Dupla

Van a globalisták szócsöve, az Economist. Az Economist azt mondja most, hogy Magyarország korábban kapott a globális Birodalomtól, most meg nem kap, meg is nézheti magát. Hát kedves Economist, nézzük csak meg, mennyit kaptunk korábban és mennyit az elmúlt húsz évben.

Korábban nem jött be a tőke. Igaz, hogy a Szovjetunió itt állomásozott, de a tőkéje nem jött be, cserébe viszont a létjavakból nem szivattyúzott ki olyan sokat. Azóta, amióta bejött a tőke, azóta van szivattyúzás is kifelé. A számok pont ezt mutatják. 1964 és 1989 között példátlan gazdagodás volt Magyarországon, ehhez képest 1989 és 2014 között viszont csak jóval szerényebb mértékű gazdagodás. Mivel semmi nem indokolja, hogy az 1964 és 1989 közötti gazdagodás ne folytatódhatott volna 1989 után is, a gyanú a birodalmista tőkére terelődik. És valóban, ha összeadjuk amit a tőke kivitt legálisan és amit a tőke zsoldjában levő bérrabszolgák kisíboltak illegálisan, akkor meg is van az a dupla fizetés, ami a magyarok szerint igazából járna nekünk.

Dupla fizetés, dupla nyugdíj, dupla malacpöri. Gondoljátok meg, nemzettársak, ezt fogjuk kapni. Mindehhez csupán az kell, hogy a komprádorszivattyú leálljon és a tőke elhúzzon máshová szivattyúzni. Akkor mindaz a sok jó, amit megtermeltünk, megmaradhatna nekünk és nem maradna éhes száj az országban.

Ehhez képest a sok csillogó, felesleges technokütyü valóban mellékes.

Közjó

Sok kérdést már megoldottunk, autóból és lakásból nem kell több az embereknek. Azt tapasztaljuk azonban, hogy a népnek gyakran hiányérzete van és ha van elég autójuk, lakásuk és fridzsiderük, akkor miből fakadhat ez a hiányérzet? Kenneth Rogoff, a pedigrés amerikai szerint a kapitalizmus nem tudja kezelni a túlsúly problémáját. A túlsúly kérdését egy teljesen új közgazdaságtannak kell megválaszolnia.

Az elmúlt század régi, elavult közgazdaságtana szerint az egyént az érdekei vezérlik. Ez a közgazdaságtan azonban nem tudja megmagyarázni, hogy ha az egyénnek az az érdeke, hogy egészséges legyen, akkor miért eszik túl sokat (vagy miért mozog keveset)? Vagy ha az édesanyának az az érdeke, hogy eleget aludhasson, akkor miért szül gyereket? Vagy ha egy tanárnak az az érdeke, hogy egyedül ő tudjon bizonyos dolgokat, akkor miért tanítja meg a diákjainak?

Világos, hogy az önérdek gonosz ereje mellett áramlik a szeretet pozitív ereje, ami magyarázatot ad a világban történő jóra is. A kérdés, hogy a francia forradalom óta terrorizáló véleményterroristák miért akarják ontológiailag megsemmisíteni azokat, akik őszintén beszélnek a gonosz birodalma, a globálisok, a bankok, a szefárdok és az idegenek szerepéről abban, hogy az önérdek gonoszsága vehesse át a világ felett a hatalmat?

Így aztán nehéz lesz a magyar fejekbe beletölteni, hogy van jóság gazdasága meg van a gonosz gazdasága. Az utóbbi elpusztítandó, természetesen.

Világvége - forradalmak

A világ változik, a forradalmakat pedig csinálják. De ki az az eltökélt, aki forradalmakat csinál? Egyetlen tényező van, ami ilyen hosszantartóan ténykedik, ennyire a pusztítás a hobbija és ennyire eltökélten a világszakralitás ellensége.

Igen, a pusztító világerő az. Más néven Birodalom, globalitás, szefárdok.

Nyugaton azt tanítják, hogy a forradalmak jók. Ez is csak a pusztító világerő mérhetetlen perfiditását bizonyítja, hiszen hogy lehetne jó az, ami szétzúzza a szakrális rendet és a szakralitás alapzatáról letépett, gyökértelen létezőkké változtatja a proletárokat ill. a konzumidiótákat? A nyugatiság által megfertőzött aggyal éppen ezért meg se lehet érteni azt az igazságot, hogy a forradalom rossz. Ha pedig a dolgok így haladnak, akkor a forradalmak elharapózása miatt a világnak is vége lesz hamarosan.

