Mennybemenetel 2.

A Tirpákblog nem szűnik meg Tényező lenni és ennek itt az újabb látványos bizonyítéka. Ahogy Mesterünk 2009-ben mennybe ment a képmeséivel, úgy vált miniszteri programmá egyik bloggerünknek, Lászlónak, a Professzornak a váteszi víziója, amit még 2010-ben álmodott blogba.

Íme a 2010-es igazságbeszéd, ahol László először ismerte fel, hogy Magyarország kulcscsatatér.

Titáni erők szaggatják világunkat és Magyarország az egyik kulcsfontosságú csatatér. Aki a Kárpát-medencét birtokolja, annak már csak egy ugrás London, Moszkva, New York, Peking. Tudják ezt a nagy manipulátorok, a világcsatatér mindenható tábornokai is, ezért koncentrálják a legjobb csapataikat ide.

És íme, egy újabb Miniszter, aki kormányfilozófiává tette a víziót erről a titáni csatáról.

2010 végén valahol valakik forgatókönyvet dolgoztak ki a magyar miniszterelnök és kormánya megbuktatására. Sok érdeket sértettünk már 2010-ben is, kockázatossá vált a magyar példa: ha sikeres lesz, sokan sokat átvesznek szokatlan megoldásainkból. Ahogy 1956-ban, most is kicsi, de veszélyes ponttá váltunk a globális sakkasztalon: fegyveresen már nem lehet leverni az új magyar szabadságharcot, más eszközöket kell bevetni.

Mit is tudnék mondani? Azt, amit mindig: az Igazság ideát van a Tirpákblogon. A magyar nyelvű média összes többi része csupán zajgenerátor.

Ennek szellemében folytatjuk 2013-ban is.

Ifjúsági humántőke

Hatalmas összegek forognak, miközben a magyar létszövetség újratermeli magát - szándékunk szerint bővítetten, valójában az önlepusztulás ördögi körében vergődve. A valóban elköltött pénzösszegek mit se számítanak, mert hiszen mennyit ér egy gyerek? Nyilván többet, mint a pulóvere, amit pénzért vettek neki a szülei. A számításokat egyszerűsítendő legyen egy gyerek értéke 570 milliárd forint (kerekítve). Ha azt vesszük, hogy egy évben 90000 gyerek születik és a gyerekkort átlagosan 18 évben szabjuk meg, akkor könnyedén kiszámolhatjuk, hogy a magyar humántőke egy generáció kitermelésével 51 millió 300 ezer milliárd forint értéket állít elő.

És hol fizetik meg ezt a birodalmi életerő-kitermelők?

 Nem fizetik meg. Ezt látván a globálmédia által agymosott konzumidióták azt gondolják, hogy akkor ők se fizetnek.

Mit tehet ilyenkor egy kormány? (és most itt nem a korábbi szociálliberális kormányokra gondolok, akik ilyenkor cinikusan elvettek az emberektől) Nem tehet mást, mint hogy újra a Birodalomhoz fordul egy kis zsebpénzért. Mást azért nem tehet a kormány, mert komprádorszivattyú által Magyarországról létforrásokat szívnak ki, sokkal többet, mint más országokból. Ennek az az oka, hogy sokkal többet is fektettek be, de be van bizonyítva, hogy igazából azt a pénzt nem kaptuk meg. Vagy sokkal kevesebbet kaptunk meg. Akárhogy is, a Birodalomnak nem jár annyi, amennyit szivattyúzna. Az utcán dühöngő ifjúsági humántőkének pedig meg kell értenie, hogy ne a kormányt pumpolja a pénzért, hanem a Birodalom érckapuit verje kőtörő kalapáccsal.

Amikor pedig befejezte a Birodalom érckapuinak verését, akkor leülhetünk és higgadtan megbeszélhetjük, hogyan fizethetik vissza a fiatalok a beléjük fektetett 51 millió 300 ezer milliárd forintot.

Halált megvető megalkuvás

Szabadságharc és kollaborálás. Kurucok és labancok. A reneszánsz óta ezen két elitcsoport egyike vezeti az országot. Ha a kurucok kezébe kerül a hatalom, rövid és diadalmas tavaszi hadjáratokat követ szörnyű megtorlás a Birodalom részéről. Ha a labancokat ülteti nyeregbe a globálkomprádorok ura, akkor hosszú, hazug kompromisszumokkal teli hanyatlás után a törzsszövetségünk újabb katasztrófát szenved el. Mohács, Trianon, párizsi béke, rendszerváltás - mind egy-egy szomorú állomása nemzetünk ezeréves hanyatlásának, amely a mostani létszorításokkal új mélypontra ér.

Sok idő telt el a pozsonyi csata óta, amikor még be tudtunk verni a Birodalom aktuális helytartójának!

Létkarakterek nemzetstratégiai létharcában lehet-e kompromisszum? Ment-e a világ a kurucok vagy labancok által elébb? Ha a kurucok kiegyeznek a labancokkal, nem válik-e mindkettő árulóvá a sajátjai előtt? Kínzó kérdések ezek és nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a magyarság következő ezeréves fennállása ezen múlik. A tudományos tények azt bizonyítják, hogy a halált megvető vagdalkozók és a gerinctelen megalkuvók jobban teszik, ha összefognak és egyfajta halált megvető megalkuvás nemzetstratégiai útjára lépnek.

De lesz-e elég erő és bölcsesség a magyar elitben, hogy ezt a győztes stratégiát a gyakorlatban is megvalósítsa?

A mi pénzünk

Nagyon sok mindent kellene kibeszélnünk, magyararcú barátaim. Ha már megváltoztatni nem tudjuk, legalább önthetnénk ki a lelkünket, milyen rossz nekünk. Siratóasszonyok módjára jajonghatnánk, milyen igaztalanul is bánt minket az élet. Ujjal mutathatnánk a felelősökre, akik miatt semmi sem sikerül.

A Birodalom még ezt a kis örömünket is elveszi.

Nézzétek meg, hogyan ragyog London, Párizs, Bécs vagy akár Hörselberg-Hainich. Van náluk Shopping City Süd és kisimult arcú konzumárok konzumálnak ott úgy, ahogy nekünk, magyar gyökerűeknek az nem adatott meg. A formális logika szabályai szerint mi következik abból, hogy ők konzumálhatnak, mi meg nem? Pedig ugyanolyan jók vagyunk, mint ők? Na, mi?

Semmi más nem következhet, mint hogy egy gigantikus szivattyúval tőlünk veszik el a sok jót.

Mi itt a periférián egy szörnyű átverés áldozatai vagyunk. Globálmédiával mossák az agyunkat - na jó, a ti agyatokat, nem az enyémet - a gazdagok, hogy akarjuk az ő vaskultúrájuk produktumait. Pedig mi olyan jól meglennénk magunk is; folyami öntéstalaj van, drága folyóink hozzák a vizet és a bütyökmag megterem a sívó homokpusztában is. Bütyökmagreszelés közben körbeülhetnénk a tüzet, mint szakrális parasztelődeink tették és pentaton balladákkal ijesztgethetnénk a kisdedeket. De nem, ezeknek vastűzhely kell, vasfridzsider és vaslapostévé. A fegyelem és a lemondás, ami 3000 éven keresztül fenntartott minket itt a Kárpát-medencében már nem divatos a mai huligánoknak. Magnóból bömböltetik a beatzenét és inkább a Birodalom pizzafutárai és szobalányai lesznek, mint hogy tíz körmükkel kaparják ki a sziklakeményre döngölődött agyagból a bütyökmagcserje gyökereit (merthogy eleink jól tudták, hogy az egész növény feldolgozható).

A szakralitás talapzatáról leszakított roncsmagyarok is Volkswagen Golfot akarnak azonban, a hozzá szükséges benzinnel. Így szivattyúzza ki a javakat innen a Birodalom, emiatt ragyoghat London, Párizs, Bécs vagy akár Hörselberg-Hainich. Korábban úgy állapodtunk meg, hogy amit elszivattyúznak innen, azt visszaadják készpénzben.

Ezt a megállapodást rúgja fel most a Birodalom. Nem akarják odaadni azt a pénzt, ami jár. A pénzt, ami igazából a mi pénzünk, nem valami ajándék.

Nem akarják megérteni az igazságunkat. Ez az igazi dráma.

Lássátok az Igazságot

Minden társadalom számára a legfontosabb feladat, hogy tudja az Igazságot, és felismerje, valamint elutasítsa a Hazugságot. Nincs ez másként a magyarságnál se. A nemzetség minden tagjának tudnia kell, mi az igaz és mi a hazug. Mert ha világos képük van a világ valódi természetéről, akkor nem fogják az Igazság bajnokait gúny tárgyává tenni.

És ez így van, testvéreim?

