Új Szövetség

Maradjunk annyiban, hogy háború van most a nagy világban. Miért van háború? Mert ha nem lenne háború, nem lenne unortodoxia sem. Mivel azonban unortodoxia van és az unortodoxiához kell egy háttérhatalom, ami láthatatlanul, de annál eltökéltebben szivattyúzza el a létjavakat, a magyarság csak akkor élhet túl, ha háború van. Ahogy Milton Friedman, egy másik pedigrés mondta: a globálbirodalom láthatatlan keze úgy pakolja ki az óvatlan lokalitások pénztárcáját, mint egy cigány zsebtolvaj az évtizedekig fizető idős néni retiküljét a 6-os villamoson. Egy dolgot lehet tenni: a lokalitásoknak elektromos sokkolót kell maguknál tartaniuk, nagyon figyelniük, ha a globális 6-os villamoson utaznak és ha megérzik tapogató láthatatlan kezet, bele kell nyomni a voltokat.

Világos? Ezzel akkor le is zárnám a háború kérdését.

Úgy adódott, hogy Magyarország kulcscsatatér. Innen szivattyúzik a Globálbirodalom kétszer annyit, mint szomszédainktól, mi vesztettünk el sokkal több munkahelyet, mint a szomszédaink, innen síbolnak ismeretlen kezek százmilliárdokat. Itt fordul elő, hogy a külföldi tőke többet visz, mint hoz - különösen, mivel nem fizetik meg a humántőke árát. Különös anyagból vagyunk gyúrva, mi magyarok. Láthatóan arra teremtett minket a Világszellem, hogy megedződjünk a megpróbáltatások közepette.

Tisztán látszik, hogy Viktornak nem volt más választása, mint a háború. Tanácsaimat követve odavágott a globálbirodalom két főerőjének, a globálmultiknak és a tőkeszivattyúsoknak. Mégis csökkennek a reálbérek. Ha Viktor csapást mér a globalitásra, a globalitás kamatostul adja vissza a magyartiborcoknak.

Erre senki sem számíthatott. Akárhogy is, megtörténhet, hogy a magyarság ideológiailag képzetlenebb tömegei nem fogják fel, milyen óriási a tét és esetleg elhagyják a csatamezőt, mielőtt a háborút megnyerhetnénk.

Most kell minden, nemzetben gondolkodó erőt a Viktor mögé felsorakoztatni. A Fidesz most már nem számít - amúgy is tele van SZDSZ-es globálárulóval. Viktor számít és a mögötte felsorakozó forradalmi tömegek, legyen akármilyen is az ideológiai meggyőződésük. Az Új Szövetség táborába kell hívni mindenkit, aki számára a nemzetstratégia valamit is jelent.

A magam részéről a táborba hívást már el is kezdtem.

Háborús idők

Csataterek és háborúk kora a mienk. A globálkonzumálásba belerokkant konzumidióták észre sem veszik, de egy csatatéren keresztül igyekeznek munkába, a munkahelyükön globálfegyvereket kezelnek és azok tüzének vannak kitéve. Munka után, amikor azt hiszik, hogy szórakoznak, valójában a kultúrharc és a nyelvi háború gyilkos mezőin kell túlélniük. Ha észrevennék a tét nagyságát, hogy itt a kiirtásunkra szövetkeznek sötét erők, akkor talán felhorgadna lelkükben az ezeréves hősiesség, amely a pozsonyi csatamezőn is meghátrálásra kényszerítette a globalóma pokoli csapatait.  Akkor megértenék, mi forog kockán és felkapnák a gyalásót, hogy azzal henteljék az ellent. Kereskedelmi tévék mocska által paralizálva, sárga csekkek fojtogató csápja között vergődve azonban nem ám, hogy nem értik meg a globalizmus kettős beszédje mögött lappangó iszonyatot, de még azokat is kikacagják, akik megvilágíthatnák nekik. Például hiába világít fáklyaként László, a Professzor útmutatása, a globálkonzumárok nem veszik az újságot. Olyanok, mint a strucc, azt hiszik, ha nem olvassák el az Igazságot, akkor a Birodalom nincs is.

