Extraprofit

A nyugati Európa ismét bizonyította perfiditását és hazug természetét azzal, hogy csak most engedte ki a magyarságot a túlzottdeficit-eljárás alól. Miért éppen most? Miért minket gyötörnek, amikor pedig mindenki más deficites? És egyáltalán, miért van az, hogy még ez a deficit is a magyarságra tör? Mitől keletkezik és hogy lehetne szabadságharcot folytatni ellene?

Ahhoz, hogy megértsük a deficit igazi okozóit, meg kell értenünk, honnan van pénze az államnak és mire költi. Az állam a gazdagok és a dölyfösök pénzét veszi el, hogy mindenkinek jobb legyen. Például autópályát épít belőle, ami nem csak a magyar embereknek jobb, de a Globális Szuperstruktúra kamionjai is gyorsabban jutnak el a helyszínekre, ahol a kizsákmányolás folyik. Márpedig egy autópálya nem olcsó dolog, minden kilométere milliárdokba kerül. Amikor pedig a Világ Főhatalmát megkéri az állam, hogy ugyan fizesse ki az autópályát, mivel az az ő kamionjainak épült, akkor a Világkormány beint és olyan országba megy, ahol olcsóbban épülnek az utak.

Ez a bajnak csak az egyik fele. A másik fele az, hogy a Háttérbirodalom a magyar embereknek sem fizeti meg, ami jár. A reálbér nem nőtt, hanem ott van az életszínvonal, ahol 35 éve. Tehát az államnak az autópályákért és sok egyébért járó bevételét a magyar emberek se fizethetik.

Hol a zsozsó, kérdezhetném drámaian?

Mert valahol csak van az a zsozsó, olyan nincs, hogy a zsozsó csak úgy ne legyen. A szorgos magyar nemzettörzs tagjai ugyanúgy ledolgozzák a napi 8-10 órát, akkor pedig a zsozsónak meg kell lennie. Ha meg akarjuk találni a zsozsót, akkor azt kell figyelnünk, hol tör fel buzgárként. Annak a buzgárnak a magyarországi végén realizálják az extraprofitot. Amint sejthetik, nemzettársak, a buzgárt könnyű megtalálni. A perfid és hazug Nyugaton tör fel.

Kizsákmányoltatásunk oka az, hogy a Nyugat autót, motoros fogkefét, okostelefont és alpesicsokoládét ad el nekünk azzal a céllal, hogy azokon extraprofitot realizáljon. Viszont nem adja meg a zsozsót, ami jár nekünk azért, hogy megvehessük ezeket a javakat, ezáltal boldogan tudjuk újratermelni a humántőkét. Az államnak se adja meg a javakat, ami ahhoz kell neki, hogy milliárdokért autópályát építhessen. Így aztán humán- és állami deficit halmozódik fel. Meg kell azonban érteni, hogy ez a deficit és betömésére felvett hitelért szedett kamat perfid és hazug, nincs mögötte semmi igazságosság. Ha a Nyugat megfizette volna a humán erőforrás árát és mindazt, ami jár, akkor nem lett volna sem magánhitel, sem állami deficit. Akkor nem lett volna gazdasági szabadságharc se és most nem lenne az a kommunikációs probléma, hogy az emberek nem értik meg, hová lett a zsozsó a szabadságharc ellenére.

Ebben a helyzetben az egyetlen épeszű megoldás az, ha a Nyugat is megérti, hogy Magyarország nem fizeti ki az igazságtalanul nyakunkba lőcsölt hitelt. Továbbá több zsozsót is akarunk, úgy az államnak, mint a magyar embereknek.

Egyelőre most ezt a kettőt akarjuk.

Dugás

Mi történt Csehországban, ahol most politikusokat mészárolnak? Nem tudjuk, mi történt, de ami az újságokban van, az semmiképpen sem történt. Mint mindennek, a Csehországban történteknek is mélyszerkezete van, amit kihüvelyezni egy kicsit se bonyolult annak, aki ismeri a Világ Valódi Természetét.

A cseh politikusokat a globálhatalom globálbüntije mészárolja.

Kezdjük a filozófiai alapokkal. Szakralitás nélkül az ember csak egy kegyetlen vadállat, akit csak a zabálás meg a dugás érdekel. Ne legyünk szégyenlősek, nemzettársaim, nevezzük nevén az elállatiasodott, szakrális létmódtól eltávolodott konzumember valódi motivációit. Zabálni meg dugni, ezt tudnak ezek és ez áll a politikusaikra is. Vagyis ha a valódi hatalom, a globális és háttér ki akar csinálni egy politikust, akkor kezébe nyom egy nagy zsíros cubákot, félreérthetetlen helyzetbe hozza egy "p"-betűs fogalommal - amit írásaim szakrális természete miatt most nem nevezhetek meg, de köze van a dugáshoz - és már mehet is a bulvárcikk és a politikusmészárlás.

A politikusok csak addig kerülhetik el a politikusmészárlást, amíg engedelmesen szolgálják a globálbirodalmat. Mihelyt nem szolgálják engedelmesen a globálbirodalmat, már jön is a selyemzsinór egy "p" betű formájában vagy egy plágiumváddal. Mert legyünk őszinték, melyikünknek - még közülünk a legszakrálisabbnak is - nincs egy ilyen a múltunkban? Mindenki zsarolható, a politikusok főleg. Amikor pedig a Birodalom megharagszik, akkor előveszi ezeket a dossziékat és már mészárolódik is a politikus.