Nincs így. Megnevezem a kollaboránsokat, akik folyamatosan hazudnak nekünk 1978 óta és akik miatt az egy főre eső vájlingok száma az 1526-os mohácsi csatavesztés válságos korszakánál is alacsonyabb szintre esett. Itt vagyunk egy új Mohács kellős közepében és a nemzettörzs tagjai azt hiszik, hogy ez a kormány miatt van. Amikor pedig a kormány éppenséggel azon kevesek között volt, akik felismerték az Igazság valódi természetét és nekiment a minket kisemmiző, nyugdíjakat csökkentő, ingatlanadózó, tiszteletlenül beszélő Birodalomnak. Amely Birodalomról tudtuk előre, hogy lehetetlen legyőzni.

És a vereséget a tiborcok most a kormányra fogják, ahelyett, hogy a Birodalomra fognák.

Óriási a tét, barátaim. Megeshet, hogy a valóságot nem igaz, hanem hazug módon látó roncsmagyarok esetleg túlzásokba esnek és a kollaboráns hazaárulók megnevezhetetlen titkos szövetségének adják azokat a szavazatokat, amelyeket 2010-ben a népbölcsesség oly megkapó demonstrációjaként adtak a Haza Megmentőjének. Nem kell magyaráznom, hogy a létharc micsoda veresége lenne ez és a magyarság micsoda létpusztulását hozná el. Mohács kutyafüle lenne ahhoz a mészárláshoz, amit a bosszúálló Birodalom rendezne a hazafiak között.

Úgyhogy kezdhettek rettegni és ha már rettegtek, akkor az remélhetően emberfeletti erőfeszítésekre fog sarkallni, hogy ez ne történjen meg.

Mohácsnál a magyar sereg vakon tántorgott a végzete felé. Mi itt tudjuk a lehetséges kudarc okát és a siker receptjét. A gond az, hogy az emberek nem azt gondolják, amit gondolniuk kell. Az pedig tisztán kommunikációs feladat, hogy megismerjék a valódi Valóságot és kiverjék a fejükből a nemvalódi Hazugságot. Eleve nem is szabadott volna a Hazugságban hinniük, ha a kommunikáció olyan jó, mint amilyen hősiesen a csapataink harcolnak.

Nincs mese, el kell mondani az Igazi Nemzetstratégiát. Újra és újra, egyre hangosabban. Amíg a hazug téveszmékben hívők meg nem süketülnek.

Túlsúly

Elmondhatatlan, mennyi kárt okozott a Nyugat az emberiségnek. Elmondhatatlan. Hogy mennyire az életünk legapróbb rezzenését is befonják ennek a kárpolipnak a kíméletlen karjai, nézzünk egy népbetegséget.

Ugyan, melyikünk nem volt már kövér?

Melyikünk ne nézett volna már farkasszemet a fürdőszobamérleg kíméletlen mutatójával, melyikünk háta mögött ne kuncogtak volna már össze a nővérkék, miközben az orvos szomorúan ingatta a fejét a súlyadat láttán? Melyikünk ne nézte volna irigykedve a szavannán vadászó őseinkről készült művészi illusztációkat és melyikünk ne gondolkodott volna el arról: na igen, ezek az igazi emberek, szemben a szibarita vaskorunk korcsaival. 

Melyikünk ne?

Én mondjuk nem, mert nekem nincsenek túlsúlyproblémáim, hála az organikus bütyökmagdiétának, amin élek, de tudom, az olvasóim közül jócskán megszólíttattak most.

Megszólított olvasók! Azért vagytok kövérek, mert a Nyugat létpusztításának ürüléke rakodók a zsírpárnáitokba bele! Szavannán vadászó őseink de még a szakrális magyar földművelő sem volt kövér. Ez azért volt, mert ők szakrális kapcsolatot tartottak Gaiával, a Földistennővel és Ő pont annyi táplálékot adott nekik, ami elég volt a szigorú, ám fenntartható túléléshez. A nyugati ember a vasszerszámaival megtörte ezt a szimbiotikus kapcsolatot és erőszakkal pakolja ki a Föld Űrhajó kamráját.

A csipkelekvárt is.

Mintha mindez nem lenne elég, a rablott javakat színes köntösbe öltözteti és addig mesterkedik, míg az íze is az agymosott konzumidióta tömeg elfajult ízléséhez idomul. Egy külföldi áruházlánc - átkozott legyen a neve - bütyökmagkrémet hozott forgalomba. Nem elég, hogy a bütyökmag nem a magyar rögből fakadt, hanem a távoli Belső-Mongólia iparilag szennyezett sívó homokjából, de még a bütyökmag jellegzetesen szájat összerántó, oly kedvelten keserű-savanyú utóízét is elvették egy adalékkal, amelynek szörnyű neve: E11812.

Ezért vagytok kövérek ti. Ezért kerültök olyan sok pénzbe az egészségügynek, amely pénzt kiszórjuk az ablakon, ahelyett, hogy nemzetstratégiai célok érdekébe állítanánk. Konkrétan ezért nem tudjuk magyararcú anyák szülőtáboraira költeni.

Nem akarom tehát azt hallani, hogy lassan már enni sincs mit. Az nektek csak jót tesz.

Egyszer majd megértitek és megköszönitek.

Kétség

Lehet-e valaki egészséges, ha kétségek között őrlődik? Mennyire vaksötétbe metsző reflektorként tárja fel a szakrális mélyszerkezetet a magyar nyelv kutaszlámpája! Valaki EGÉSZ (sumérül: eges), ha egy ontológiai EGYSÉGKÉNT létezik, amely magában foglalja a Föld Űrhajó anyagából ideiglenesen kölcsönvett anyagot és az azon túlmutató szakrális tartalmat is. Amikor azonban KÉTSÉG (sumérül: ketsek) mardossa, akkor megszűnik az anyagi teste és szakrálteste közötti összhang, mintegy KETTÉ válik és emiatt elkezd vasból készült gépekkel világot falni.

Az pedig rosszat tesz az egészségnek.

Mi, magyarok. Mi is kétségek között őrlődünk. Mert igaz ugyan, hogy nem ontja a füstöt már az égre a vörös Csepel, de üríti az élelmiszernek eladott veszélyes hulladékot a magyar létmódba a globális, személytelen áruházlánc. Szellemi síkon pedig évszázadok óta génhibákkal vagyunk fertőzve (talán egy ördögien okos külső erő által?), amely fertőzés kibeszéléséhez szükséges szavakat is betiltotta a globálhatalom. Miért, lehet beszélni a szefárdokról, Rotschildról vagy Lev Davidovics Bronsteinről? Nem lehet, ezek tiltott témák.

Ne legyen kétség. Főként arról ne legyen kétség, hogy a globalisták fizettetni akarnak velünk az egészségügyért. Velünk akarnak fizettetni! Mi már mindent kifizettünk, amikor a két kezünkkel építettük fel az országot!

Bankok és tankok

Ahol megszorítás van, ott megszorítás van.

Legyünk nagyon őszinték és tabukra fittyet hányva mondjuk ki az igazságot. Rázhatta az öklét akármeddig Viktor, a Vezér meg a törzsszövetség reálvagyonának őre, skandálhattak a két békemenet résztvevői, ha az itt állomásozó megszálló csapatok letörnek minden ellenállást.

Ha valaki nem értette volna, a bankok azok a megszálló csapatok.

A bankok személyesen felelősek azért, mert fogy a magyar. Amíg a magyarnak fegyverekkel, új határokkal és gázkamrákkal kellett szembenéznie, addig páratlan gyarapodást élvezhettünk (ami nem is meglepő, mivel mi katonanép vagyunk) Vájlingok, munkáskezek és bütyökmagültetvények terjeszkedtek az öntéstalajon, Új Hajnalt ígérve a fajtának.

Aztán 1980-ban megérkeztek a bankok és egyre csak fogyunk. 2030-ban annyian leszünk, mint 1916-ban! 60 év vívmányai válnak a semmivé a béke, a demokrácia és az európai unió miatt, ezzel is jelezve, hogy a magyarság élettere nem a béke, a demokrácia és az unió, hanem a küzdelem, a kristályszépségű piramistársadalom és a létharc.

Jó ötletnek tűnt a vájlinggyarapodásnak a megszálló bankokra kivetett létsarccal lendületet adni. Azonban ma már tudjuk, hogy amennyi vájlingot így a magyararcúak magukévá tettek, annyit a bankok el is vettek tőlük, tovább gyarapítván a vájlingnélküli roncstiborcok széles tömegeit. A humántőke legértékesebb portfóliója pedig lelép külföldre, ami újabb bizonyítéka annak, hová vezet a parttalan szabadság meg az állati lófrálási vágy konzumfogyasztási kielégítésének csapdája.

Magyarok! Lefejtenek minket, mint a talajmaró a lignittelepet! Egyetlen esélyünk, ha még ma lezárjuk a határt és áttérünk az önellátó bütyökmagtermelő kertbirtokokra.

Mikor mondja már ki a kormány ezt a nyilvánvaló igazságot?