De majd én a fülükbe ordítom ezen a médiafelületen.

Azt kell megérteni, hogy amit az IMF és az EU mond, az nem úgy van. Ha az IMF azt mondja, hogy fehér, azt úgy kell érteni, hogy a magyar törzset meg kell fosztani a létjavaitól. Ha az EU azt mondja, hogy fekete, az valójában azt jelenti, hogy sötét sorsa lesz minden magyararcúnak. És ha a kormány azt mondja, hogy meg akar állapodni az IMF-fel, az azt jelenti, hogy nem akar megállapodni az IMF-fel, csak úgy akar tenni, mintha.

Világos?

Bár a halogató taktika ellenére a látszat mégis az, mintha a magyarfajúak rosszabbul élnének. Ez azonban nem a kormány miatt van, hanem a szivattyúelmélet és a belőle következő termelési ciklusok miatt. A kapitalizmus termelésének ciklikusságát Mesterem már felismerte, de tökéletesen megmagyarázni nem tudta. Ha azonban feltételezzük - mit feltételezzük, tudjuk! - , hogy a világot a Legfőbb Szivattyú uralja mint egy nem jóságos, hanem nagyon is gonosz isten, akkor korántsem meglepő, hogy a "pumpálási" szakasz után egy "szívási" szakasz következik, amikoris a Legfőbb Szivattyú és az őt kiszolgáló gonosz lokálkomprádorok kiszívják a létenergiát a lokálmalacokból. Tisztára, mint egy disznóvágás során.

Mindaddig, amíg külföldi tőke van az országban, ez nem is lesz másképp. Ezért van az, hogy a szebb jövőt csak a külföldi tőke kiűzése hozhatja el.

Indiánok vagyunk

50 éve a Birodalom két fiókvállalata majdnem kiirtotta egymást és az emberiséget nukleáris fegyverekkel. Ez is azt mutatja, hogy a Birodalom számára a pillanatnyi létélvezeti érdek - hogy kielégítse pillanatnyi vágyát azzal, hogy kiirtja az emberiséget - messze fontosabb, mint az emberiség szakrális küldetésének beteljesítése. Nem, mintha az emberiség kiirtása nem fordulna meg mindannyiunk fejében. Amikor az Echo TV foteljéből elnézem azt a sok tompaagyú hedonistát, akik egy Big Mac hamburgerért az anyjukat is eladnák, bizony bennem is csillapíthatatlan vágy ébred arra, hogy megnyomjam a Gombot. Én azonban tudom, hogy nem ösztönlénynek születtem erre a világra - én nem, csak a többi konzumidióta - hanem azért, hogy megvalósítsam a szakrális küldetésemet és visszatereljem a vas bűnébe esett zabálógépeket a bütyökmag kézi eszközökkel való megtermelésének szakrális útjára.

A háború azóta sem csillapodik, csak a módszerek lettek sokkal, de sokkal ravaszabbak. Az atomfegyverek ma biztonságban pihennek a silóikban. Ma a nemzettörzseket úgy irtják ki, hogy egyszerűen elveszik tőlük a földet, a vizet meg a levegőt. Ezt tették az indiánokkal is a jenkik, aztán a jenkik még ráadásul betegségeket is küldtek rájuk, amely ennen fizikai mivoltukban semmisítette meg őket. Nem nehéz látni a hasonlóságot az Európai Birodalom által erőltetett földvásárlás, az ivóvízünk külföldi karvalytőke kezébe játszása, a levegőnk beszennyezése nemszakrális pokolgépezetek - úgymint autók - által és a magyarfaj megfertőzése rákbetegséggel valamint az indiánok kiirtása között. Mi vagyunk ma Európa indiánjai és ha nem kapjuk a kezünkbe a kisbaltát, 2018-ban már csak rezervátumban sínylődik az a kevés, akit meghagynak közülünk.

