Hej, ti ganajtúróbogarak!
Bocs, egy kicsit előreszaladtam. Szóval pusztán a gondolatkísérlet
kedvéért tételezzük fel, hogy ti mind ganajtúróbogarak vagytok. Ott
túrtok a ganajban, busa fejrészeteket ritkán emelve ki a trágyából. Na
most gondoljatok bele, ebben a helyzetben mit tudnátok arról, hogy a
világban nem csak trágya van és bogarak, hanem magasabb szintű
szellemiség és ezen magasabb szintű tudattartalmak által szőtt összeesküvések is?
Ennyi bizonyíték elég is a köztetek levő, kissé fejlettebb központi
idegrendszerrel rendelkező ganajtúrók számára, hogy egy láthatatlan, megnevezhetetlen Birodalom fenekedik a magyarság ellen, hogy kiirtson minket, mint a dodómadarakat. A többi, a törzsfejlődés alacsonyabb
szintjén megrekedt egyedet elrettentő példaként fogom felhasználni a
megvilágosodottabbak számára.
Tehát kedves elit-ganajtúrók. Beavatlak benneteket az európai
gondolkodás egyik legfogasabb kérdésébe, amin a legfényesebb agyak
törték magukat a francia forradalom óta. Nézzetek csak le a nemelit
ganajtúrókra. Fúj, micsoda primitivizmus! Remélem, elönt titeket az
elégedettség, hogy ti a létértelmezés magasabb szintjére hághattatok. És
most nézzetek fel rám a ganajból. Szemben veletek, én egy magasabb
tudati szinten álló elit vagyok - nem elit ganajtúró, mint ti, hanem
elit ember. Felettem már csak az igazi szakralitás van, ami közvetlen
csatornán osztja meg velem a létértelmezést meg azt, hogy milyen
szakrális cél érdekében kell felhasználnom a ganajtúrókat.
Amit itt most láthattatok, az a létezés szakrális piramisa, amiben én
elég magasan vagyok, ti meg sokkal alacsonyabban, de még mindig jóval a
szakralitástól teljesen mentes konzumganajtúrók felett. Ezt a
természetes hierarchiát akarják eltagadni a liberálganajtúrók, a rossz felsőbbrendű emberek kesztyűbábjai, akik
titeket is lehúznának a konzumganajtúrók szintjére. Gondoljátok csak
meg, mit vesztenétek ezzel: elit-ganajtúrói rangotok egy pillanat alatt
szertefoszlana és egy szintre kerülnétek azokkal a véglényekkel. Inkább
hallgassatok rám, mert én biztosítani tudom számotokra, hogy mindig
legyen, akit lenézhettek. Ugye, milyen remek érzés?
Ne hagyjátok, hogy ezt a közöttünk kialakult szakralitást a francia forradalmárok deszakralizálják.
2013. augusztus 13., kedd
A ganajtúrók helye a szakrális világrendben
2013. augusztus 7., szerda
Hazudik az IMF
Kísértet járja be Európát: napnál is világosabb, hogy hazudik az IMF. Ez a grafikon alant a bizonyíték.

Napnál is világosabban látszik, hogy a görögök töpörödnek, pedig az IMF nem ezt ígérte. Az IMF azt ígérte, hogy lesz egy kis töpörödés, de aztán újra növekedés következik. Most ne menjünk bele abba, hogy tudományosan bebizonyítottam, hogy növekedés eleve nem lehetséges, ontológiailag és létfilozófiailag se. A lényeg az, hogy az IMF létértelmezése bizonyítottan hibás, aki az ő receptjüket követi, azok úgy járnak mint a görögök. Így jártunk volna mi is, ha bölcsen nem hajintjuk ki az IMF-et az ajtón. Akkor lenne nálunk is töpörödés, 7 meg 9 százalékos, csakúgy, mint Görögországban.
Most meg van 0% körüli. Az annyi, mint 7% relatív növekedés az IMF-hez képest. Nesztek, növekedésfétisiszták, itt van nektek egy kis növekedés, amit a nemzet kormánya ért el.