Nemzetstratégiai füzetek, 1. szám

Nemzetstratégiai és Történeti Kutatóintézet

1956 október 23.-át ünnepeljük, de ez az állítás csak a legfelületesebb, konzumidiótizmusba beleidiótult elméket képes kielégíteni. Jó, 1956 október 23, de mi történt valójában akkor? Ez alatt nem triviális történelmi tényeket értek, hogy X felvonult meg Y-t kinevezték, hanem a történelem mélyörvényének mélysodrását mozgató mélyerők hüvelyezését. Amire csak én vagyok képes.

Történészek köteteket töltöttek meg a "kapitalizmus" és a "szocializmus" rendszerének magyarázatával, pedig az igazság egy viccben van. Hogyaszondja:

ÁVO-s tiszt a Zserbónál üldögélő idősebb hölgyekhez:
- Kávézunk, kávézunk? A temetők meg üresek?

A vicc mélyszerkezetét csak egyféleképpen lehet értelmezni: a "szocializmust" jelképező brutális karhatalmista a temetőbe küldené a bütyökmagtermelő rögparaszti szakralitásban élő nénikéket, hogy aztán a "kapitalista" menyországba, a Zserbóba csak ő vonulhasson be. Ebbe a viccbe kódolta bele egy, a Valóságot a megengedettnél tisztábban látó Látó a XX. század Nagy Kelet-Európai Sorstragédiáját, ami a következő. A Nyugat a XX. század elején kapott észbe, hogy szinte a küszöbön, Kelet-Európában még nem lett elidegenedés, nem kerítették be a közlegelőket és nihilista konzumproletariátus helyett a szakrálparasztság az égben él. Így nem maradhatott, mert a szakrálparasztoknak az égben jó volt, ők meg azt akarták, hogy mindenkinek egyformán rossz legyen.

Megbízták Lenint, hogy legyen nekik is rossz.

Így jutottunk el 1956-hoz, amikor Lenint a szőnyeg szélére hívták, hogyan halad a prodzsekt. Ő meg összehozott egy "laborforradalmat" és rájött, hogy a magyar nép még túl szakrális.

Ezt az igazságot kellene már végre feltárni, de nem csak a Látók között, hanem magyar konzumagyacskák millióiban. Ezért ezennel - "K" nagylelkű támogatásával - megalapítom a Nemzetstratégiai és Történeti Kutatóintézetet, amelynek célja a nemzeti agyak tisztára pucolása a terrormédia szennyétől nagyáruházi szórólapok stílusában elkészített kiadványokkal.

Az első füzetecske már a postaládátokban is van. Az van az elejére írva, hogy "most sokkal olcsóbb".

Indiánok vagyunk

50 éve a Birodalom két fiókvállalata majdnem kiirtotta egymást és az emberiséget nukleáris fegyverekkel. Ez is azt mutatja, hogy a Birodalom számára a pillanatnyi létélvezeti érdek - hogy kielégítse pillanatnyi vágyát azzal, hogy kiirtja az emberiséget - messze fontosabb, mint az emberiség szakrális küldetésének beteljesítése. Nem, mintha az emberiség kiirtása nem fordulna meg mindannyiunk fejében. Amikor az Echo TV foteljéből elnézem azt a sok tompaagyú hedonistát, akik egy Big Mac hamburgerért az anyjukat is eladnák, bizony bennem is csillapíthatatlan vágy ébred arra, hogy megnyomjam a Gombot. Én azonban tudom, hogy nem ösztönlénynek születtem erre a világra - én nem, csak a többi konzumidióta - hanem azért, hogy megvalósítsam a szakrális küldetésemet és visszatereljem a vas bűnébe esett zabálógépeket a bütyökmag kézi eszközökkel való megtermelésének szakrális útjára.

A háború azóta sem csillapodik, csak a módszerek lettek sokkal, de sokkal ravaszabbak. Az atomfegyverek ma biztonságban pihennek a silóikban. Ma a nemzettörzseket úgy irtják ki, hogy egyszerűen elveszik tőlük a földet, a vizet meg a levegőt. Ezt tették az indiánokkal is a jenkik, aztán a jenkik még ráadásul betegségeket is küldtek rájuk, amely ennen fizikai mivoltukban semmisítette meg őket. Nem nehéz látni a hasonlóságot az Európai Birodalom által erőltetett földvásárlás, az ivóvízünk külföldi karvalytőke kezébe játszása, a levegőnk beszennyezése nemszakrális pokolgépezetek - úgymint autók - által és a magyarfaj megfertőzése rákbetegséggel valamint az indiánok kiirtása között. Mi vagyunk ma Európa indiánjai és ha nem kapjuk a kezünkbe a kisbaltát, 2018-ban már csak rezervátumban sínylődik az a kevés, akit meghagynak közülünk.

Háború ez a javából, amely kulcserőforrások, a kereskedelem, a pénz és a média birtoklásáért zajlik. A kereskedelem és a pénz létgátló vagy létgyarapító jelentőségét nem kell külön ecsetelnem. A média az a fegyver ami által felépül az az értelmezési tér, mi szerint a média egy fegyver, amivel nekünk értelmezési tereket kell építenünk. A mi értelmezési terünkben a világ egy szörnyű és folyamatos háború színtere, ahol egy arctalan, megnevezhetetlen Birodalom próbál kiirtani minket ezer éve.

Na ezért kell a médiafegyvert birtokoljuk, hogy ebben az értelmezési térben nyerjünk háborút. Mindenki fejében.

A Nemzeti Létharc Bankja

Van sötét Budapesten egy különösen elvetemült hely. Ne tévesszen meg a talmi csillogás. Elég, ha egy kicsit is körülnézünk és koncentráltan látjuk azokat az erőket, akik miatt nem szaporodnak, hanem fogynak a magyarság vájlingjai. Ott van az eggyel előző - béna - Birodalmi Helytartók emlékműve. Azt mondják, holdtalan éjszakán ha nemzeti fület tapasztunk a vörösmárványra, még mindig lehet hallani a gyarmatosító nagyurak öblös kacagását és a megtaposott magyar fogak csikorgatását. A téren átellenben a jelenlegi Birodalmi Helytartó főhadiszállása van. Ki tudja, mire kell nekik az a sok beton? Talán a pincében tartott világfaló sárkány üvöltését kell eltompítani ... Vele szemben most még üres a brókerhordák volt főhadiszállása. Most még ... de ki tudja, meddig! Ne legyenek kétségeink, csak az alkalomra várnak, csak egy kevésbé harcos, kevésbé a nemzet létérdekeit képviselő kormányra, hogy abba az épületbe is betelepítsenek egy komprádorszivattyút.

Hol állna máshol törzsszövetségünk létfosztásának egy olyan alapintézménye, mint a Nemzeti Bank? Birodalmi bérrabszolgáink perverz humorát mutatja, hogy ezt is a Szabadság térre kellett telepítenüik, mintegy szembe köpve Magyarország elveszett dicsőséges szabadsága miatt siránkozó gyászmagyarokat. Az, hogy a forintunk ennen kifosztásunk eszköze, igen egyszerű módon bizonyítom.

Van elég forintod?

Ugye, hogy nincs! Vennél te kenyérkét, vagy ha arra telik, lapostévét, vagy ha arra is telik, holdrakétát, de holdrakétára már végképp nincs pénz. És miért nincs? Mert nem ad az úgynevezett "nemzeti" bank. Pedig ott áll benne a globálkomprádorok pénze nagy halmokban, de a szegény, kifosztott magyarság csak az orrát nyomhatja a kirakatüvegnek.

De szeretnék gazdag lenni ...

Mi akadályozza meg, hogy az ott benn levő sok pénz a miénk, a magyar rögből kinövő magyar életfa hajtásaié legyen? Csak az úgynevezett bankelnök, aki a globálbirodalom jó bérrabszolgájaként piszkálóvassal csapott rá a nyúlkáló kezekre. Most, hogy letelik az ideje, titáni harc veszi kezdetét. Ne legyenek kétségeink, előtérbe fogják tolni magukat magukat jobbmagyarnak hazudó emberei az ötödik hadoszlopnak.

De hiába tolják magukat. Azt a posztot és a vele járó szolganépet a nemzet igazi hívének kell megkapnia. Aki számára a pénz nem a materiálcsere eszköze, hanem szakrális tartalommal bír. Aki a "nemzeti" bankból a Nemzeti Létharc Bankját hozza létre.

Én leszek a jegybankelnök.

Gyors vagy lassú

Adósságcsapdában vagyunk, úgy anyagi, mint szakrális értelemben. Habár járt nekünk az a kis hitelből jól élés, kamatostul követelik vissza a globálfinánctőke vérszívó denevérei. A vérszívásra jó okuk van, mert szörnyű csapdába csalták a magyarságot. Nem annyit kérnek vissza, mint amit adtak, hanem többet. A különbözetet úgy hívják, hogy kamat és nem elég, hogy a polgárháborús veszélyre fittyet hányva a finánctőke visszaköveteli azt a pénzt, amiből egy kicsit jól éltünk, hanem még a kamatot is követeli, amelyből viszont nem realizálódott a magyar nemzetstratégiai érdekeknek megfelelően a nemzettörzsnek szétosztható forrás.