A Kondratyev-ciklusoknak való kísérteties megfelelés szerint az első forradalmi hullám háromezer éve volt. Semmit sem tudunk erről a forradalmi hullámról, de hát a tudás a Nyugat bűneinek egyike és ha tudjuk, hogy léteznie kellett ennek a forradalmi hullámnak, akkor az meg is történt.

3000 év óta nem a szakrális istenkirály uralkodik az emberiségen, hanem a kevésbé szakrális nemesség.

A következő Kondratyev-ciklus a svájci óra pontosságával csapott le: az elmúlt 350-100 évben a kevésbé szakrális nemesség árulásával a kevésbé szakrális nemesség kezéből is kitépték a nemszakrálisok a hatalmat. Nevezzük ezt a forradalmi hullámot egyszerűen "francia forradalomnak". Angliában kezdődött és Oroszországban fejeződött be, de a magyar rebellió szomorú története is része ennek a francia forradalomnak. A francia forradalom előtt az anyag nem számított, csak a szakralitás számított. A materializmus sátáni erői ekkor vették át az uralmat a létontológia felett - mondanom se kell, hogy a pusztító világerő munkálkodásának eredményeképpen. Így jött létre nemszakralitás világrendje, amelyet kapitalizmusnak vagy proletárdiktatúrának nevezünk - tulajdonképpen annyira nem számít, hiszen tökmindegy, hogy valaki egy fogyasztói társadalomban konzumidióta vagy a létező szocializmusban része a kollektívának. Akármelyik is, a szakralitás talpazatáról le van tépve és nincs módja a pusztító világerő ellen harcolni, ami nélkül az élet elveszíti minden értelmét.

És végül elérkeztünk az utolsó Kondratyev-ciklushoz három évvel ezelőtt. Ekkor robbantotta ki a pusztító világerő az ukrán forradalmat, amivel a rögbe gyökerezett ukrán szakralitást akarja letépni az alapzatáról, az ukrán feketeföldről és a Dnyeper folyóról, mint két őselemről. Amennyiben ez sikerül nekik, az ukrán őselemeket a turbókifosztás globálrendszerébe tudják bekapcsolni, az ukrán népet magát pedig feleslegessé tudják tenni.

A történelem elérkezett a végéhez. Az emberiségre a pusztító világerőnek már nincs szüksége. Eddig arra figyelmeztettem olvasóimat, hogy a globalisták kiirtják a magyarságot, ez azonban csak egy része a képnek. Immár az egész emberiség túlélése forog kockán.

Hazudnak

Ukrajnában események történnek, de nagy hiba volna most a nemzeti szocialista oldalnak megszólalnia. Az idegenpártiak csak erre várnak. Helyette beszélek valami másról.

Őszödi beszéd elmondásakor hazudott Gyurcsány!

Milyen hazug dolog is ez a hazugság! Lehet úgy hazudni, hogy még a hazugság ténye is hazugság. Gyurcsány hazugságbeszédet mondott, de úgy hazudott, hogy a legnyilvánvalóbb hazugságot igazságnak vették a hallgatói.

Ugye, milyen végtelenül rafinált?

Mert amikor azt mondta, hogy hazudtak éjjel és nappal, az volt a hazugság. Azt is mondta, hogy elkúrtuk, akkor is hazudott. Szó nem volt arról, hogy elkúrták volna, mert az azt jelentené, hogy a magyar nép esetleg túl sokat vett volna ki a globális közösből. Egyáltalán nem ez a helyzet. Mi, magyarok csak annyit vettünk ki a globális közösből, ami járt. Méltón akartunk élni, hát már ez is baj? Annyi évszázadnyi birodalmi megtaposottság után csak járt már nekünk egy kis méltó élet, hát nem?

Gyurcsány egy hazug, de a legnagyobb hazugsága az elkúráshazugság volt. Elkúrásról szó sem volt, semmi nem volt elkúrva. Pusztán az történt, hogy amikor el akartuk venni, ami járt, akkor a Birodalom rácsapott a kezünkre.