2016. június 30., csütörtök

Arisztotelész

Pedig olyan egyszerűnek tűnt az egész. A britek zsaroltak, alkudoztak, ahogy mi is tettük, gazdasági szabadságharccal és bevert érckapukkal fenyegetőzve. Hát nem volt buli, ahogy ráztuk a fegyvert, ahogy kiabáltunk, ahogy beszóltunk, ahogy megmondtunk? Hát nem volt buli, ahogy odaálltunk a britek mellé, amint ők is kilépéssel fenyegettek és minden beszólásuk Brüsszelben olyan volt, mintha mi adtunk volna pofonokat a birodalmi helytartóknak?

Aztán valahogy ebből a párhuzamos valóságból igazi, véresen komoly valóság lett és mi itt állunk megfürödve. Nem, így retrospektívben az egész együtt dübörgés a Brüsszelt pofozókkal nem tűnik olyan viccesnek.

Mindenekelőtt rögzítsünk néhány megváltoztathatatlan tényt.

Arról szó sem lehet, hogy itt valóban a britek döntöttek volna. Már Arisztotelész is megmondta, hogy a brit prolik egy fogalmatlan csőcselék, akik még arra sem képesek, hogy a kolbászos ételüket valami normális névvel illessék és ne úgy, hogy béka a lyukban. Nyilvánvalóan uralmi struktúrák játszanak hihetetlenül bonyolult színjátékot, amelynek célja - remélem, kitalálták - úgy az emberiség elpusztítása általában, mint a magyarságé konkrétan. Nyilván azért, hogy utána a töküres Kárpát-medencében oda üssék le a sátrukat az uralmi struktúrák, ahová csak akarják.

Most bezzeg harag van bennünk és düh, amikor a hindu bölcsek szelídségre és nyugalomra intenek. De mit tehetünk mi, tiszteletbeli nyugatiak, akik együtt hanyatlunk a Nyugattal? Nyilván haragszunk erre az együtt hanyatlásra meg dühösek vagyunk. Nehéz úgy szelídnek és nyugodtnak lenni, hogy nem lesz több a lé és nekem hétről hétre egyre vadabb maszlagokkal kell etetnem az olvasóimat, hogy miért nincs több malacpöri.

És mintha nem lenne elég, itt vannak ezek a migránsok is. Akik nemhogy rémülten hátat fordítanának a hanyatló Nyugatnak, hanem úgy jönnek, mintha a Paradicsomba érkeztek volna, ahol működnek a közszolgáltatások, van munka és eltekintve néhány, forradalomról vízionáló kelet-európai politikustól, kiszámítható a jövő. Úgy jönnek ezek a migránsok, ahogy mi rohantunk Nyugatra 25 évvel ezelőtt és ahogy ma is rohannánk, a britek nem készülnének becsapni az ajtót.

Nincs mese, itt, a végpusztulás küszöbén be kell vetnünk a csodafegyvert.

Új nyelvre van szükség, most. Ebben az új nyelvben világos lesz, kik a bűnösök - az európai monopolkapitalisták vagy úgy általában bárki, akinek több van, mint nekünk és ezért el lehet tőle venni. Ők azok, akik miatt nem halad a nemzetstratégia, nincsen lé és még a migránsok is jönnek.

Akik úgy jönnek Nyugatra, mintha a Paradicsomba érkeztek volna. Mint azt mi tettük 25 éve és tennénk még most is, ha Arisztotelész halott keze be nem csapta volna előttünk az ajtót.

Lehet, hogy már Arisztotelész is a Birodalom ügynöke volt?

2016. június 15., szerda

Lehet-e más?

Lehet-e más?

Korábban volt egy válaszom, ami a magyar politikai élet holisztikus leírására tett kísérletet Mátyás királytól kezdve. Szép volt, jó volt, elmúlt. Akkor akkor volt, most meg most van.

Lehet-e MOST más?

Ezen kérdés megválaszolásához azt kell megvizsgálni, mi a politika célja. A politikának természetesen az a célja, hogy átalakítsa az országot, de nem jakobinus, kommunista módon, rohamozva, hanem lassan, ám szívósan. Az átformálás szükségessége meg sem kérdőjelezhető, hiszen már Bibó óta tudjuk, hogy a magyar alkat eltorzult, hibás mintázatok rejtőznek benne és emiatt nemzetállítás vált szükségessé. Itt természetesen nem jakobinus, kommunista módon rohamozva megkísérelt nemzetállításról beszélünk, hanem magyar hagyományainkhoz igazodó, tudatalatti, mintegy szakrális nemzetállításról.

Már csak hogy nehogy eltévedjünk és azt higgyük, hogy kísérletezni akarnánk a magyarsággal, mint valami fehéregér-teleppel.

A nemzetállítás majd később jön, a magyar alkat torzulásának okát azonban már most meg kell nevezni. Ebben pedig egyetért a Jobbik, az LMP és a Fidesz. A bajok oka a megnevezhetetlen globális Birodalom, ami a magyar léterőt szivattyúzza. Ez torzítja a magyar alkatot immár Mohács óta és amíg el nem pusztítjuk ezt a globalitást - a szeretet erejével - addig nem is fogja feladni az elpusztításunkra szőtt összeesküvést.

Nem lehet tehát más a politika. Jobbik, LMP, Fidesz, ugyanannak a csatakiáltásnak a hangjai, csak más hangnemben. Előre a globalóma ellen!