Európai nemzetstratégia

Itt az idő, hogy kidolgozzuk az európai nemzetstratégiát.

Itt az idő, mert a hanyatló amerikai Birodalom rá akarja tenni a kezét a piacainkra. Génkezelt termékekkel, szennymédiával és kifosztó pénzfegyverekkel akar minket betámadni, hogy a mi létjavainkból szívjon erőt és akadályozza meg az elkerülhetetlen bukását. Az európai emberek előtt ez a sátáni terv pedig teljes mértékben rejtve marad, hiszen a Birodalom tudja, hogy ha a valóság napvilágra kerül, akkor az európai emberek lázadása elsöpri őket.

Egy kis történelmi áttekintés. Kereskedelmi fegyvereket vetettek be India és Kína ellen, így jöhetett létre a Nyugat világfőhatalma. Íme a példa, mire képesek a kereskedelmi fegyverek. Most viszont India és Kína veti be a kereskedelmi fegyvereket, így a Nyugat világfőhatalma veszélyben forog.

Ezért egyezkedik a Nyugat két fele, az amerikai Nyugat és az európai Nyugat azon, hogy kereskedelmi fegyverré alakítja a szabadkereskedel
mi szövetségét. Ez lehet, hogy jó a finn villamosmérnöknek vagy a német autótervezőnek, sőt még akár a globálkomprádorok zsoldjában álló magyar bérrabszolgáknak is jó lehet, de nem jó a nemzet gerincét adó vidéki magyarságnak.

Ezért kell megalkotni az európai nemzetstratégiát a ránk szegeződő kereskedelmi fegyver ellen.

A történelem kereke

Dúl a világméretű vita a történelemről, mint olyanról.

A vita három résztvevőjeként elsőként Fukuyama (már üzentünk neki) szólalt meg 1989-ben és azt mondta, hogy a történelem mostantól béke lesz a liberális demokráciá ernyője alatt. Másodiknak Huntington tette le a garast 1996-ban amellett, hogy a történelem mostantól háború lesz a különféle vallások ernyője alatt. Harmadik, egyben legérdekesebb hozzászólónk Oswald Spengler, aki azt mondta, hogy nem, mindketten tévedtek, történelem nincs is és a Nyugat, mint olyan megsemmisül.

1918-ban mondta ezt.

Ez a friss látásmód elgondolkodásra kellene minket késztessen. Ha nincs történelem, akkor nincs sors, ha meg sorstalanság van, akkor meg csak az öröklét számít. Amikor a Nyugat összejön Párizsban, hogy holmi terrormerényletek miatt holmi szabadságot ünnepeljen, akkor derül ki igazán, mennyire előrehaladt a Nyugat megsemmisülése a Spengler könyvének megjelenése óta eltelt rövidke időben. Párizsban nem a szabadságot kellett volna ünnepelni, hanem sírni kellett volna a francia forradalom halottai miatt, akiket ugyanezen szabadság (plusz egyenlőség és testvériség) miatt tettek sírba. Másfelől pedig miféle szabadság az, ahol kíméletlen véleményterroristák ugatják le a Nyugat alkonyának és a spenglerista autoriter nemzeti szocializmus híveit.

De jól van, szédelegjetek csak a sírotokba vakon! Majd a gödör peremén talán belátjátok, hogy össze kellett volna fogni velünk, akik megjósoltuk a pusztulást és azt is megmondtuk, mi lenne a túléléshez vezető út.

Hát először talán a szabadságot kellene elfelejteni.

Nektek aztán beszélhettünk.

Pénztartály

Vagyon. Tőke. Pénz. Micsoda mágikus szavak ezek és mégis, milyen sokunknak nem jut belőle elég. Hadd utaljak most csupán arra, hogy az új Mohács felé tántorgó, már tízmilliós létszámot sem elérő magyarságnak annyi vagyona van csupán, mint a világ leggazdagabb hat emberének. És míg a majdnem tízmilliós magyarság tudná mire költeni a leggazdagabb hat ember vagyonát, addig a leggazdagabb hat embernél ott áll kupacokban a pénz és nem használják semmire.

