerő kirabolja őket és dőzsöl a nyomorukon!

      A menekültek megmutatták, milyen élet következik akkor, ha a nép nem áll ki a vezére mögött. Mi ne kövessük el ezt a hibát.

      Törlés