Nem, mintha meglepetés lenne, hogy ha nem a nemzet van kormányon, akkor csak töpörödés, létpusztulás, sír, melyben nemzet süllyed el vár a magyarságra. Az IMF utasításainak megfelelően Rákosi és Kádár alatt sem kapta meg a magyar, ami jár.
Kell-e több bizonyíték, hogy ki akarnak irtani minket?

Napnál is világosabban látszik, hogy a görögök töpörödnek, pedig az IMF nem ezt ígérte. Az IMF azt ígérte, hogy lesz egy kis töpörödés, de aztán újra növekedés következik. Most ne menjünk bele abba, hogy tudományosan bebizonyítottam, hogy növekedés eleve nem lehetséges, ontológiailag és létfilozófiailag se. A lényeg az, hogy az IMF létértelmezése bizonyítottan hibás, aki az ő receptjüket követi, azok úgy járnak mint a görögök. Így jártunk volna mi is, ha bölcsen nem hajintjuk ki az IMF-et az ajtón. Akkor lenne nálunk is töpörödés, 7 meg 9 százalékos, csakúgy, mint Görögországban.
Most meg van 0% körüli. Az annyi, mint 7% relatív növekedés az IMF-hez képest. Nesztek, növekedésfétisiszták, itt van nektek egy kis növekedés, amit a nemzet kormánya ért el.
Nem, mintha meglepetés lenne, hogy ha nem a nemzet van kormányon, akkor csak töpörödés, létpusztulás, sír, melyben nemzet süllyed el vár a magyarságra. Az IMF utasításainak megfelelően Rákosi és Kádár alatt sem kapta meg a magyar, ami jár.
Kell-e több bizonyíték, hogy ki akarnak irtani minket?
Címkék:
hazudik az IMF,
kádár,
növekedésfétisizmus,
rákosi
2013. július 30., kedd
Az Esemény
Amikor Orbán Viktor a Birodalomról, a komprádorszivattyúkról és a szabadságharcunkról beszél Tusnádfürdőn, az mindig esemény. Most sem volt másképp. Magyaroligarchákról azonban most beszélt először.
Még szerencse, hogy figyelmes olvasóimat nem éri meglepetés, mert én már megmondtam, hogy magyaroligarchák, szevasztok.
Ahhoz, hogy megértsük magyaroligarchizmus jótékony hatásának mélyszerkezetét a magyarság létharcára a Materializmus, a Fejlődés, a Tudomány és a Demokrácia négy lovasa ellen, egészen Koreáig kell elmennünk. Vagy tudjátok mit, ne álljunk meg Koreánál, menjünk egészen Ausztráliáig. Vagy éppen Új-Zélandig. Vagy ne álljunk meg ilyen kommersz helyeken, ahol konzumidióták véleményét terrorizálják a véleményterroristák, irány az Antarktisz.
Az Antarktisz is évszázadokig volt a Birodalom kizsákmányolásának a tárgya. Most meg ugye.
Ennyi bizonyíték után lássuk, mit mond ez a példa nekünk a magyarság titáni küzdelméről, amelyet az emberiség nemmagyar része ellen folytatunk. Az Antarktiszon is először nagyon hideg volt és csak devizahitelre lehetett bálnaolajat venni. Nem volt kéjhömpöly. Azonban egy ihletett diktátor jól pofánverte a pampogó entellektüeleket, a maradéknak meg mit volt mit tenni, elkezdtek keményen dolgozni. Mostanra pedig részesülhetnek az osztásból.
Mit kell tennünk ahhoz, hogy a magyarság széles tömegei is felemelhessék a merőkanalaikat a nemzet malacpörijének bográcsánál?
A megoldás egészen egyértelmű. El kell vennünk a létjavakat a globáloligarcháktól és oda kell adnunk a magyaroligarcháknak. Egyfajta komprádorszivattyút kell bekapcsolnunk nekünk is, ami a globáljavakat a magyaroligarchák zsebébe szivattyúzza. Aztán amikor a létjavak a magyaroligarchák zsebében vannak, akkor majd megmondjuk nekik, hogy tegyék meg a nemzetért, amit meg kell tenni és kezdődjék végre az osztás a tiborcoknak is.
És már miért is ne tennék meg, ha mi, magyarok megkérjük őket rá?