A Birodalom által. Minden politikus.

Ez a Lehet Más a Politika formációra is igaz, jegyzem meg rejtelmesen.

Szeressétek a vizet

Jött és elment az árvíz és mi a saját vállunkat lapogatjuk, hogy milyen ügyesen sikerült elkergetnünk. Valóban, ez a történet egyetlen elbeszélési módja, vagy netán a vas bűne által megmételyezve, globálkonzumista véleményterroristák által széthazudva látjuk így? Gondoljuk csak meg, akár már a hétvégén is meleg lesz, melegben meg mi esik jobban, mint egy pohár víz? Akkor azonban az a víz már nem lesz itt, mert vasgátakkal kergettük ki az országból, embertelen technológiánk bűvkörében elkábulva. Sőt, megtörténhet, hogy a víz, ami igazából a Világszellem egy manifesztációja, megsértődik és vissza se jön.

Testünk 70%-a, a sörital több, mint 90%-a áll vízből. Folytathatnám a sort a malacpörivel vagy a szakrálkenyérrel, mind-mind tele van vízzel. Tudta ezt a szakrális létét a maga teljességében megélő szakrállétmód-ember és ahelyett, hogy a vizet elkergette volna, magához engedte. Nem próbálta útját állni a Világszellem áradásának, hanem ha jött a víz, akkor azt kellett szeretni. Az csak a csodagépei hamis biztonságérzetében magát elringató, szakralitástól, Világszellemtől, ökosámánizmustól elrugaszkodó vasember önbecsapása, hogy ha a vizet nem akarnánk a nappalinkban, akkor az csak úgy kirekeszthető. Ezért az elbizakodottságért drágán kell megfizetnünk, hatalmas árvízekkel, sáskajárással, háromnapos sötétséggel, elsőszülöttek halálával. Lám, az árvíz már itt is van.

Egy új világrend keretében egy új létmódot kell kialakítanunk a vízzel, a szeretet jegyében. Szeretnünk kell a vizet, legalábbis azoknak, akik a víz környékén laknak. Meg kell érteniük, hogy a víz időnként úszni akar és ha úszni akar, akkor a szakrális elődeink által fokoknak nevezett csatornákkal egyszerűen oda kell engedni az emberek közé, hadd élvezzék egymás közelségét. Meg kell változtatni a társadalom gondolkozását a vízzel kapcsolatban.

Nekem erre mondjuk nincs szükségem, mert a hegyen lakom.

A kollaboránsok jutalma

Van Magyarországon egy filmrendező, aki nem fél a kemény témák filmrevitelétől. 2009-ben lehetővé tette a Fidesz győzelmét azzal, hogy készített egy filmet, melyben megszólaltatott olyan korszakos gondolkodókat, mint például én. A film páratlan eredménnyel járt; biztosította a nemzeti oldal győzelmét és elkezdődhetett a magyarság szabadságharca a globális gonosz ellen, a Szakrális Spiritualitás nevében.

Globálkomprádorok kipipálva és már itt is a következő film. Amely látszólag nem Trianonról szól, de a mélyszerkezet ismerői nagyon is jól tudják, hogy minden Trianonról szól. Vagy Mohácsról. Vagy a rendszerváltásról. Tulajdonképpen mindegy.

A konzumidióták most jól meglepődhettek. Azok, akik követték a sorozatomat a Világról, a Mindenségről és az Élet Értelméről, azok viszont megértően bólogathatnak.

Mélyszerkezet.

Igen, mélyszerkezet. Trianon 1848-ból következik, a rendszerváltás pedig Trianonból. Mindegyik egy újabb tragédia a magyarság lepusztulásának útján. Mivel a Nyugat nem tudta elpusztítani a törzsszövetséget a pozsonyi csatában, az elmúlt ezer évben folyamatosan, egyenként mészárol le minket, magyarokat. A nemzethalál gyakorlatilag már be is következett, Magyarország halott, csak még nem hagyta abba a mozgást. Drága országunk, a Szent Korona tulajdona elpusztult, megölték a kollaboránsok.

Kurucok vagy labancok, jobb vagy baloldal, mind kollaboránsok voltak, mind a lepusztító Birodalomnak dolgoztak, mind csak azon igyekeztek, hogyan foszthatnák ki a tiborcokat a maradék kis létfalatkáikból, hogyan lökhetnék a magyararcúakat ezzel is egy lépéssel közelebb a kihalás felé. Tették mindezt azért, mert tudták, tudják, hogy a magyarokban genetikai szinten van benne a szakrális létmódhoz - más néven ősközösséghez - való ragaszkodás, míg ezzel szemben a nyugatiakban csak az apokalipszis négy lovasához, a Materializmushoz, a Fejlődéshez, a Tudományhoz és a Demokráciához való ragaszkodás van meg.

Erkölcs és jog nevében a bélyegezték ezek a kollaboránsok a szakrális létmód híveit esztelen lázadóknak, míg ők maguk a Birodalom lepusztító rendjét erőltették a fajmagyarokra. Mindezt egy marék júdáspénzért vagy pusztán a magyarok pusztításának az öröméért.

Ha a magyarok végre saját kezükbe veszik a sorsuk alakítását és visszatérnek szakrális létmódhoz, ezek a kollaboránsok is megkapják a jutalmukat. Kamatostul.