Járni jár

Újabb fasz kormány, újabb fasz adócsökkentés. Amikor már jól tudjuk, hogy az adócsökkentéstől nem lesz semmi se jobb, legfeljebb az alacsony értéket hozzáadó melósok helyett beállítanak egy robotot.

Ezt minden kormánynak meg kell tanulnia. Meg kellett tanulnia Ferinek is, de ő már tudja, hogy az ÁFA-csökkentése egy hülyeség volt. Orbán még nem tudja, ezért kísérletezik adócsökkentéssel.

Hatástanulmány nélkül, bazdmeg?

Ha engem kérdeztek volna, én diszkontáron megszakértettem volna a hatástanulmányban, hogy a munkaadóknak nem kell hinni. Megígérik a társasági adócsökkentésért cserébe, hogy senkinek sem csökken a nettója és persze basznak betartani. Ez a Piac és a Verseny világa, ahol a megállapodásokat csak akkor tartják be, ha van Magas Hozzáadott Érték.

És a biszbaszgyárban van Magas Hozzáadott Érték vagy nincs?

Amíg ez így van, addig nincs mit tenni. Addig nem fog a fizetés nőni, kommandó ide vagy oda. Ellenpéldaként vegyünk mondjuk engem. Ahol én blogolok, ott vannak a kattintások és ha nincs habzsi-dőzsi, máshol fogok blogolni. Akkor pedig jaj a tulajnak.

Kommandó nekem ezért nem is kell.

A libsik bűne

Magyarország infarktusizálódásában oda jutottunk, hogy a Jobbik lényegretörő kérdéseit Viktor nem válaszolhatja meg a Parlamentben. Roncstársadalomban csak roncsbeszéd eshet, különösen egy olyan roncsintézményben, mint a Parlament, ami a legkevésbé sem szakrális. Ezért aztán itt kell beszélnünk arról a kérdésről, hogy a cigányok túlszaporodják a magyar nemzetet, legyen az szakrális vagy konzumidióta.

Egyfelől vagyok én, a szakrális keresztény, akinek az emberi élet szent, különösen a magyar nemzeti babák élete. Másfelől azonban vannak a cigányok, akik aláaknázzák a nemzetstratégiai fontolkodást azzal, hogy gyerekeik vannak a komprádorszivattyúk életerő-szivattyúzási tevékenysége ellenére. Valahogy úgy néz ki, hogy a komprádorok csak a nemzeti magyarokból szivattyúzzák ki az életerőt, nem pedig a cigányokból. Erre még visszatérek.

Tehát az emberi élet, ami szent. Mondhatni szakrális. De vajon lehet-e szakrálisnak nevezni egy olyan gyereket, aki nem szerető családba születik, hanem roncscsaládba és felnőtté válva még a komprádor-mókuskerékben sem jut neki hely? Az ilyen gyereket nem nevezhetjük homo sapiensnek a szakralitás szempontjából, de még a csimpánzokkal se említeném egy lapon. Legyen mondjuk egy patkány (Rattus norvegicus), az legalább már emlős (Mammalia).

Már hallom a libsik felhördülését. Jobb lesz, ha befogják. Ha nincs a rendszerváltás pusztítása, akkor az egymillió roncs, akik közé a cigányok is tartoznak homo sapiens maradt volna.

Korcsok

Akkor beszéljünk most Isten teremtett rendjéről.

Vannak az elkorcsosult tömegemberek és vannak azok, akik még felcsapják a Bibliát és dekódolják belőle, milyennek kell lennie az Igazságos Társadalomnak. Nem is kell fárasztani magunkat azzal, hogy elolvassuk egészen a végéig, mindjárt megállhatunk a Genezisnél. A három szereplő: az Úr, az Ember és az Alember. Ebben a sorrendben uralkodnak a másik felett.

Ebből az következik, hogy ha egy Úr, mondjuk én, meglát egy Alembert, mondjuk egy újságírót, akkor uralkodhat felette. Mondjuk azt mondom az újságírónak: héjj, te újságíró, takarítsd ki a budimat. Ha pedig az újságíró pimaszkodik, akkor majd jól odabilincselem a budihoz, hogy világossá tegyem, hol a helye. Sőt, én, mint Úr nem is fárasztom magam az Alember bilincselésével, megparancsolom ezt egy Embernek.

Hogyan ismerkszik meg egy Ember az Alemberek között?

Úgy, hogy engem Úrnak tart.