Még szerencse, hogy figyelmes olvasóimat nem éri meglepetés, mert én már megmondtam, hogy magyaroligarchák, szevasztok.
Ahhoz, hogy megértsük magyaroligarchizmus jótékony hatásának mélyszerkezetét a magyarság létharcára a Materializmus, a Fejlődés, a Tudomány és a Demokrácia négy lovasa ellen, egészen Koreáig kell elmennünk. Vagy tudjátok mit, ne álljunk meg Koreánál, menjünk egészen Ausztráliáig. Vagy éppen Új-Zélandig. Vagy ne álljunk meg ilyen kommersz helyeken, ahol konzumidióták véleményét terrorizálják a véleményterroristák, irány az Antarktisz.
Az Antarktisz is évszázadokig volt a Birodalom kizsákmányolásának a tárgya. Most meg ugye.
Ennyi bizonyíték után lássuk, mit mond ez a példa nekünk a magyarság titáni küzdelméről, amelyet az emberiség nemmagyar része ellen folytatunk. Az Antarktiszon is először nagyon hideg volt és csak devizahitelre lehetett bálnaolajat venni. Nem volt kéjhömpöly. Azonban egy ihletett diktátor jól pofánverte a pampogó entellektüeleket, a maradéknak meg mit volt mit tenni, elkezdtek keményen dolgozni. Mostanra pedig részesülhetnek az osztásból.
Mit kell tennünk ahhoz, hogy a magyarság széles tömegei is felemelhessék a merőkanalaikat a nemzet malacpörijének bográcsánál?
A megoldás egészen egyértelmű. El kell vennünk a létjavakat a globáloligarcháktól és oda kell adnunk a magyaroligarcháknak. Egyfajta komprádorszivattyút kell bekapcsolnunk nekünk is, ami a globáljavakat a magyaroligarchák zsebébe szivattyúzza. Aztán amikor a létjavak a magyaroligarchák zsebében vannak, akkor majd megmondjuk nekik, hogy tegyék meg a nemzetért, amit meg kell tenni és kezdődjék végre az osztás a tiborcoknak is.
És már miért is ne tennék meg, ha mi, magyarok megkérjük őket rá?
Címkék:
antarktisz,
létjavak,
magyaroligarcha
2013. július 24., szerda
A front állása
Mi újság a globális világháborúval? Az van a globális világháborúval, hogy OTP-részvényeket adnak-vesznek a szakrális felhatalmazással nem rendelkező lokálvezérek és ebből is látható, hogy ősszel kitörhet a polgárháború, hacsak a devizahiteleseket stratégiailag nem segítik meg.
De ne szaladjunk előre.
A kérdéseknek ez a megakomplexuma egy nemzetstratégiai kérdésre vezethető vissza, vagyis arra, hogy teleszaporodjuk-e az országunkat vagy a morális nihil szaporodja-e tele? Na most mit ért ebből egy átlagos konzumidióta magyar szavazó? Semmit sem ért a nemzetstratégiai léptékű gondolkodáshoz, csak az érdekli, hogy legyen a hasban malacpöri és az autóba benzin, a fokgazdálkodással, kézikapával is művelhető - ezáltal a magyarság megújhodását biztosítani képes - bütyökmagot pedig lehetőleg vegyi úton irtsák ki, mert sajátos szagát a rögről letépett rögnép most már tűrni sem hajlandó. Miután 20 évig szavaztak a magyar konzumidióta szavazók rosszul, 2010-ben végre jól szavaztak és pajzsra emelték a Vezért. A magyar konzumidióták természetesen olyan gyengeelméjűek, hogy fogalmuk sem volt a helyes irányról. Ezért azt mondták a Vezérnek: mi, gyengeelméjűek csak rosszul tudunk dönteni, nem értjük a mélyszerkezetet, te viszont egy csillogó intellektus vagy, Vezérünk. Te mindig tudtad, mikor szólít meg a Történelem személyesen. Most is itt az alkalom, csinálj az országgal, amit akarsz.
És a Vezér csinált az országgal, amit akart.