Hol törvényes ez? Ki hallott már ilyenről?

Kamatot akkor lenne joguk követelni, ha biztosítanák az országjövedelem növekedésének feltételeit. Minthogy azonban növekedés helyett a globáltőke csak töpörödést és válságot volt képes produkálni, mi mossuk kezeinket és nem tartjuk jogosnak, hogy rosszabbul éljünk csupán holmi kamat miatt. Válság idejében a kamat tehát nem törvényes, se az emberi, se a szakrális törvények szerint sem.

Na most ezt nem volt hajlandó a globálfináncság belátni.

Továbbra is ki akarnak fosztani minket a kamattal, amit pedig meg se ettünk. A kamat egyfajta létszivattyúként szívja ki e sokat szenvedett törzsből az életerőt, amely életerő egyenesen a globálszivattyúsokhoz áramlik és ők híznak kövérre a magyar életerőn, amely életerőre pedig nekünk is szükségünk lenne a nemzetnövelési célokhoz.

Mivel mind az IMF, mind a globáltőke kamatot szed (ez is azt bizonyítja, hogy igazából ugyanazon globálerő globálfegyvere mindkettő), ugyanúgy pusztítja a nemzet létszövetét mindkettő. Hiszen arról van szó, hogy a megtermelt vájlingokat nem mi, magyararcúak használhatjuk bővített létújratermelésre, hanem a globalóma. Most tökmindegy, hogy egy évben a 10 vájlingból egyet vagy kettőt kell tejelni a szivattyúsoknak. A lényeg, hogy mi izzadtuk ki a saját verejtékünkkel, de nem mi eresztjük a vájlingba a disznó vérit.

Ez a magyar sorstragédia. Vájlingjainkban mások tobzódnak. A magyar elit pedig ahelyett, hogy összefogna és vállt vállhoz vetve állna ki a Vezér mögött, megosztott és piti kis érdekei fontosabbak neki mint az, hogy ne fizessünk kamatot egyáltalán. Sőt, a magyar rögből saját verejtékével bütyökmagot facsaró tiborcoknak még csak nem is tematizálják a beszédtérben, hogy nyomorúságuk a kamat miatt van és csak aközött választhatnak, hogy gyorsan túlesünk a szurin, vagy húzzuk a végtelenségig.

Ha ezt tudnák a tiborcok, biztos a gyors államcsődöt választanák és nem az IMF-t.

A siker küszöbén

Ha a Viktor beszédet mond, akkor nekem azt feltétlenül véleményeznem kell. Egyfelől azért, mert Viktor a Vezér és szakrális vezető szava parancs. Másfelől azért, mert volt idő, amikor teljes egyetértésben voltunk a Viktorral: amit én mondtam a blogon, azt lökte ő a plebsnek.

Ma viszont.

Sikeresek vagyunk-e mi, magyarok? Sikeresek lehetnénk, de nem a globálelit kifosztó mérőszámai szerint. Az adósság csökkentését azáltal értük el, hogy nekem nem lesz olyan nyugdíjam, amivel fenn tudom tartani - nem megvetendő - életszínvonalamat. A magyar elitnek nem lehet érdeke, hogy egyik tagjának meg kelljen húznia a nadrágszíjat. A versenyképesség azt jelenti, hogy többet kell dolgozni ugyanazért a pénzért, ami szakrális szempontból sem érdeke a néptörzsnek. Végül pedig a foglalkozatás növelését kényszermunkával érik el, amikor pedig - kizárólag a Föld űrhajó érdekében - nem többet kellene dolgozzunk, hanem kevesebbet.

Ez az elit - benne Viktor, a Vezér - tehát még a jó kérdéseket se tudja feltenni, őszintén beszélni, szembenézni, bátran kimondani, hogy nekünk fizessenek nagy summákat azonnal pedig még kevésbé képes. Társadalmi károk lesznek meg polgárháború.

Most pedig akkor a vörös farok: amúgy pedig a siker küszöbén állunk.

Láthatatlan összeomlás

A híres tudós írt egy híres könyvet a birodalmakról, ami már magyarul is megjelent.

Ennyit akkor a híres tudós könyvéről, most pedig következzenek az én kinyilatkoztatásaim a birodalmak természetéről.

Egy birodalom nem élhet túl, ha nem ad elég erőforrást, szakszóval zsozsót a perifériának, vagyis nekünk. Ha nincs lé a periférián, akkor a periféria boldogtalan és amikor megjelennek a barbárok a kapuk előtt, akkor kinyitja nekik a kaput. A birodalmárok pedig hiába mondják, hogy a periférián lakók követelőző ingyenélők, ez nem menti meg őket a kőtörő kalapácsokkal és bunkósbotokkal érkező nincstelenektől, akiknek nincs vesztenivalójuk. Tudom, olvasóim közül sokaknak már nincs vesztenivalója, na pont olyanokról beszélek, mint maguk. Kőtörő kalapácsot és bunkósbotot beszerezték? Ideje pedig.

Az én képességeim a szervezés terén bontakoznak ki, tehát én maradok a megmondásnál.

Európában Birodalom volt és van. Nem papíron persze, hanem láthatlanul. Akinél a zsozsó van, az a birodalmi központ. Évszázados megtöretésünk eredménye az, hogy a zsozsó nem nálunk van, hanem az európai zsozsótulajdonosoknál, akik kesztyűbábként mozgatják a brit miniszterelnököt, a francia elnököt és a német kancellárt. A nemperiféria konzumidiótáit pedig globálagymosó konszernek véleményterroristái agymossák, amiknek tulajdonosait nevezzük "kimondhatatlan nevűeknek".

A hatalmuk természetesen nem tarthat örökké és éppen most omlott össze a minket kiszivattyúzó Európai Birodalom.

Hogy miért nincs zsozsó továbbra se Magyarföldön?

Mert az Európai Birodalom szemét módon azonnal újra is alakult. Ráadásul úgy alakult újjá, hogy nekünk megmondták, hogy bőséges zsozsó továbbá sem lesz, míg a centrumhoz tartozó Szlovákiában pedig lesz bőséges zsozsó.

Polgárháború lesz, Barroso úr! Az pedig jóval többe fog kerülni, mint egy kis nyugdíjemelés, ami biztosítaná a nemzetstratégián alapuló politikai erő és az ő Vezérének politikai túlélését!

Patt

Különös háború zajlik 2011 november 17.-éjének estéje óta, amikor a magyar kormány megadta magát az IMF-nek. Ez pláne azután sokkoló, hogy 2010-ben - velem egyetértésben - az új kormány kinyilvánította, hogy nem leszünk Latin-Amerika, nem akarunk rosszabbul élni, több pénzt akarunk, jólétet meg úgy általában elfogyasztható javakat. Ezt az IMF nem akarta, ők azt akarták, hogy magyar magyartól rabolja a vájlingot, magyar magyarnak legyen gyilkosa és hogy rövidebb legyen a magyarok takarója. Mert ezek ilyenek, ezek polgárháborút akarnak, roncstársadalmat és nemzetpusztulást, különös tekintettel a magyarok kiirtására.

A kormány nagyon helyesen beintett az IMF-nek, mert a magyarság békét akar, jólétet és nemzetgyarapodást. Ez a mi szakrális programunk, szemben a töpörödéssel, amit nem akarunk. A globális globalóma azonban nem akar velünk alkudni, nem tudunk vele megállapodni, hogy jó, hát akkor jövőre ne legyen kettővel több vájling, legyen csak mondjuk eggyel több vájling, nem. Ők erőből, idegből ragaszkodnak ahhoz, hogy még a meglevő vájlingokból is elvegyenek és hiába szabadságharcoltunk, ők lebombáztak minket pénzügyi tömegpusztító fegyverrel.

Itt tartunk. Itt ülünk ebben a patthelyzetben. És ami a legrosszabb, a nemzetállapot nem az igazsággal van tematizálva, hanem a hazugsággal van tematizálva. A lokálelitet kollaboránsnak, nemzetárulónak nevelték, ezért teljesen érthetetlen módon az IMF "védőernyőjéről" beszél ahelyett, hogy az IMF nemzetgyilkosairól és pénzszivattyúiról beszélne. A jelenlegi kormányról nem állítanám azt, hogy idióta és erkölcstelen lenne, de sajnos azt kell látnom, hogy ugyanúgy a kifosztásba vezeti a nemzettörzset, mintha idióta és erkölcstelen lenne.

A véleményhatalom átvétele, a magyar agyak tematizálása nélkül pedig esélyünk sincs arra, hogy felvegyük velük a harcot.

1978, a kulcsdátum

Most kellene észnél lenni, amíg még nem kezdődik el a lokális politikapiaci háború.

