A világ, ahogy ma ismerjük

Jalta óta az USA uralja a világot. De már nem sokáig.

Bontsuk ki ennek az állításnak a mélyszerkezetét. Az magyarázatot se érdemel, hogy Jalta óta az USA kezében van a főhatalom. Ez annyira magától értetődő állítás, hogy még a tekintélyes Cato Institute sem mond ilyet. Ez egyszerűen így van, a Szovjetunió is tulajdonképpen az USA parancsainak engedelmeskedett.

Azt azonban mondja a Cato Institute, hogy mostanában a főhatalmat az USA rosszul használja. Állandóan beleszól lokális főhatalmisták helyi ügyeibe, megakadályozza a szakrális vezetés természetes kialakulását és működését, mondvacsinált korrupciós vádakkal és "demokráciaféltéssel" megzavarja a lokális erőforrásszívattyúk zajtalan üzemét.

Ennek ára van ám, mutatnék rá sokat sejtetően.

Az az ára, hogy ha a lokalitásokat nem tudják a természetes szakrális vezetők uralmuk alatt tartani a lokalitást lakó nép nemzetkaraktere számára természetes módon, akkor az USA-nak kell uralma alatt tartania és nem számíthat a természetes szakrális vezetők segítségére ebben. Vagyis felfordulás lesz, forrongás, engedetlenkedés. Hogy ebben miért vagyok olyan biztos, arra már korábban is utaltam, most se részletezem. Így lesz és kész.

Drága dolog ám békét tartani a lokalitásban természetes szakrális vezető nélkül.

Otthon meg ugye tele van minden fegyverrel az USA-ban. Ha ott netán rendzavarás következik, akkor az nagyot durranhat ám.

Így áll tehát a helyzet. A Birodalom beleavatkozik, ezért pusztulásra ítéltetett. Ha nem avatkozna be, akkor folytatódhatna az uralma, dehát nem így áll a helyzet. Ezért kell felkészülnünk arra, mi lesz a teendőnk a bukás után.

Világkatasztrófák szakadékai fölött

Itt az ideje, hogy végre átfogóan elmagyarázzam, mi történt, mi történik és mi fog történni a világban. Amikor majd az események megtörténnek, emlékezzenek erre a kiképzésre és túl fogják élni. Ha szerencséjük van.

Kezdjük Jaltától. Nem is, kezdjük a vesztfáliai békétől. A vesztfáliai béke után béke volt, akárcsak Jalta után. Azért volt béke, mert a Nyugat - ami akkor még magában foglalta az USA-t, Európát és Szovjetuniót - úgy döntött, hogy végleg bekeríti a kelet-európai szakrális paraszti közlegelőket és ipari proletariátussá idegeníti el a rög szakralitását még őrző nemzettesteket. Volt közben a Szovjetunió összeomlása és néhány majdnem-atomháború, de a mélyszerkezet Látóit ezek a kamuesemények nem zavarhatják meg, mert mi tudjuk, hogy minden világesemény célja a Kárpát-medence dús öntéstalajának, a Rögnek az elvétele a fajmagyarságtól.

Így zajlott a kifosztásunk és kiirtásunk a kommunizmus, a liberalizmus és a demokrácia szuperfegyvereit felhasználva szépecskén, amíg hirtelen a horizonton fel nem merült India és Kína. A Nyugat egyből szétesett Oroszországra, északi és déli Európára valamint USA-ra és elkezdett egymással harcolni, no meg rettegni attól, hogy most már tényleg bekövetkezik a 100 éve megjósolt bukása a Nyugatnak. India, Kína és Oroszország mind arra készül, hogy a Nyugatot megbuktassa, mi meg itt vagyunk a bukásra készülő Nyugathoz láncolva egy tektonikus kulcs-csatatér kellős közepén.

Nem túlzás, ha azt mondom, hogy a magyarság, sőt az egész emberiség túlélése egy hajszálon függ. Ha Mohácsot, Trianont és Fekete Gyulát összeadjuk, még azoknál is rettenetesebb a pusztulás, ami most ránk vár. Ha hűek maradunk a szövetségeseinkhez, velük bukhatunk. Ha meg eláruljuk őket, akkor ki lesz, aki megvéd minket?

Pokoli dilemma ez és a nemzet túlélésnek egyetlen útja van. Ha nem gecizünk itt néhány koszos milliárd miatt, hanem egységbe forrva menetelünk a szakrális vezér mögött.