Most viszont újra szavazóurnákhoz készülnek ballagni a konzumidióták, akármilyen sajnálatos is ez. Idegesek, konzumidióta agyacskájukban nem tudják megfelelően elrendezni az eseményeket, hogy ugyanis azért támadtuk meg a Birodalmat a szabadcsapatainkkal, hogy egy "win-win" helyzet jöjjön létre, vagyis a Birodalom több pénzt ad, ezért cserébe mi nem zajongunk a kiegyenesített kaszákkal és nem robbantunk ki globálforradalmat. A Birodalom azonban olyan megátalkodott volt, hogy a képünkbe kacagott és azt mondta, hogy ő inkább "lose-lose" helyzetet kíván létrehozni, akármit is mond erről a játékelmélet. A szabadságharcra felbiztatott, kaszákkal agitáló konzumidióták meg esetleg a kaszát az ellen fordítják, aki először kerül a kezükbe. Ami nem a Birodalom, hanem a magyar törzsszövetség nemzetstratégiai kérdései, a szakrális hierarchia kristályszépsége iránt fogékony nemzetben gondolkodó Látók. Mondjuk én.
A tét tehát óriási, a detonátorokká vált konzumidióták könnyen lehet, hogy nem értik meg a háborús erőfeszítések szükségességét, továbbá azt, hogy a mindenkitől áldozatokat követelő háborút ki robbantotta ki (a Birodalom).
Kihívások lesznek.
De ne szaladjunk előre.
A kérdéseknek ez a megakomplexuma egy nemzetstratégiai kérdésre vezethető vissza, vagyis arra, hogy teleszaporodjuk-e az országunkat vagy a morális nihil szaporodja-e tele? Na most mit ért ebből egy átlagos konzumidióta magyar szavazó? Semmit sem ért a nemzetstratégiai léptékű gondolkodáshoz, csak az érdekli, hogy legyen a hasban malacpöri és az autóba benzin, a fokgazdálkodással, kézikapával is művelhető - ezáltal a magyarság megújhodását biztosítani képes - bütyökmagot pedig lehetőleg vegyi úton irtsák ki, mert sajátos szagát a rögről letépett rögnép most már tűrni sem hajlandó. Miután 20 évig szavaztak a magyar konzumidióta szavazók rosszul, 2010-ben végre jól szavaztak és pajzsra emelték a Vezért. A magyar konzumidióták természetesen olyan gyengeelméjűek, hogy fogalmuk sem volt a helyes irányról. Ezért azt mondták a Vezérnek: mi, gyengeelméjűek csak rosszul tudunk dönteni, nem értjük a mélyszerkezetet, te viszont egy csillogó intellektus vagy, Vezérünk. Te mindig tudtad, mikor szólít meg a Történelem személyesen. Most is itt az alkalom, csinálj az országgal, amit akarsz.
És a Vezér csinált az országgal, amit akart.
Most viszont újra szavazóurnákhoz készülnek ballagni a konzumidióták, akármilyen sajnálatos is ez. Idegesek, konzumidióta agyacskájukban nem tudják megfelelően elrendezni az eseményeket, hogy ugyanis azért támadtuk meg a Birodalmat a szabadcsapatainkkal, hogy egy "win-win" helyzet jöjjön létre, vagyis a Birodalom több pénzt ad, ezért cserébe mi nem zajongunk a kiegyenesített kaszákkal és nem robbantunk ki globálforradalmat. A Birodalom azonban olyan megátalkodott volt, hogy a képünkbe kacagott és azt mondta, hogy ő inkább "lose-lose" helyzetet kíván létrehozni, akármit is mond erről a játékelmélet. A szabadságharcra felbiztatott, kaszákkal agitáló konzumidióták meg esetleg a kaszát az ellen fordítják, aki először kerül a kezükbe. Ami nem a Birodalom, hanem a magyar törzsszövetség nemzetstratégiai kérdései, a szakrális hierarchia kristályszépsége iránt fogékony nemzetben gondolkodó Látók. Mondjuk én.
A tét tehát óriási, a detonátorokká vált konzumidióták könnyen lehet, hogy nem értik meg a háborús erőfeszítések szükségességét, továbbá azt, hogy a mindenkitől áldozatokat követelő háborút ki robbantotta ki (a Birodalom).
Kihívások lesznek.
