Ennek az egyszerű kijelentésnek millió rétegű mélyszerkezete van. Történelmi visszatekintés - most nem megyek bele. Lényeg a lényeg: Ausztriának eddig jó volt, mert hatalomgazdasági transzferek rejtett nagykoalícióban kormányzott fizikai teste volt a globális véleményhatalmi térben.
Hanem.
Hanem most az USA mindezt össze akarja rontani azáltal, hogy a kibontakozó eurázsiai együttműködést alá akarja aknázni. Ausztriának főleg akkor volt jó, amikor volt még Szovjetunió és ugyan most is jó neki, de ha ezt a jót meg akarja őrizni, akkor megint kell egy Szovjetunió vagy valami hasonló. Az USA pedig éppen az Új Európa Program végrehajtását akarja megakadályozni azzal, hogy Európára zúdítja a menekülteket, Ukrajnának megparancsolja, hogy támadja meg Oroszországot, Kínából pedig nem veszi meg hitelre a kínai biszbaszokat, így okozván gazdasági visszaesést ott.
Mit tehet ebben a helyzetben Ausztria? Egyszer már megpróbálkozott szabadságharccal, de az akkori Vezér sajnos autóbaleset áldozata lett. Most újra itt az alkalom, hogy a hanyatló amerikai Birodalommal szemben a Jövőt válassza. Ez az óriási tétje a mostani osztrák elnökválasztásnak - csatlakozik-e Ausztria a jövő győzteseihez, ahol mi már ott vagyunk, vállalva az elképzelhetetlen mértékű változásokat, vagy pedig az elmúlt évszázad éllovasából globális sereghajtó lesz.
Ezt gondolja meg Ausztria, de nagyon, amikor választ.