Háború ez a javából, amely kulcserőforrások, a kereskedelem, a pénz és a média birtoklásáért zajlik. A kereskedelem és a pénz létgátló vagy létgyarapító jelentőségét nem kell külön ecsetelnem. A média az a fegyver ami által felépül az az értelmezési tér, mi szerint a média egy fegyver, amivel nekünk értelmezési tereket kell építenünk. A mi értelmezési terünkben a világ egy szörnyű és folyamatos háború színtere, ahol egy arctalan, megnevezhetetlen Birodalom próbál kiirtani minket ezer éve.

Na ezért kell a médiafegyvert birtokoljuk, hogy ebben az értelmezési térben nyerjünk háborút. Mindenki fejében.

Alap és felépítmény

A Viktor megint belecsapott a szószba és most mindenki arról beszél, amit a demokráciáról mondott. Arról beszél a fűszeres, az utcaseprő, a postás, de még a globálliberalizmustól agymosott értelmiségiek is arról beszélnek. Itt az idő, hogy tűéles logikával rendet tegyek a fejekben.

A Nyugat rászabadította a világra a Négy Lovast: a Materializmust, a Fejlődést, a Tudományt és a Demokráciát. Ezeket megcáfolni nem jelent nekem különös erőfeszítést, csak olvassák el a hivatkozott eszmefuttatásomat (szintén olvasható a Globálterroristák globálterrorja c. frissen megjelent könyvemben), ott világosan le van írva, miért hazugság ezek mindegyike. Itt csak a demokráciahazugságot veszem górcső alá.

A demokráciahazugság azon alapul, hogy minden ember beleszólhat. Megjegyezném, hogy amikor a piramisokat, a Notre Dame-ot vagy a szputnyikot építették, akkor nem jutott volna eszébe az utolsó disznópásztornak, hogy beleszóljon és mégis elkészültek ezek a döbbenetes kulturális teljesítmények. Először a disznópásztorok a francia forradalom idején vették a bátorságot, hogy beleszóljanak, de akkor nem kulturális teljesítmények jöttek létre, hanem koponyák halmai (amihez egy másik lovas, a Tudomány szállította a nyaktilót). Ebből is látszik, hogy a demokrácia már eleve vérben született és azóta is vérben pocsál.

A disznópásztorok arra sem képesek, hogy megmondják, hogy nekik jobb vagy rosszabb. Ha pedig képesek, akkor nem tudják belátni, hogy a rosszabb az a Nagy Egész érdeke, mert valakinek a bütyökmagot is ki kell kaparni a sívó homokból, az a valaki pedig nem lehetek én, a Látó. Az ilyen önhasukra gondoló, összefüggésekben gondolkodni képtelen véglények pedig nehogymár döntési helyzetbe jussanak, kiszolgáltatva a véleménymanipulátorok véleménydiktatúrájának.

A háború béke. A szabadság szolgaság. A demokrácia pedig diktatúra.

Ha pedig a demokrácia diktatúra, akkor miért nem választhatunk egy tisztább, szakrálisabb diktatúrát, ahol az alap és a felépítmény viszonya sokkal világosabb?

Hurrá, háború!

Van itt ez a Lézer János, meg a kedvencem, az államfő, de mit foglalkozom én ilyen piszlicsáré ügyekkel, amikor végre háború van! Ráadásul nem olyan rosszízű háború, mint amikor megbízható üzletfeleink, az oroszok elkenték a szövetségeseink, a grúzok száját, hanem igazi, haladó háború. Amikor mi, a fejlettek és szabadok elkenjük a fejlődésben 400 évvel elmaradt sivatagi horda száját.

Mint fegyverszakértő küldöm nektek ezt a képecskét ezért sok szeretettel. Ugye ti is érzitek az erőnek azt a feszítését, amit én?


Ezt pedig kurva régen megmondtam és szokás szerint igazam lett:

Egyesült Európa=minőségi fegyverek olcsón!