Címkék:
kihívások,
konzumidióta,
polgárháború
2013. július 17., szerda
A falvak igaz magyarsága
Charles Gati, aki nemsokára az USA magyarországi helytartója, oppardon nagykövete lesz, világosan beszélt: ki kell irtani minket, mint a dodómadarakat. Kik azok a "mi"? A magyarokról beszélek és nem a
"magyarokról". A magyarokról, akik a falun laknak és nem a beteg
városokban, ahol rákbetegség van meg szomatika. Tiszta emberekről
beszélek, akiken áttiportak a Fuggerek, VIII. Henrik és Sztálin. A
falvak igaz magyarsága ezen történelmi példák nyomán világosan
megértette, hogy ami Nyugatról jön, arra gyanakvással kell tekinteni.
Mínusz a Gorenje hűtőládára, de az nem is igazán Nyugatról jön.
Charles Gati megmondta az interjújában, hogy a falvak igaz magyarsága nem fogékony a nyugati értékekre. Nekünk, Látóknak, akiknek fülünk van az Igazságra, azonnal világossá válik a szavainak igaz értelme: ha a falvak igaz magyarsága nem akar a Birodalom vasalt csizmái alatt, annak "jogállami demokráciájában" élni, akkor pusztulniuk kell. Majd jön helyettük nép, akinek megfelelnek azok a csizmák. Hallottunk már ilyet, láttuk már, amint a Birodalom martalócai lángot és halált okádó vasfegyverekkel lerohanták a falvak igaz magyarságát és nem adták meg a sonkáért és a fehér kenyérért, ami jár. Kevesebbet adtak. Ebbe pedig a falvak igaz magyarsága nem nyugodhat bele.
Charles Gati azon hökken meg az interjújában, hogy még Romániában is visszasírják a Ceausescu-rendszert, Magyarországon meg Kádárt főleg. Hát miért ne sírnánk vissza, helytartó úr? Amikor 3 forint 60 fillér volt a kenyér, volt családonként három vájling és a roncstársadalom féken volt tartva? A falvak igaz magyarságának nem kell elmondani, hogy nekik akkor jobb volt, tudják ők azt zsigerileg. Mínusz Gorenje hűtőláda, de a hibákat orvosolni kellett volna, nem pedig hagyni, hogy ránk kapcsolják a nyugati demokrácia kifosztó létszivattyúját, amikor akármilyen nemelit proli is beledumálhat, tökéletesen figyelmen kívül hagyva a társadalom hierarchiájának kristályszépségét, amelyben van a Vezér és vagyok én, a hűséges tanácsadója. Minden Vezérnek. A falvak igaz magyarsága - szemben a patológiás városokkal - tudja, hogy nem kapjuk meg, ami jár és hogy Magyarország többet érdemel.
Innen üzenem Gati úrnak, hogy jöhetnek a nyugati demokrácia martalócai, a falvak igaz magyarsága majd móresre tanítja őket és nem hagyja, hogy kiirtsák és helyére más népet telepítsenek. Amint azt az igaz magyarság igaz történelme során sose hagytuk.
Ti pedig ott a falvakban, jó ha tudjátok: Charles Gati már kijelölte azokat, akiknek a házaitokba kell költözniük. Győzelem vagy halál: a választás a tiétek.
Charles Gati megmondta az interjújában, hogy a falvak igaz magyarsága nem fogékony a nyugati értékekre. Nekünk, Látóknak, akiknek fülünk van az Igazságra, azonnal világossá válik a szavainak igaz értelme: ha a falvak igaz magyarsága nem akar a Birodalom vasalt csizmái alatt, annak "jogállami demokráciájában" élni, akkor pusztulniuk kell. Majd jön helyettük nép, akinek megfelelnek azok a csizmák. Hallottunk már ilyet, láttuk már, amint a Birodalom martalócai lángot és halált okádó vasfegyverekkel lerohanták a falvak igaz magyarságát és nem adták meg a sonkáért és a fehér kenyérért, ami jár. Kevesebbet adtak. Ebbe pedig a falvak igaz magyarsága nem nyugodhat bele.