Ezt tudta még Mikszáth. Ezt kellene újra megtanulnia a nagypofájú tömegember csürhének.

Jövőből a múltba

Már az antik görögök is tudták, hogy a Jövő az infaktusba vezet, vagyis a pusztulásba. Ezért használjuk ma is az antik görög szót, az infarktust. A pusztulás felé menni pedig ki szeret, amikor a születés felé is lehet menni? Ahogy egy ember vagy egy kutya is halad a virgonc kezdetektől a szó szerinti széthullásig, úgy csúszik le a magyar nemzet is a dicsőséges múltból a mai infarktusos agóniáig, hogy aztán hamarosan bekövetkezzen az elkerülhetetlen szétrohadás.

Nyilván Önök se szeretnének szétrohadni, tisztelt olvasók, hanem sokkal inkább élettől telve kapálózni a fenyegető szivattyúk ellen. Az életenergia azonban csak infarktusba fordulhat, ahogy az idő telik. Ha nemzeti egységben akarunk kapálózni, akkor csak a Múltba mehetünk.

Eddig azt hazudták, hogy a Jövő Jó, a Múlt Rossz. Pedig az igazság az, hogy a Múlt Jó és a Jövő Rossz. Ezt nagyon könnyű belátni, hiszen a Múltat ismerjük, a Jövőt meg még nem és a nemzeti tapasztalat az, hogy minden egyre csak rosszabb lett, a lépcsők magasabbak, a termeknek egyre vacakabb az akusztikája és az út végén elkerülhetetlen az infarktus.

Jobb akkor lesz, ha a Múltba megyünk és nem a Jövőbe. Még akkor is, ha ezt meg akarják akadályozni a tudjukkik.

Undorító

Egyfelől az van, hogy a buzik seggbekúrják egymást és a felvonulásuk közutálatot vált ki. Ha nem disznólkodnának a Büszkeség Napján műfasszal, hanem szolid egyetemistajelmezben vonulgatnának, akkor nem utálná őket a többi szolid egyetemistajelmezes, hanem rájönne, hogy a buzik is olyanok, mint mondjuk te vagy ő (engemet hagyjatok ki). A műfaszos buzikat kellene jól elhajtani a büszkeségnapról, hogy aztán a megmaradók fotogén képeit akár a blogomra is kitehessem, hogy lám, ilyenek a jóbuzik, akik olyan jófejek, hogy akár még gyereket is örökbefogadhatnak. Na bumm, legfeljebb az is buzi lesz.

Ez volt két éve, amikor az volt a téma, hogy a buzifelvonulást ki kell tépni egy szűk kisebbség karmaiból. Ma meg az van, hogy a Fidesz betiltja a felvonulást. Betiltja ma, holnap meg szét fogja verni erővel, ennek következtében holnapután ki fognak zárni minket az Európai Unióból, mint ahogy Iránnal tették.

Mert ha a műfaszosokkal nem is értek egyet, azért a jogukért kiállok, hogy a Parlament előtt tüntessenek.

Dilemma

Hát az valami elképesztő, milyen zűrzavar van a fejekben, főleg a konzumidiotizmus és deszakralizáció által szétroncsolt Nyugaton. Azt írja ez a véleményterrorista, hogy 1848, 1956 és az arab rabok lázadása egy napon emlegethető.

A különbségek nyilvánvalóak.

1848-ban deszakralizáltak a jakobinusok és ha Haynau nem tesz rendet, akkor a konzumidiotizmus és a demokrácia hamarabb kezdte volna meg eszetlen pusztítását. 1956-ban szakralizáció volt. Hogy miért? Szakralizáció volt és kész, közben pedig elképesztő fejlődés a szovjet globalogazdik kegyelméből.

Akkor térjünk át az arab világra.

Egyfelől van az iszlám, ami egyfelől szakrális - pont egy vallás ne lenne szakrális? -, másfelől pedig hiába szivattyúzták a globaloböllérek diktátor-bérrabszolgái, a növekedést nem tudták megakadályozni, ezért a rengeteg gyerek. Másfelől van a demokrácia, ami deszakrális és konzumidiotizmust hoz.

Nem kérdés, hogy ebben a titáni harcban egy szakrális nemzeti magyarnak melyik oldal mellé kell állnia.