Jövő ilyenkor ugyanis már benne leszünk a globálpolitikai holdingok által rendezett lokálpolitikai cirkuszban, amit választási kampánynak hívnak. A választókat majd megmákonyozzák, megvezetik és vágóhídra viszik, mint a globaloböllérek a lokalomalacokat. Aztán a lokalomalacok néhány év elteltével szomorúan konstatálják, hogy nem lett jobb, a lokálpiaci politikamonopóliumoknak pedig egy újabb demagóg üzenettel kell kirukkolniuk, amitől a közbeszéd nívója újabb, eddig elképzelhetetlen mélységekbe zuhan.

Megjósolta ezt egy nagy formátumú gondolkodó is a lakiteleki sátorban. Én. Megmondtam világosan, hogy súlyos hiba elvetni a nemzetet egy cél érdekében koncentráló reformdiktatúrát, hogy aztán demagóg politikai manipulátorok szánalmas napi koncmarakodásának essen áldozatul a nemzetstratégia, ami kiemel minket 1978 gödréből.

1978 kulcsdátum. 1978-hoz ha hozzáadunk 17-et, akkor 1993-at kapunk és onnan már csak újabb 23 év 2018. 2018-ban pedig újabb nemzetstratégiai fordulat következik be, mert akik akkor nyugdíjba mennek, azoknak nem lett jobb. Nem nőtt a jólét. Nem emelkedett a reálbér. Nem lett több vájling. Amikor ezek erre rájönnek majd, amikor zsigerileg érzékelik, hogy bizony 1978-ban is ugyanannyi parizer került a tányérra, mint 2018-ban kerül, akkor elszabadul majd a pokol. A megalázottak és megszomorítottak joggal teszik fel majd a kérdést, hogy hol a lóvé?

És akkor mit fogtok válaszolni nekik, globálkomprádorok? Ha nem állapodunk meg most, az utolsó békeévben akkor semmit se fogtok tudni válaszolni.

Képtelen számok

Növekedésfétisiszta világot terrorizálnak ránk! Hiába a szép szó, hiába a kördiagrammokkal megtámogatott tudományos érvelés, hogy növekedni nem lehet a végtelenségig, mert elfogy a földköpeny és akkor lubickolhatunk a magmában, a birodalmi véleménykarhatalmisták csattogó fogú osztagai egyre csak azt rikácsolják: növekedés, hol van a növekedés?

Eleve, mi a növekedés és miért fontos? A mélyszerkezetet megvizsgálva rájövünk, hogy a növekedés egy teljesen fiktív fogalom. Szavannán vadászó ősünknek megvolt mindene, ami a teljes emberi élethez kell és ha ma akarnék befizetni egy mamutölő kalandtúrára, hány évi fizetésemet kellene uzsorahitelre felvenni a globális pénzszivattyútól? Ilyen egyszerűen belátható, hogy nem növekedés van, hanem töpörödés és a bérrabszolgák ezt csak azért nem veszik észre, mert szemük elé hazugságfüggönyt sző a modern kizsákmányolók megnevezhetetlen szűk klikkje.

A növekedési szám ezért nem számít. Eleve hazugság, hiszen mennyivel több malacpörit tudunk ma megenni, mint mondjuk 100 éve? Nem többet, hanem kevesebbet, tehát az az állítás, hogy 100 évvel ezelőtthöz nőttünk 300%-ot egy teljes hazugság.

Okos ember ezért nem törődik holmi növekedési számokkal, hanem kikacagja azokat. Megvan a mai malacpöri vagy nincs meg a malacpöri? Amíg megvan, addig nincsen baj.

És nekem megvan.

Alap és felépítmény

A Viktor megint belecsapott a szószba és most mindenki arról beszél, amit a demokráciáról mondott. Arról beszél a fűszeres, az utcaseprő, a postás, de még a globálliberalizmustól agymosott értelmiségiek is arról beszélnek. Itt az idő, hogy tűéles logikával rendet tegyek a fejekben.

A Nyugat rászabadította a világra a Négy Lovast: a Materializmust, a Fejlődést, a Tudományt és a Demokráciát. Ezeket megcáfolni nem jelent nekem különös erőfeszítést, csak olvassák el a hivatkozott eszmefuttatásomat (szintén olvasható a Globálterroristák globálterrorja c. frissen megjelent könyvemben), ott világosan le van írva, miért hazugság ezek mindegyike. Itt csak a demokráciahazugságot veszem górcső alá.

A demokráciahazugság azon alapul, hogy minden ember beleszólhat. Megjegyezném, hogy amikor a piramisokat, a Notre Dame-ot vagy a szputnyikot építették, akkor nem jutott volna eszébe az utolsó disznópásztornak, hogy beleszóljon és mégis elkészültek ezek a döbbenetes kulturális teljesítmények. Először a disznópásztorok a francia forradalom idején vették a bátorságot, hogy beleszóljanak, de akkor nem kulturális teljesítmények jöttek létre, hanem koponyák halmai (amihez egy másik lovas, a Tudomány szállította a nyaktilót). Ebből is látszik, hogy a demokrácia már eleve vérben született és azóta is vérben pocsál.

A disznópásztorok arra sem képesek, hogy megmondják, hogy nekik jobb vagy rosszabb. Ha pedig képesek, akkor nem tudják belátni, hogy a rosszabb az a Nagy Egész érdeke, mert valakinek a bütyökmagot is ki kell kaparni a sívó homokból, az a valaki pedig nem lehetek én, a Látó. Az ilyen önhasukra gondoló, összefüggésekben gondolkodni képtelen véglények pedig nehogymár döntési helyzetbe jussanak, kiszolgáltatva a véleménymanipulátorok véleménydiktatúrájának.

A háború béke. A szabadság szolgaság. A demokrácia pedig diktatúra.

Ha pedig a demokrácia diktatúra, akkor miért nem választhatunk egy tisztább, szakrálisabb diktatúrát, ahol az alap és a felépítmény viszonya sokkal világosabb?

Esély a szakrális nemzettörzs újrateremtésére

Megint csökkent az úgynevezett GDP, és persze az úgynevezett baloldal véleményterroristái visonganak. Mi, akik azonban keresztüllátunk a Birodalom által kínált hamis valóság napról napra foszló szövetén álljunk meg és gondolkodjunk. Rossz-e nekünk az úgynevezett GDP csökkenése? Elsőként nézzük ezt a grafikont, amelyik az egy nemzetörzsbelire eső GDP és a nemzettörzs megújulási képessége közötti összefüggést mutatja

A dolog egyértemű: minél több a gazdaság annál gyengébb a nemzettörzs a megújulási képessége. Ez a mostani 1.2% csökkenés exponenciálisan növeli a szakrális nemzettörzs megmaradási esélyét.

Nekünk viszont, akik a valóság létontológiai mélyszerkezetét is megértik nem elég ez az örömhír érteni is akarjuk a mechanizmust és azt, hogy a Háttérhatalom miként juttatott minkent a demográfiai katasztrófába. Itt ebben a Birodalom bikkfanyelvén leírt tanulmányban mindenki megtalálhatja az okokat. A magyarázat pofonegyszerű: a nemzetközi kereskedelem (remélem a nemzetközi és a kereskedelem szavakból mindenki képes asszociálni).

Lényegében a következőről van szó: a nemzetközi kereskedelem révén a különböző nemzetek gazdasága növekszik, aminek mint a grafikon mutatja a valódi célja a nemzet újratermelődésének a megakadályozása. Azonban a gazdaság növekedésére adott válaszban élesen elkülönülnek egymástól a materialista nyugati úgynevezett civilizáció ipari államai és a szakrális keleti népek. Az előbbiek világpusztító pénzrendszere a drágán képzett diplomásokat szívja magába, és a materializmus mocsarába merült roncscsaládok megkötik a kompromisszumukat a pénzrendszerrel: öt szép magyararcú bütyökmagkaparó gyerkőc helyett, inkább egy globalokomprádor diplomást nevelnek. Persze csalódniuk kell, mert a globalokomprádor, ahelyett, hogy engedelmesen fizetné a nyugdíjukat majd el fogja árulni őket és megy Angliába mosogatni. De persze az ilyenek elnyerik méltó büntetésüket.

Mi ezzel szemben a szakrális keleti népek válasza a gazdaság növekedésére. Mivel ezek a népek az úgynevezett nemzetközi munkamegosztásban bölcsen a bütyökmagtermelő szerepét választották, így aztán a szakrális szülők nem globalokomprádor diplomást, hanem egy újabb bütyökmagtermelőt nevelnek fel. Ezzel a tudással felvértezve nézzük meg milyen szerepet játszik Magyarország az úgynevezett nemzetközi munkamegosztásban. Bütyökmagot termelünk vagy inkább Audit? Íme a Birodalom mérge, amely a Kormányt is a befolyása alatt tartja, merthiszen mit is mond a Kormány a multikról. Bizony azt mondja, hogy az úgynevezett termelő multi az jó multi.