Charles Gati azon hökken meg az interjújában, hogy még Romániában is visszasírják a Ceausescu-rendszert, Magyarországon meg Kádárt főleg. Hát miért ne sírnánk vissza, helytartó úr? Amikor 3 forint 60 fillér volt a kenyér, volt családonként három vájling és a roncstársadalom féken volt tartva? A falvak igaz magyarságának nem kell elmondani, hogy nekik akkor jobb volt, tudják ők azt zsigerileg. Mínusz Gorenje hűtőláda, de a hibákat orvosolni kellett volna, nem pedig hagyni, hogy ránk kapcsolják a nyugati demokrácia kifosztó létszivattyúját, amikor akármilyen nemelit proli is beledumálhat, tökéletesen figyelmen kívül hagyva a társadalom hierarchiájának kristályszépségét, amelyben van a Vezér és vagyok én, a hűséges tanácsadója. Minden Vezérnek. A falvak igaz magyarsága - szemben a patológiás városokkal - tudja, hogy nem kapjuk meg, ami jár és hogy Magyarország többet érdemel.
Innen üzenem Gati úrnak, hogy jöhetnek a nyugati demokrácia martalócai, a falvak igaz magyarsága majd móresre tanítja őket és nem hagyja, hogy kiirtsák és helyére más népet telepítsenek. Amint azt az igaz magyarság igaz történelme során sose hagytuk.
Ti pedig ott a falvakban, jó ha tudjátok: Charles Gati már kijelölte azokat, akiknek a házaitokba kell költözniük. Győzelem vagy halál: a választás a tiétek.
Címkék:
charles gati,
fuggerek,
győzelem vagy halál
2013. július 10., szerda
Strasbourg
1105 évvel és 363 nappal (egyes birodalmista források szerint 359, de ne hagyjuk magunkat megtéveszteni) azután, hogy Árpád vezér döntő csapást mért a Birodalom rablóhordáira a pozsonyi csatában, Viktornak is csatába kellett vonulnia Strasbourg-ban. Az évforduló szakrális jelentősége
nyilvánvaló mindenkinek, aki behatóan ismeri a numerológia tudományát.
1105 és 363 (egyes források szerint 359) a magyarság ősi hite szerint
szakrális számok, Világszellemnek kedvesek. Ilyenkor jó csatába vonulni.
Azonban szemben a pozsonyi csatával, a strasbourg-it elveszítettük.
Miért? A választ a Háború
a nemzet ellen című dokumentumfilmben találjuk meg, amiben főleg én
beszélek meg még három Tényező: a Zöldenergiás, a Szentkoronás meg a
Oligarchaölő.
A birodalmi véleményterroristák mindent megtettek, hogy ezt a dokumentumfilmet eltitkolják a létmagyarok elől, ezért ment csak a Duna tévén és nem a Barátok közt helyett. Ezért muszáj összefoglalnom itt is, hogy a lényeg ne vesszen el. A mélyszerkezet az, hogy a Nyugat háborút folytat a magyarság ellen. Nem egyszerűen háborút, ki akartanak irtani minket. Nem ma kezdték, hanem 1105 évvel és 363 (egyes források szerint 359) nappal a strasbourg-i csata előtt és a titáni harc ma is tart. Viktor Legfőbb Vezetővé választása után világossá tette, hogy ezt a nagyon magyar létharcot a mi korunkban ő fogja vezetni.
Voltak hibáink. Voltak dolgok, amik nem úgy sültek el, ahogy vártuk. Ennek két oka van. Egyfelől, mert szánalmas krajcároskodás miatt nem lett elég pénz költve a nemzetstratégia kidolgozására. Másfelől, mert a Birodalom beültette az ügynökeit a Legfelső Vezető közvetlen környezetébe, akik nem zártak össze, amikor a Legfőbb Vezető mögé kellett volna állni, hanem trafikmutyiztak és elvették a földet azoktól, akiket szakrális jogon megillet. Ezek miatt a rossz tanácsadók és összeesküvő udvaroncok miatt vesztette el Viktor a strasbourg-i csatát.