Szövetségeseink

Ne tévesszenek meg a nyertes csatáink. A Birodalom attól csak bőszültebb lesz és csak több martalócsereget küld ránk. Ha nem keresünk szövetségeseket, úgy járhatunk, mint 1848-ban vagy 1956-ban, amikor egyszerre nem is egy, hanem kettő birodalmi armada rontott ránk.

Kik lehetnek a szövetségeseink?

Akiket a Birodalom a célkeresztjébe vett. Nézzük ezt a manipulatív térképet, amelyik a legtöbb alkoholt fogyasztó országokat tünteti fel. Rögtön leszögezem, hogy én például egyáltalán nem iszom alkoholt, így a térkép nem más, mint a birodalmi véleményterror egyik különösen felháborító példája.

Nézzük a listát: Uganda, Moldávia, Luxemburg, Írország és Magyarország. Nagyon különböző okokból kerültek a "megváltoztatandók" listájára. Ugandában például egyáltalán nem isznak alkoholos italokat, sőt az alkohol be van tiltva. Ezt nem tűrhette a nemzetközi alkohollobbi, ami a Birodalom által üzemeltetett egyik pénzkör ellenáramú pénzcserélőjében üzemelteti a legnagyobb komprádorszivattyúkat, hát átszólt bérrabszolgáinak a WHO-ban és az országot kijelölték megsemmisítésre a globaloböllérek által.

Ezzel éppen ellentétes Írország helyzete. Ott a gyenge volt az állam és elhitte a véleményterroristák "igyatok, akkor jó lesz" mézesmázát. Most leshetik magukat, mindenki iszik, mint a kefekötő és az ország GDP-jének 1718%-át szivattyúzzák ki a globaloböllérek extraprofit formájában.

Nagyon különböző országok ezek, de egyben közösek. Mindet a Birodalom zsákmányolja ki és nyomja el. Ezek tehát természetes szövetségeseink.

Csaaak összefogni háááát ..

Eduárd

Üdvözlök akkor itt mindenkit, aki aláírta a maradási papírt a nyugdíjpénztárban. Talán nem tűnt fel nektek - ha nem zavar titeket, akkor gondosan kimunkált keresetlen stílusomhoz illően tegeződni fogok - hogy ezzel beléptetek az Ellenállásba is. Egy unalmas űrlap eldöntheti egy ember sorsát, hehe. Hát meg kell valljam, másféle ellenállókat vártam, nem ilyen jenhitelre vett Toyota Avensis törlesztőrészleteket fizető puhányokat, de lehetne rosszabb is. Ti legalább elmentetek és aláírtatok, szemben a fészbúkon lájkolgató fotelellenállókkal. Ez az elmenés és aláírás még fontos lehet, de ezt még kibontom később.

Tehát velkám az Ellenállásban.

A jó hír az, hogy sokan vagyunk. Százezer ember, gondoljatok bele! Ha Orbánnak százezer embere lett volna 2006 október 23.-án és nem csak ezer kukaborogató, akkor nem Feri lenne a leghosszabban uralkodott Vezér. Százezer ember, ha egyszerre mozdul, elsöpör akármilyen rendszert is, pláne, ha fel vannak fegyverezve. Most csak annyit mondok, hogy fospumpa.

Ennyit akkor a jó hírekről.

A rossz híreket azzal kezdeném, hogy a Hatalom minden módon szopatni fog titeket, ami nem lesz kellemes. Most látom ott azt a pocakos fiatalembert hátul, hogy Toyota Avensis slusszkulcsát szorongatva el akarna sündörögni. Károlyom, késő. Aláírtad, ezzel B-listára kerültél. Innentől kezdve győzelem vagy halál. Innen az emelvény biztonságából azonban hadd lelkesítselek azzal, hogy méltóbb dolog oroszlánként meghalni a Junta elleni küzdelem egy mocskos lövészárkában, mint nyálkaféregként vegetálni az állami nyugdíjrendszerben.

Remek, ez már majdnem olyan, mint egy eltökélt mosoly. Kicsit kínkeserves, Károlyom, de minden hős így kezdte, mielőtt péppé nem lőtték volna egy 9.2 hüvelykes mozsárágyúval.

Most ezzel akkor be is fejezném az eligazítást, mindenki készüljön fel a harcra. Amely harc hosszú és kegyetlen lesz, de a végén a siker nem maradhat el. Már persze, ha kitartotok és a döntő csatában is elmentek aláírni. Ott csak egy keresztet kell tenni az űrlapra, sokkal egyszerűbb lesz.

Már aki megéri, muhahahaha!