Hát nem! Ki az Audival az országból és a szakrális nemzettörzs újratemelődik!

Szupernyertesek

Hol a pénz? Mert az nem lehet, hogy a magyarok ették volna meg, amikor pedig egyre kevesebb a vájling. Szerencsére a világ legismertebb jobboldali gazdasági folyóirata, a Guardian megadja a választ.

Külföldre síbolták a síbolók. Pedig még egykulcsost is kaptak, de mit se akadályozta ez őket a síbolásban.

262 milliárd dollár 30 év alatt! Ha az inflációt nem is számolom (ami simán megduplázza az összeget), az annyi mint 2000 milliárd forint évente kisíbolva. 30 évig minden évben.

Hány magyararcú lurkót lehetett volna ebből felnevelni, akiknek helyét ma nem emberi lények foglalják el, szociális és nemzetstratégiai problémák ezreit okozva ezzel? Ha a síbolók nem síbolhattak volna, akkor ma fajmagyarokkal lenne tele a Kárpát-medence, megoldva ezzel egy másik nemzetstratégiai fejtörőt.

Ahelyett azonban, hogy legalább olyan jól akarnánk élni, mint 32 éve, tovább folyik a szállásterület lerablása, amely roncstársadalmak által lakott roncsvidékek elharapózását eredményezi. Elég, ha Kelet-Magyarországon északról délre autózunk (már akinek van pénze benzinre, a többiek gyalogolhatnak) és már látjuk is, honnan hiányzik a 262 milliárd. Természetesen onnan, ahol én voltam képviselő és ahol mostanában viszont új barátaim rendezkednek be.

Viktort, a cinikus elitet bezzeg nem érdekli a rabolás. Felőle akár fel is fordulhatnátok, magyarok!

Miénk a bank

Nagyon helyesen mondja a Viktor, hogy legyen mienk a bank! Itt az elején szögezzük le azonban: a kérdés már mélyszerkezetében is hibás. Nem az a kérdés, hogyan lehet miénk a bank, hanem az, mi lett abból a száz százalékból, ami mind a mi bankunk volt (és itt most a "mi bankunkat" szigorúan szakrális, nemzetstratégiai értelemben értem). Ki vitte el? És hogyan szerezhetjük vissza?

Itt bezzeg nagy lesz a csönd az akkor aktív politikusok között! Senki se meri bevallani a magyarságnak, hogy ezermilliárdokat adtak a külföldi bankoknak és ha ezeket az ezermilliárdokat visszakérnénk, máris miénk lenne a bank. Itt jegyzem meg közbevetőleg, hogy ugyan én akkor államtitkár voltam a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában, de felelősséget az akkori eseményekért nem vállalhatok. Semmit nem tudtam arról, hogy a magyarság ezermilliárdjait a bankoknak adják, mostanra viszont, hogy feltárom a múltat Viktor, a Vezér számára, teljesen rájöttem, hogy vissza kell adniuk.

Ilyen egyszerű. Csak államosítunk ötven százaléknyi bankot és már meg is vagyunk.

Még mielőtt újra kilovagolnánk azonban, egy kicsit tovább kell hüvelyeznünk a valóság mélyét. Ha mienk lenne az összes bank, volna-e módja a Birodalomnak továbbra is diktálni? Volna, mert a Főbankot, a Magyar Nemzeti Bankot még mindig birtokolja. Megmondták a Fuggerek is, hogy ha van egy nemzeti bankjuk, akkor a többi már nem is érdekli őket. Amíg nem tudjuk saját kézbe venni a Főbankot és mi nyomtatni a pénzt (annyit, amennyit kell), addig a globálburzsoázia lakájai ülnek itt tort.

Hát nem efelé haladunk, Viktor!

Erkölcsi hullák

Tessék, ideírom: bankárbűnözők. Ideírtam? Ide. Ez bizonyítéka annak, hogy a bankár fogalma a bűnözővel lett azonos. Legalábbis azoknak, akik engem olvasnak. Példátlan bankcsalás történt a Barclay's banknál és a szakrális én csak azon csodálkozik, hogyan engedhette ezt a Birodalom? Talán meg kellett zsarolni valakit, vagy esetleg a Barclay's túl sokat tudott és meg kellett fegyelmezni? Vagy esetleg amíg ezzel a botránnyal foglalkozunk, addig valahol a Birodalom máshol, máshogy újabb kimondhatatlan bűncselekményeket követ el? Biztosat nem lehet tudni, de afelől ne legyen kétségünk, hogy a Birodalom csak létrontásban "utazik", másra ontológiailag képtelen.

Ne hagyjuk, hogy a globálmédia roncscirkusza elvonja a figyelmünket attól, hogy a világ pusztulás felé rohan, mert nincs benne erkölcs. A globálpiac neoliberálisai arról igyekeznek meggyőzni minket, hogy lehet lopni, csalni, hazudni, alapkamatot manipulálni, majd a Birodalom úgy is megvéd és a költségeket fizethetik a magyar devizahitelesek. Ilyen futóhomokra épül a "liberális piacgazdaság", ami valójában az erkölcsi hullák, a veszélyes hulladékkal etetők és a rákfertőzők tombolását jelenti.

Olyan mélyre süllyedt a globáltársadalom, hogy észre sem veszi, hogy a háttérhatalmat bűnözők irányítják. Emberek! Az emberi társadalmon rákként élösködő Birodalom valójában teljesen összeomlott már, csak a globálmédia hazudja élőnek. Ehhez képest érdekes dialektika, hogy meg tud torolni bármely lázadást. Ha győzni ellene nem lehet, elviselni pedig képtelenség, akkor csak egy megoldás marad.

Nem foglalkozunk vele.

Birodalom, te mostantól nem vagy.

Létezésontológia

Létezel vagy csak úgy "vagysz"? Ezt a kérdést kellett volna feltenniük a riói Earth Summit résztvevőinek, de ehelyett csak a hasukat tömték. A szakralitáselmélet segítségével bebizonyítható, hogy az ember már nem is létezik a Földön. Létezni ugyanis csak akkor létezhetne, ha mindegyikünk képes lenne a maga holisztikus valóságában átérezni a bütyökmagtól a nádi poszátáig az egész Teremtést, miközben az ujjunkat a termőföldbe túrjuk és az orrunkban pajkosan kószál egy termeszhangya. Csak és amikor ez a szakrális egység létrejön és úgy az anyagi világban, mint spirituálisan is eggyé válunk a bolygó anyagával, csak akkor tekinthetjük magunkat létezőnek.

Az elszemélytelenedett, automatizált krematóriumok világában mikor történik ez meg? Soha.

A modern, nyugati, materialista, fejlődő, tudományhívő és demokrata ember azonban oly mértékig szakadt el attól a létszerződéstől, amelynek alapján a Földet átvette a Világszellemtől, hogy még csak észre sem veszi, hogy nem létezik már, csak van. Repülővel elsuhan Rióba, ott autóba ül, villanyt kapcsol, eszik. Mind egy-egy szög a holisztikus bolygóegység koporsójába. Még csak a fogalmaink, az ontológiánk szintjén se képes ősbűnét megérteni, mivel ő azt gondolja, hogy létezik.

Ha azonban sikerülne a létezés szó jelentését megváltoztatnunk úgy, hogy az a bolygó szakrális anyagával való egyesülést jelentse, akkor az emberiség problémái egy csapásra megoldódnának. Nem lenne többet bolygózsigerelés, nádiposzáta-riogatás, sőt a termeszhangyát se hessentené el senki se az orrból (hogy az agyonnyomásról ne is beszéljek!) Békés fekvés lenne itt-ott mindaddig, amíg a természet erői el nem végzik a maradványok totális egyesítését azzal a matériával, amiből vétettünk. Ehhez a nirvánához egy pillanat alatt eljuthatnánk, ha egy szakrális elit, mondjuk én venném kézbe a globálmédia tekerőgombjait.

Sajnos a véleményterroristák nem adják. Már csak ez is mutatja megátalkodottságukat.

Ezek után meglepő, hogy Rióban nem lett új ontológia elfogadva? Egy fenét meglepő. Azok ott még mindig azt hiszik, hogy holnap is enni, autózni, villanyt kapcsolni és röpdösni fog 7 milliárd ember. "Fenntartható fejlődés", muhahaha. Amikor pedig a valóság az, hogy azon kevesek kivételével, akik időben észbekapnak és megtanulnak túlélni pusztán az erdei fakéreg és bogyós növények segítségével, mindenki halálra van ítélve.

De legalább akkor létezni fognak, filozófiai értelemben.

Fiók

Az történelmi tény, hogy a nemszakrális kezdetétől eltelt 3000 év alatt sose volt birodalom Európában. Kivéve a Római Birodalmat. De azon kívül aztán végképp nem volt. Időnként történt egy béna birodalomépítési próbálkozás, de az angolszászok mindig keresztbetettek.