Akármi is történt Strassbourg-ban, a magyarság kiirtására indított háború nem ér véget, amíg egy is él közülünk (és itt most a magyarokra és nem a "magyarokra" gondolok). Nem érhet véget, mert amíg a Nyugat ontológiailag csak zabálni akar, minél többet, addig a magyarok mást, szakrálisabbat akarnak. Jó, a magyarok is akarnak két szobát, három gyereket és négy kereket, továbbá nyaralni is akarnak meg a nemzet civilizált körülmények között történő bővített újratermeléséhez szükséges létjavakat is akarnak, de nem akarják megzabálni a bolygót, mint a Nyugat teszi. Ez olyan drasztikus különbség, ami miatt a Nyugat nem hagyhatja abba a háborút.
Ezt a csatát elveszíthettük, de ez csak azt mutathatta meg, mennyi teendőnk van még. A végső győzelem úgyis a mienk, csak a Spirituális Szakralitásba vetett hitünknek kell erősnek lennie. Akkor nem veszíthetünk.
A birodalmi véleményterroristák mindent megtettek, hogy ezt a dokumentumfilmet eltitkolják a létmagyarok elől, ezért ment csak a Duna tévén és nem a Barátok közt helyett. Ezért muszáj összefoglalnom itt is, hogy a lényeg ne vesszen el. A mélyszerkezet az, hogy a Nyugat háborút folytat a magyarság ellen. Nem egyszerűen háborút, ki akartanak irtani minket. Nem ma kezdték, hanem 1105 évvel és 363 (egyes források szerint 359) nappal a strasbourg-i csata előtt és a titáni harc ma is tart. Viktor Legfőbb Vezetővé választása után világossá tette, hogy ezt a nagyon magyar létharcot a mi korunkban ő fogja vezetni.
Voltak hibáink. Voltak dolgok, amik nem úgy sültek el, ahogy vártuk. Ennek két oka van. Egyfelől, mert szánalmas krajcároskodás miatt nem lett elég pénz költve a nemzetstratégia kidolgozására. Másfelől, mert a Birodalom beültette az ügynökeit a Legfelső Vezető közvetlen környezetébe, akik nem zártak össze, amikor a Legfőbb Vezető mögé kellett volna állni, hanem trafikmutyiztak és elvették a földet azoktól, akiket szakrális jogon megillet. Ezek miatt a rossz tanácsadók és összeesküvő udvaroncok miatt vesztette el Viktor a strasbourg-i csatát.
Akármi is történt Strassbourg-ban, a magyarság kiirtására indított háború nem ér véget, amíg egy is él közülünk (és itt most a magyarokra és nem a "magyarokra" gondolok). Nem érhet véget, mert amíg a Nyugat ontológiailag csak zabálni akar, minél többet, addig a magyarok mást, szakrálisabbat akarnak. Jó, a magyarok is akarnak két szobát, három gyereket és négy kereket, továbbá nyaralni is akarnak meg a nemzet civilizált körülmények között történő bővített újratermeléséhez szükséges létjavakat is akarnak, de nem akarják megzabálni a bolygót, mint a Nyugat teszi. Ez olyan drasztikus különbség, ami miatt a Nyugat nem hagyhatja abba a háborút.
Ezt a csatát elveszíthettük, de ez csak azt mutathatta meg, mennyi teendőnk van még. A végső győzelem úgyis a mienk, csak a Spirituális Szakralitásba vetett hitünknek kell erősnek lennie. Akkor nem veszíthetünk.
Címkék:
legfőbb vezető,
pozsony,
strassbourg
2013. július 5., péntek
Az entellektüel klikk árulása
Korunk, sőt bátran mondhatjuk, az emberi civilizáció legkényesebb problémája a devizahiteles családok helyzete. Ennek a gordiuszi csomónak
a megoldása a bíróság kezében van és akárhogy is dönt a bíróság, a Föld
sorsa megváltozik. Ezért különös fontosságú az a levél, amit a Mi
Emberünk írt a Mi Emberünknek és amiben azt javasolta, hogy az Emberek
szenvedjenek tovább, a globáluralmisták pedig kapjanak egy újabb
kaviáros falatkát a homár mellé.