A pénzfolyadék elmélete alapján a pénz összenyomhatatlan és szivattyúzható. Úgy kell elképzelni, hogy a nagyon gazdag ember palotájának alagsorában egy hatalmas pénztartály rejtőzik, ahová a komprádorszivattyúk döntik a pénzfolyadékot. Ezzel szemben a történelem által megtaposott magyarság pénztárcájában a hó végén alig csordogál néhány csepp. Ha tehát sikerülne megcsapolni a szupergazdagok pénztartályait, egyből lenne jólét a sokat szenvedett Kárpát-medencében. A pénzfolyadék mágikus képességei olyanok, hogy azt meg lehet inni, meg lehet enni, sőt autóvá is formázható. Nem kellene többé bütyökmaggal bíbelődni, ha mindenki annyi pénzfolyadékot szürcsölne, ami beléfér.

Most ezzel szemben örvénylés van. Az örvénylés eredményeképpen a manna a hat embernél gyűlik össze és nem a Kárpát-medencében vagy Bangladesben hanem Kínában. Az a hat ember pedig mire megy a mannával? Megenni belőle többet már nem tud, mert így is dugig van tömve a gyomra. A logikus lépés tehát az, ha egy globális rendszerrel, egy gigantikus ellen-komprádorszivattyúval odaszivattyúzzuk a mannát, ahol a legnagyobb szükség van rá.

Mondjuk az én zsebembe.

Az emberiség előtt álló legbonyolultabb feladat, hogyan lesz ez lépésről lépésre megoldható.

Erkölcsi eszterga

Van ez a Piketty nevű ember, aki Nobel-díj aspiráns, most utasította vissza a Becsületrendet és mesteremhez hasonlóan a Tőkéről írt bestsellert.

Ennyit akkor a híres emberről és most, hogy a sok nyugatmajmoló sznob felfigyelt, lássuk a mai üzit.

Opel és Bentley, mekkora a különbség, pláne árban! Mi a hatalmas árkülönbség oka? Az az oka, hogy a Bentley-t jobban megmunkálták a megmunkálók. Ugyanilyen okból kell megfizetni magas áron azokat, akiket erkölcsileg alaposan megmunkáltak az erkölcsi megmunkálók. Az erkölcsi megmunkálók azok a kapuőrök - nyugatmajmolóknak gatekeeper-ek - akik maguk is magas erkölcsi megmunkáltsággal rendelkezve eldöntik, kiknek elég magas a megmunkáltságuk ahhoz, hogy a globálkapitalizmus kapitányi posztjain az erkölcsiség követelményeinek eleget tegyenek és a világot ezáltal megóvják a gátlástalan kaparjkurták harácsolásától.

Naná, hogy én is ilyen kapuőr vagyok.

Ha a globálkapitalizmusból a kaparjkurták kiszorulnának és a magas erkölcsi megmunkáltságú Bentley-k döntenének arról, kinek mennyi jár a méltó (!) élethez, akkor mindjárt előbbre lennénk. Sajnos azonban pénzügyi szuperfenevadak tombolnak. Elmondom újra a szuperfenevadak vadászterületeit, melyekre a magas megmunkáltságúaknak rá kell tenni a kezüket: pénzügy, kereskedelem, energetika, távközlés és média.

Ebben a keretben értelmezzük akkor a vasárnapi zárvatartást.

A médiának - ami szintén szuperfenevadak által mérgezett - a szuperfenevadak magas erkölcsi megmunkáltságú szakrális vezetők által való megfékezéséről kellene informálni a webprolikat és nem mindenféle mérgezett témákkal mérgezni őket, mint például a korrupcióval. Különben is, milyen korrupcióról beszélünk akkor, amikor a kapuőrök által kiválasztott magas erkölcsi megmunkáltságúakat amúgy is magas áron kell megfizetni? Ha a média arról beszélne, amiről kellene neki, akkor még lenne remény arra, hogy a világunk, ahogy ismerjük, túlél. Mert egyébként csak a káoszt tudom garantálni.