Ha pedig nem lehet birodalmat építeni az angolszászok ellen, akkor minek birodalmat építeni egyáltalán? A birodalomépítés egyetlen értelme az lenne, hogy odavágjunk a magukról megfeledkezett angolszászoknak. Azonban nem ez van, hanem valami bugyuta atlantizmus. Az atlantizmus már a fogalmak ontológiai szintjén is nonszensz, hiszen kit érdekel a Kárpát-medencében az Atlanti-óceán? Nyertünk ott csatát? Szakrális magyar léttér az Atlanti-óceán? Nemzettörzsünk termelt bütyökmagot az Atlanti-óceánban? Szivattyúzza a Birodalom az Atlanti-óceán ősi magyar javait?

Nem szivattyúzza.

Ebből következik, hogy az atlantizmus nekünk, magyararcúaknak teljesen értelmezhetetlen. Ezzel szemben a mitteleurópizmus teljesen értelmezhető, hiszen ha lehántjuk a német nyelv ontológiai görbetükrét erről a fogalomról, akkor világossá válik, hogy a mitteleurópa mi vagyunk, meg valami reszli.

Mitteleurópa azonban nem épül, a birodalomépítők oda vannak az atlantizmusért, vagyis hogy a Birodalom fiókbirodalma legyünk. Ami magyarra fordítva azt jelenti, hogy a Birodalom nem csak a magyarokat akarja kiirtani, de egész Európát. Európa gazdagabb országaiban is brutális, elképesztő létfosztás következik el, amint a Birodalom - ami Európát elhagyta és most máshol ütötte fel főhadiszállását - beindítja a szivattyúkat és Európát is csontvázig szopogatja. Ez pedig olyan spirituális lepusztulást indít el, amely csak azzal járhat, hogy többet kell majd fizetni a benzinért.

Európa nagyokosai ennyit érnek. Morális és intellektuális értelemben is leszerepeltek. Rosszabbak, mint a kesztyűbábok, mert legalább a kesztyűbábok mögött álló bábjátékos intelligens, míg ezen bábok esetén legfeljebb a beléjük tömött kóc intelligenciájáról beszélhetünk.

Levettem róluk a kezemet. Hazaáruló az, aki a lángoktól ölelt roncsmagyarság sorsát hozzájuk köti.

Amikor pedig lehet másokhoz is kötni.

Családi körben

Kik akarnak kiirtani minket és miért? Kik állnak az öt birodalom mögött? Néhány kulcsszó: szefárdok, Rotschild, Lev Davidovics Bronstein ...

Két válság Spanyolországban

Az emberiség ellen "válság" címén folytatott háború természetét akkor érthetjük meg igazán, ha megvizsgáljuk egy másik, már lezajlott válság mélyszerkezetét. A mai spanyol bankválság és az 1918-as "spanyolnátha" igazából ugyanannak a létszivattyúzó, megnevezhetetlen hatalomnak egy másik megnyilvánulása. Mindkét esetben arról van szó, hogy ki akarnak irtani minket - milliószámra - és a háttérhatalom elhazudja az igazságot. Kivéve a spanyolok, akik emiatt megbűnhődnek. 1918-ban azzal bűnhődtek, hogy USA-nátha helyett "spanyolnáthaként" emlékezünk az influenzajárványra, ma pedig azzal, hogy Nyugat-válság helyett spanyolválsággal próbálnak megetetni minket a tudjukkik. A válság okozoját meg ugye le szokás ölni, így aztán a globaloböllérek aggodalom nélkül készülhetnek a spanyolok kiirtására azután, hogy globalobüntibe helyezték őket és rájuk akasztották a disznócímkét.

Hogyan kerültek a spanyolok ilyen helyzetbe, amikor pedig nem ártottak senkinek? Ezt megértendő vissza kell menni a spanyol ingatlanlufi kezdetéig, amikor is a spanyol bankok hitelt adtak boldog-boldogtalannak, hogy építsen náluk nyaralót. Amikor ezekről a nyaralókról kiderült, hogy korántsem olyan értékesek, mint hitték róluk, a spanyol bankok természetesen az államhoz rohantak segítségért. Ahelyett, hogy a spanyol bankokat is kesztyűbábként mozgató Globális Birodalom a feneketlen zsebébe nyúlt volna és kifizette volna az általa okozott kárt, azt mondta az embereknek, hogy fizessék ki az emberek. Az emberek pedig fizettek és a spanyol bankok adósságát (ami igazából a háttérhatalom adóssága volt!) magukra vállalták.

Így zsarolja ki a Birodalom a spanyol emberek pezetáit, miközben az ő ügynökei francia pezsgőben fürdenek.

Most pedig Spanyolország bajban van és ugyanúgy ki fogják őket irtani, mint a görögökkel tették. A görögöknek már végük, ott az embereknek kellett megfizetniük. Most a spanyolok jönnek és az embereknek ott még többet kell megfizetniük, ami a kiirtásukhoz vezet.

Nemsokára pedig jövünk mi és Magyarországon is a magyaroknak kell megfizetniük. Amikor pedig fizethetné a Birodalom is.

Feláldozhatók

Az ember az egyetlen lény, ami fel tud építeni egy kártyavárat. Álljunk meg itt egy pillanatra, hogy a tény jelentősége mindenkinek leülepedjen, akinek van hozzá agya.



A kártyavár építését az emberi lény az egzisztenciális ontológia megálmodásával kezdi. Meg kell teremteni a kártya és a vár fogalmát, hiszen aki uralja a szavakat, uralja a létértelmezést is. Az ontológia megalkotása szakrális feladat, viszont ha az ember ontológiateremtő, akkor szakrális kötelességei közé tartozik az ontológia fenntartása is. Mit sem ér egy olyan ontológia, amelyben a vár fogalma részhalmaza a kártya fogalmának, hiszen az ilyen értelmezési térben lehetetlen kártyavárat építeni. A folyami öntéstalajban gyökerező tradicionális bütyökmagtermesztő társadalmak ösztönösen tudták ezt, de a létértelmezési térbe erőszakosan betüremkedő kalmárnépek addig kavarták a fogalmakat, míg elérték, hogy ezt az evidenciát hajtogató Látókat lúzereknek tartja az agymosott tömegemberek daganattársadalma.

A közgazdaságtan azt tanítja, hogy amit ma megzabálhatsz, ne halaszd holnapra. Ez a carpe diem álfilozófiája, amelyet a megzabálandókkal csak diktatorikusan lehet elfogadtatni. Ezt a diktatúrát ontológiailag demokráciának nevezték át a tömegemberek megtévesztése végett.

Hollywood időnként - ha a világdiktátorok figyelme ellankad - váratlanul őszinte filmekben tárja fel világunk valódi természetét. Az egyik ilyen kibeszélő film a Feláldozhatók, amely a diktatúra erőszakszervezetét tárja fel. Ebben a filmben megrázó nyíltsággal mutatják be, hogyan véleményterrorizálja a globálmédia a kényelmetlenné vált politikusokat diktátorokká, akik ellen nem habozik a győzhetetlen harcosait bevetni. Így szerzik meg a planetáris főhatalmat a konstruktőrök, hogy aztán a rabszolgasorba terelt emberiséget felajánlhassák a Galaktikus Birodalom létszivattyúsai részére.

Ma még a Feláldozhatók bárkit megalázkodásra képesek kényszeríteni, de a konstrukció falán egyre tágulnak a repedések. A planetáris urak lőszere elfogyóban van.

Star Wars vs Bogár László

Az idő urai.



Forrás.

Tökéletes társadalom elhalasztva

A nemzeti egyetértés programját megalapozó filmemben megmondtam azt is, hogy két évet adok a felálló forradalmi kormánynak, hogy végezzen a régi rendszerrel. Két év eltelt és most ideje, hogy megvonjam a mérleget. Itt van-e az Új Rend vagy netán továbbra is a rendszerváltás létpusztítása ül tort?

Rossz hírem van. A Tökéletes Társadalom építése még nem kezdődhetett el.

Miért hagytuk, hogy így legyen?

Azt nem mondhatjuk, hogy Viktor, a Vezér nem próbálta meg. Amint győzött a fülkék forradalma, a Viktor világossá tette, hogy a rendszerváltásnak vége. Kemény kézzel megregulázta a forradalmi erők közé keveredett ötödik hadoszlopot és 1978 óta először létgazdagodást és nemzeti osztást ígért.

Naná, hogy a Birodalom ezt nem hagyhatta.

Hagyta vagy nem hagyta, a birodalmi létfosztás rendszerének vége lett. Sajnos azonban a rendszer úgy dőlt össze, hogy velünk maradt. Ez ellentmondásnak tűnik, de nem először történik meg a magyar történelemben, hogy úgy győzünk, hogy az ellenfeleink nyernek. Ez történt most is. A birodalmi életerő-szivattyúzás páratlan szintre emelkedik idén, amiből arra is következtethetnénk, hogy a nemzet kormányának sikerült elérnie a helyzet romlását. Ilyet azonban csak a nemzetjólét ellenségei terjesztenek, mert a nemzetstratégia mélyszerkezetének ismerői számára világos, hogy csak egy újabb 1948 vagy 1956 jött el.