Hogy kerülhettem abba a lehetetlen helyzetbe, hogy a Mi Emberünk tetteit kell magyarázzam az utolsó forintkáikat is a devizahitelre vett autóba benzint kuporgató néptársaknak? Ehhez egészen Max Weberig, a politikatudomány atyjáig kell visszamennem, aki szerint van hatalom és uralom. A hatalom a globáluralmisták kezében van, az uralom pedig a gazdasági szabadságharcot hazudó, Magyarországon lakó - de nem magyar szívű - entellektüel klikk kezében. Weber elméletének mai korra adaptálása nem történhet másként, ez is azt mutatja, hogy korszakos zsenik is egyetértenének velem. Ha élnének.
Az entellektüel klikk a Fidesz, de legalábbis a Mi Emberünk.
Hogyan kerülhettem tehát ebbe a lehetetlen helyzetbe, kérdezem ismét, ezúttal emeltebb hangon? Hát úgy, hogy a Globálbirodalom elhatározta, hogy a meglevő 12-15 pénzszivattyú mellé egy újabbat kapcsol be, a devizahitelezést. Ezért hitelfelvételre kényszerítette a magyar törzsszövetség tagjait, még olyan szakrális egyéneket is mint az én Lázár barátom. A pénzszivattyút viszont nem hajlandó leállítani, ezért megüzente az uralmi helyzetbe hozott entellektüel klikknek, hogy vagy szorgosan áramlik a pénzfolyadék a kaviáros falatkák fogyasztói felé, vagy megy a magyar proli bütyökmagot kaparni a sívó homokból.
Amely bütyökmagkaparással szemben megmagyarázhatatlan az ellenállás a forintkáikat a devizahitelre vett autóba benzint kuporgató néptársak körében. Ide vezetett a globálkonzumista agymosás a szennymédia által.
Mit lehet ebben a helyzetben tenni? Én megírtam ezt a kinyilatkoztatást - nem volt egyszerű, mintha két macska lettem volna, akik egymással vívnak szabadságharcot. Most már a szakrális Vezéren a sor, hogy kompromisszumot találjon, ha a neki dolgozó entellektüel klikk a globálkomprádorok markába is került.
Hogy kerülhettem abba a lehetetlen helyzetbe, hogy a Mi Emberünk tetteit kell magyarázzam az utolsó forintkáikat is a devizahitelre vett autóba benzint kuporgató néptársaknak? Ehhez egészen Max Weberig, a politikatudomány atyjáig kell visszamennem, aki szerint van hatalom és uralom. A hatalom a globáluralmisták kezében van, az uralom pedig a gazdasági szabadságharcot hazudó, Magyarországon lakó - de nem magyar szívű - entellektüel klikk kezében. Weber elméletének mai korra adaptálása nem történhet másként, ez is azt mutatja, hogy korszakos zsenik is egyetértenének velem. Ha élnének.
Az entellektüel klikk a Fidesz, de legalábbis a Mi Emberünk.
Hogyan kerülhettem tehát ebbe a lehetetlen helyzetbe, kérdezem ismét, ezúttal emeltebb hangon? Hát úgy, hogy a Globálbirodalom elhatározta, hogy a meglevő 12-15 pénzszivattyú mellé egy újabbat kapcsol be, a devizahitelezést. Ezért hitelfelvételre kényszerítette a magyar törzsszövetség tagjait, még olyan szakrális egyéneket is mint az én Lázár barátom. A pénzszivattyút viszont nem hajlandó leállítani, ezért megüzente az uralmi helyzetbe hozott entellektüel klikknek, hogy vagy szorgosan áramlik a pénzfolyadék a kaviáros falatkák fogyasztói felé, vagy megy a magyar proli bütyökmagot kaparni a sívó homokból.
Amely bütyökmagkaparással szemben megmagyarázhatatlan az ellenállás a forintkáikat a devizahitelre vett autóba benzint kuporgató néptársak körében. Ide vezetett a globálkonzumista agymosás a szennymédia által.
Mit lehet ebben a helyzetben tenni? Én megírtam ezt a kinyilatkoztatást - nem volt egyszerű, mintha két macska lettem volna, akik egymással vívnak szabadságharcot. Most már a szakrális Vezéren a sor, hogy kompromisszumot találjon, ha a neki dolgozó entellektüel klikk a globálkomprádorok markába is került.
Címkék:
árulás,
devizahitel,
entellektüel
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)





