Fél

Hatalmas kihívással néz szembe a nyugati ember és a magyarság is. Amíg az amerikai börtönválság megoldásán járattuk az agyunkat, megjelentek a menekültek, jönnek egyre többen és akarnak. Valamit tenni, de legalábbis mondani kell és nem az amerikai börtönökről.

Pedig én olyan szívesen beszélnék inkább az amerikai börtönökről.

Vonakodva tehát, lássuk a menekülteket. Amint a népi bölcsesség mondja, minden problémára van egy gyors, könnyű, olcsó és rossz megoldás. Ebből az következik, hogy a menekültprobléma megoldását nem a gyors, könnyű és olcsó megoldások között kell keresnünk, mivel az rossz is lesz. Eleve tehát csak lassú, nehéz és drága megoldás jöhet szóba.

Most itt akkor elmondom, hogy elhúzódó háborúra van kilátás. Már a világpusztító világerő elleni titáni harcunknál - nyerésben vagyunk, de annak a harcnak sincs vége - láttuk már, hogy harcosokon erőt vehet a félelem. Beszéljünk hát egy kicsit a félelemről.

Ha valaki fél, akkor nem egész, vagyis nem egészséges. Nem egészséges harcosokkal pedig nem lehet harcolni, vagyis a harcosnak ki kell egészítenie magát egésszé. Ha ez megvan, akkor kész a harcra és akármennyi migráns is özönlik, védeni fogja a vártát. Vagy meghal, mint Zrínyi Miklós, de meg nem adja magát.

Itt van tehát a migránsválság kulcsa. A szeretet. Ha a migránsok szeretnék egymást meg a népüket, akkor el se indulnának. Azonban agyukat megfertőzte a végromlásban fetrengő nyugati ember hedonizmusa és szeretet helyett ők is bírni akarnak. Lapostévét vagy divatos ruhát, mindegy.

Szeretet kell és minden megoldódik. Főleg a migránsoknak kell szeretet, mert a vártát védő harcosok momentán kevésbé tudják hasznát venni. A vártát védő harcosoknak rend kell, a megpróbáltatások sztoikus tűrése, szabadság vagy anyagi élvezetek keresése most nem játszik.

A hedonizmust meghagyjuk a brutális rablóból szánalmas madárijesztővé degradálódott nyugati embernek, akiknek pusztulása most már tényleg csak percek kérdése.