A szivattyúkkal egyelőre nem tudtunk elbánni, de amit meghagynak nekünk, azt a Viktor majd elosztja igazságosabban. Csakis a nemzetmegmaradást szem előtt tartva természetesen.

Ahogy szokta.

A Birodalom újabb bűne

Hova lett másfél millió munkahely a "rendszerváltásnak" nevezett birodalmi hódítás után? Most nem az én munkahelyemről van szó, azt szerencsére sikerült megőrizni és előlépni Egyetemi Tanárnak, hanem a roncstársadalom munkahelyeiről. Mielőtt akármilyen munkahelyteremtő programot hirdetünk meg, meg kell vizsgálnunk, miért van ez, mivel a felelősök megnevezése nélkül nem lesz előrelépés.

Azt kell látnunk, hogy a régióban mindenhol jobb a foglalkoztatási helyzet, mint nálunk. Csehek, szlovákok, lengyelek, egyikük se veszített el annyi munkahelyet, mint mi. Miért van ez?

Azért, mert a "rendszerváltáskor" mi birodalmi függésbe kerültünk, ők pedig nem. Amíg ezt nem írjuk bele a nemzetstratégiába és nem nevezzük meg a Birodalmat, mint nyomorúságunk okát, ez a helyzet nem is fog változni.

Bogár László a neopogányságról, hagyományról és áldozathozatalról

László, az Egyetemi Tanár kifejti a kereszténység és a magyarság ősi tudásai közötti szakrális kapcsolatot, új szentháromságot állít elénk és áldozathozatalra szólít fel. Az MR1 május 28.-i 16:30 ("Pünkösd lelke") c. adásából.

Kristályszépség

A globálmédia álvalóságának bérrabszolgái napi 24 órában hazudoznak Görögországról. Szemünket és fülünket elönti az a valóság, amit ők valóságnak hazudnak, miközben a valódi valóság teljesen más. Görögország nem ingyenélő bűnös, hanem a Nyugat hazug hazugságrendszerének áldozata. Olyan, mint az éjszakai úton átkelő nyuszi, aki rosszkor volt rossz helyen és most mozgásképességétől megfosztva mered a Vaskor kreatúrájának, a kamionnak egyre közeledő fényszóróiba.

Elmondom, miért.

A Nyugat "kapitalizmusának" hazugsága szerint a hangyaként nyüzsgő emberkék meg tudják magukat szervezni. De ez egy hazugság. A szakralitás - konkrétan szakrális Vezér - hiányában az emberi társadalom kristályszépségű piramisa helyén egy nyüzsgő, otromba rákos daganat tenyészik, ami elpusztítja előbb a görögöket is, aztán saját magát. Nemzettársaim! Egy egyre gyorsabban száguldó vonathoz vagyunk láncolva, ami a westernfilmekben megszokott módon száguld az összedűlt híd felé. Vezető nélkül.

A száguldó vonat rákos daganata eszi meg Hellászt is, illetve hull vele a szakadékba, válasszák ki, amit kellemetlenebbnek tartanak. A görögök nem tehetnek semmiről. Felvették a hitelt, na és? Mindenki felvette a hitelt, megbízható, szakrális emberek is, mint például Lázár János. Azt gondolták, ezzel jót tesznek. És így is lett volna, ha a világspekulátorok nem tolnak pénztömegeket, nem keltenek hisztériát, nem kezdenek létfosztásba és ilymódon a megbízható, szakrális hitel nem lesz visszafizethetetlen.

Mindez nem a görögök miatt van és nem Lázár János miatt. Mindez a globálmédia, a Birodalom, a szuperstruktúra, a konstruktőrök, a szuperfegyverekkel támadók és a létfosztók miatt van, akik megtévesztették az egyszerű, szakrális embereket és elhitették velük, hogy ezentúl jó lesz. Pedig a behazudott jóság csak egy minden eddiginél kegyetlenebb turbó-létfosztás csalija volt.

A szuperstruktúra a világvégét kockáztatja. Készüljetek!

Európa pusztulása

Két európai ország, Franciaország és Görögország választói mondtak határozott nemet a fennálló létviszonyokra. Két emberi közösség tette le voksát határozottan amellett, hogy jobban akar élni, szemben azzal, hogy rosszabbul éljen. Két markáns üzenet lett küldve a Birodalom felé, hogy kevés a zsozsó. Mire számíthatunk?

Semmi jóra nem számíthatunk. Mert hiába ígértek a nevezett emberi közösségeknél kampányoló vezetők jobb életet, nem értik a helyzetet, amiben vannak, így aztán ígéret ide, ígéret oda, tenni nem tudnak semmit. Változás helyett ugyanabból lesz több és ez az ugyanaz a megszorítás. Mint már annyiszor elmondtam, a szavakon múlik minden, aki uralja a szavakat, az uralja a létértelmezést is. Így először a megszorítás fogalmának a mélyszerkezetét kell feltárnunk.

Ha egy szakrális civilizációs magközösségben adott évben feleannyi bütyökmag termett, akkor az ember-Földanya holisztikus egység miatt mindenki tudta, hogy a következő bütyökmag-aratásig bizony fel kell hagyni a hedonista vasárnapi bütyökmagzabálásokkal. Ez annál is könnyebb volt a Vaskor előtti időkben, mivel bizony a bütyökmag hitvány étel és csúnya mérgezést szenved el, aki mértéktelenül fogyaszt belőle, ilymódon is megakadályozva, hogy fals hangok keveredjenek az élő bolygóval való harmóniába. Ma viszont már csak egyet jelenthet, ha feleannyi bütyökmag áll a létújratermelők rendelkezésére: hogy a Birodalom elszivattyúzta a másik felét. Erre egyetlen válasz adható, az, hogy a Föld megalázottjai és megszomorítottjai egy emberként kaszára-kapára kapnak, beverik a Birodalom lokális globálkomprádorainak arcát és megtalálják, hová rejtették el a nemzeteknek járó bütyökmag-ellátmányt.

A két kizsákmányolt nemzet, a francia és a görög ezt nem értette meg. Teljesen nevetséges, hogy míg a franciákat 7%-os hitelekkel zsákmányolják ki, addig a görögöket 50%-osakkal. Ez csak úgy lehet, hogy a görögök ellen a világ legpusztítóbb pénzfegyvereit vetik beéppen. Azokat a pénzfegyvereket, amelyekkel korábban a mi forradalmunkat és szabadságharcunkat törték le. Görögországban arra hivatkoznak a pénzfegyverek kezelői, hogy a kamat (a pénzfegyverek egyik fajtája) azért magas, mert a görögök esetleg nem fizetik vissza a hitelt. A görögök pedig hiába mondják, hogy ha nem kapnak elég zsozsót, akkor nem fogják visszafizetni a hiteleket, ez mit sem enyhíti a Birodalom létpusztító akaratát és nem csökkenti a kamatot.

Így működik a Birodalom. Pénzfegyverek helyett kamatról, birodalmi szivattyúzás helyett megszorításról beszélnek, hogy megzavarják a konzumidióták fejét (a Látók fejét nem tudják megzavarni, de ők túl kevesen vannak - ennyit akkor a tömegdemokrácia csődjéről). Európa pedig megette a maszlagot, elhitte a birodalmi értelmezési tér csalfa fogalmait. Pusztulása így aztán elkerülhetetlen.

Roncssorsok génhibáiról

Ógörögök, Ortega y Gasset és Szondi sorsanalízise! Milyen mélyértelmű, gondolkodásra ingerlő témák! Van-e sorsunk vagy már csak roncssorsa van a roncstársadalmi rétegeknek? Ez a nagy kérdés, de felesleges szószaporítás helyett álljon itt egy kép.

Szimpatikusnak találják?

És ezt?

Mindjárt gondoltam. A válaszaik arra utalnak, hogy a magyar sorsot évszázadok óta génhibák fertőzik. Óvatosan megkockáztatom a kérdést: lehet, hogy ezeket a génhibákat kívülről injektálja be egy ördögien okos külső erő? Különben nehezen tudnám megindokolni, miért vízionálok egyik pillanatban győztes huszárrohamot, a másik pillanatban pedig tragikus világhalált.

Sorsanalízist kell írnom a magyarságról. Más nemzetek képeit fogom maguknak mutogatni és maguknak válaszolni kell: tetszik vagy sem?

Kína tetszik? És Görögország?

Benne vagyunk a tévében

Nem volt hiábavaló a Professzor szolid figyelmeztetése, a 2010-es választást megnyerő Győztes Csapat propagandafegyvere kitört a Youtube-ról és végre bekerült a tévébe.

Na persze nem ingyen. Ahogy a képmesék se voltak ingyen.